Üzleti tippek

Vitorláspiac – dagadó zsebek és vitorlák?

admin
admin

2002. 06. 05. 10:54

A vitorlázás iránt érdeklődők száma folyamatosan nő, a balatoni kikötők csaknem százszázalékos kihasználtsággal működnek. Bár a színvonaluk sok helyen még messze elmarad a nyugat-európaitól, az árak már utolérték a nyugati szintet.

Jelenleg 4-5 ezer hajó van a Balatonon, míg a hasonló méretű Bodeni-tavon ennek a 10-12-szerese és ez jellemző a legtöbb nyugat-európai tóra. A kínálat szélesedik a hajópiacon, az amúgy is erős versenyben működő hajógyáraknak az importvitorlásokat forgalmazó cégekkel is meg kell küzdeniük.



Nem elég a magyar tenger

A Balatont “kinőve” egyre többen vágynak a tengerre, jelenleg több száz hajótulajdonos van az Adrián. Mellettük évente 10 ezer honfitársunk dönt úgy, hogy az Adrián teszi próbára a tudását. Az árak sem megfizethetetlenek, egy tengeri hajó bérlése egy 8 fős társaság részére, 1 hétre, főszezonban 2000-2400 euróba kerül.

Vízibicikli vagy vitorlás?

A hajóbérlés iránt folyamatosan nő a kereslet, de a charterpiacon jobbára csak kis cégek tudnak megélni. Kovács Lászlóné, a Kovi Yacht illetékese szerint a bérlésen túl az oktatás iránt is növekszik az érdeklődés. Évente 1-2 új cég jelenik meg a piacon, egyelőre nincsen komoly konkurenciaharc.

Sasvári Ádám, a Fock Vitorlás Csoport tulajdonosa úgy vélekedik, hogy a bérbeadáshoz szükséges engedélyek miatt a nagyon kis cégek nem tudnak fennmaradni. A hajók napi bérleti díja 20 ezer forintnál kezdődik. “A vízibicikli bérleti díja óránként ezer forint, 24 órára tehát 24 ezer, és ráadásul ennyi idő alatt még bele is gebed az ember” – érzékeltette Sasvári, hogy a hajók bérleti díja csak első látásra tűnik soknak.

A bérlettel foglalkozó cégek száma nem nőtt jelentősen az utóbbi években, mellettük viszont magánszemélyek is foglalkoznak saját hajóik bérbeadásával. Sasvári szerint a “megélhetési bűnözők” általában a kikötői díjat szeretnék kigazdálkodni vitorlásuk esetenkénti bérbeadásával, s mivel az engedélyeket nem szerzik be, jobbára alacsonyabb áron kínálnak hajókat, mint a bérlettel foglalkozó cégek. Szerinte a Mahartnak nincs rálátása, így kontrollálni sem tudja, hogy hányan foglalkoznak hajóbérlettel “feketén”.

Vegyek vagy béreljek?

Egyre nő azoknak a száma is, akik nem elégszenek meg a nyarankénti néhány hétvégés hajóbérlettel, és saját hajót szeretnének. A hazai hajógyártók piaci versenyét tovább fokozza az erősödő hajóimport – vélik a szakértők. Sok nyugat-európai gyártónak van már képviselete Magyarországon. Hasonló méretű és felszereltségű hajók között óriási árkülönbségek lehetnek.

Egy tíz méter hosszú hajót a magyar gyártók már 8 millió forintos alapártól kínálnak, import hajó esetében ez az összeg akár 20 millió forint is lehet. A Balatonon “még megfordulni képes” 36-40 lábas hajóknál 30 és 70 millió forint között szóródnak az árak. Nem minden esetben az alapár a döntő, hiszen – hasonlóan az autókhoz – a felszereltség miatt akár duplájára is nőhet a fizetendő összeg.

A balatoni szakértők úgy vélik, hogy a nyugat-európai hajók nem feltétlenül és minden területen jobbak magyar társaiknál. Míg a külföldieknél több az előre gyártott sémaelem, addig a magyar gyárak nagyobb figyelmet szentelnek a belsőnek: több az igényes kézimunka és a faelem.

