Bár a San Francisco-i öböl kicsiny szigete jó néhány tulajdonos kezén megfordult óceánból való kiemelkedése óta, igazán ismertté mégis Amerika szuperbiztos fegyintézete tette. A világhírt a találékony börtönlakóknak (és persze Hollywoodnak) köszönheti, akik megpróbálták a lehetetlent: elmenekülni a tökéletesen biztonságosnak kikiáltott szigetről. 
A szuperbiztos börtön végnapjai
Frank Lee Mortis és az Anglin testvérek szökése, – amely később az “Escape from Alcatraz” alaptörténetéül is szolgált -, az amerikai döntéshozókat arra késztette, hogy felülvizsgálják a szuperbörtön létjogosultságát. Az óceán sója és a hosszú évek amortizációja miatt szükségessé váló rekonstrukció a hatvanas évek elején már minimálisan 5 millió dollárt igényelt volna, így a felújítással senki sem kapkodott. Míg egy átlagos, a kontinensen működő amerikai börtönben 9,27 dollárba került egy rab napi ellátása, ugyanez az Alcatrazban 23,50 dollár volt.
John F. Kennedy elnöksége alatt ráadásul új filozófiát igyekeztek meghonosítani a végrehajtó intézetekben: a fegyencek őrzését, mint elsődleges célt, felváltotta az “emberként kezelni a rabokat” elmélet, megadva az esélyt a szabadulás utáni beilleszkedésre. Mindez együttesen elég oknak bizonyult a börtön 1963-as bezárására.
A sziget 1964 júniusában a szövetségi kormányhoz került kezelésre, ám egyik részleg sem kívánta magánénak. A hasznosításra ötletek sora vetődött fel: többen az USA második szabadság szobrát képzelték el a paradicsomi fekvésű szigeten (káprázatos kilátás nyílik San Francisco-ra és a Golden Gate hídra); voltak, akik egy ENSZ emlékművet szerettek volna látni az elárvult szigeten, egy gazdag üzletember pedig űrutazásokat imitáló élményparkot képzelt el. Ám a sziget akkori gazdája egyik ötletre sem harapott rá.
Az indiánok 24 dolláros megszállása
Az időhúzás az indián őslakosok malmára hajtotta a vizet, akik 1965-ben elfoglalták a szigetet. Egy 1868-ban kelt szerződésre hivatkoztak, amelyet az amerikaiak a sziú indiánokkal kötöttek, és amely szerint minden feleslegessé váló föld visszakerül az őslakosok tulajdonába.
Öt évvel később, – kihasználva a szövetségi kormány permanens döntésképtelenségét -, még szervezettebb indiáncsapatok szállták meg az Alcatrazt. Tárgyalásra szólították fel az amerikai felet, és azt követelték, hogy a kormány 24 dollárért adja el nekik a szigetet, amely amúgy is valaha az ő tulajdonukat képezte. (A 24 dollár nem hosszas pénzügyi kalkulációk eredménye volt, ennyit kaptak társaik a Manhattan-sziget eladásáért 300 évvel korábban.) Akciójukkal felkeltették a közérdeklődést, és elnyerték a média támogatását is.
A kormány nem vette komolyan az akciót, elzárkózott a tárgyalásoktól. A legelszántabbak 1970-ben adták fel az egyoldalú harcot, a szigeten maradt maroknyi indiáncsoportot a szövetségiek szállították el. A 19 hónapos megszállás alatt, egyébként máig tisztázatlan okokból, az épületben tűz keletkezett, és részben megsemmisült. 
Turista látványosságként szépen fial
Ezzel azonban nem oldódott meg az akkor már csaknem egy évtizedes hasznosítási probléma, így “felesleges ingatlannak minősítették” Alcatraz börtönét, és nyilvános ajánlattételre szólították fel az érdeklődőket.
San Francisco nem akarta elveszíteni az Alcatrazt: ezrével érkeztek az ötletek a hivatalba. Végül úgy döntöttek, hogy lerombolják a sziget valamennyi épületét, és hozzákezdenek a terület kereskedelmi célú fejlesztéséhez.
Ám ,,átugrom Alcatrazra egy kiló kenyérért, és ha már ott vagyok egy videókazettát is kikölcsönzök” típusú beszélgetésekre azóta sem került sor a környéken: az utolsó pillanatban ugyanis szinte a semmiből kinőtt a ,,mentsük meg Alcatrazt” mozgalom. . Végül a sziget az ingatlannal együtt 1969-ben a nemzeti parkokat felügyelő intézményhez került, amely turistalátványosságot faragott a Sziklából.
A csak komppal megközelíthető szigetet évente 1,2 millió turista látogatja, amiből több mint 6 millió dollár bevétele származik a parkfenntartónak. A rekonstrukciós munkálatokra gyakorlatilag nem költöttek, Hollywood elvégezte helyettük.
Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?
Majdnem az egész évre tervezett hiányt összehozta a költségvetés mindössze három hónap alatt, a Budapest Airport Zrt. megvásárlásától azonban nem tágít a kormány. Miért?