Az újak mellett erősödik a használt hajók importja is, elsősorban Svájcból, Németországból és Svédországból. A néhány éves mellett sok a 20-22 éves hajó, amelyek műszaki állapota nem minden esetben megfelelő. Ez utóbbiakat 800 ezer és 2 millió forint között kínálják.

Hajót általában nem racionális megfontolás után vesznek a Balatonra – vélik a szakértők, minthogy néhány hónap a hajózható idő, a vitorlázás szerelem kérdése. A hajótulajdonosok között sok olyan van, aki anyagilag megengedheti, még úgy is, hogy nem használja ki teljesen.

Van egy csoport, amelynek tagjai a vitorlázáshoz kapcsolódó üzleti vállalkozásuk – bérlés, oktatás – miatt tartanak hajót, de léteznek olyanok is, akik már-már luxusnak mondható vitorlásaikkal üzleti partnereiket akarják elkápráztatni, és rendszeresen tárgyalásokat tartanak a fedélzeten. Mellettük versenyvitorlázók, hobbivitorlázók vesznek hajót, akik megszállottjai a vitorlássportnak.



Új szelek fújnak

Bár a vitorlázók továbbra is “Mahart” – kikötőként tartják számon a Balatoni Hajózási Rt. kikötőit, a céget pedig a Mahart leányvállalatának tekintik, a társaság már új tulajdonosok kezében van. A részvények 51 százaléka a balatoni önkormányzatok, 49 százaléka pedig a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában van.

Árrobbanás a kikötőpiacon

A balatoni kikötőpiacon árrobbanás volt az elmúlt időszakban: az évtizedekig nagyon olcsó – néhány ezer, tízezer forintos – díjak mostanra már a nyugat-európai árakat is elérték, sok esetben még magasabbak is (éves szinten átlagosan 300-500 ezer forint). A színvonal is javult, de megfigyelők szerint az ár-érték arány nincs összhangban. Emiatt feszültség érezhető a vitorlázók körében: sokan úgy vélik, hogy – különösen a “Mahart” kikötőiben – ésszerűtlenül magas díjat kérnek.

Cziráki Márta, a Balatoni Hajózási Rt. kikötői csoportjának vezetője szerint helyükön vannak a díjak. Bár idén 30 százalékkal emelték az árakat, a szolgáltatások is bővültek, javult a színvonal. A kikötőkben 24 órás őrzést nyújtanak, továbbá a befizetett összegért valamennyi “Mahart”-kikötőt igénybe lehet venni. A Kenese Marina-Port hasonló színvonalú kikötőjében jóval magasabb árat kell fizetni a volt Mahart-cég kikötőinél. Cziráki Márta szerint a magyarországi árak a horvátországi díjakhoz hasonlóak, de a minőségben sincs különbség.

Bartos Dénes, a Kenese Marina-Port vezetője szerint az általánosságban igaz, hogy javult a balatoni kikötők színvonala. A kenesei kikötőben az átlagosnál magasabb díjakat kérnek, de jóval több és színvonalasabb szolgáltatást kínálnak, mint a “Mahart”-kikötők. Bartos szerint a volt Mahart-cégnek sokféle színvonalú kikötője van, ezért sok helyen igaz, hogy ár és érték nincs összhangban. A színvonalasabb szolgáltatásra van igény, a kenesei cég kikötője jelenleg 90 százalékos kihasználtsággal működik.

Keresleti piac van a kikötők esetében, ennek egyik oka, hogy 2-3 évig is eltart a szükséges engedélyek beszerzése. Mintegy 4500 kikötőhely található a Balaton partján, amelyek teljes kihasználtsággal működnek. Cziráki Márta szerint háromszor ennyi helyre lenne kereslet. Egy új – 200 férőhelyes – kikötő kialakítása 400-600 millió forintot tesz ki, és legalább 10 év a megtérülési idő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2013. február 14.
Egy recepciós munkatárs a Microsoft Magyarország Kft. székházában, a főváros II. kerületében, a Graphisoft parkban 2013. február 14-én. A magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. tavaly decemberben kötött stratégiai együttműködési megállapodást.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.