Pénzügy
Karancslapujtõ, 2016. szeptember 29.
Kisült rozskenyerek a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtõn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövõben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-rõl minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az elõírás megjelenése októberben várható.
MTI Fotó: Komka Péter

Drágul a liszt és a kenyér

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 02. 02. 06:46

A Népszava szerint a malomipar februárban és márciusban átlagosan 5-5 százalékkal emeli árait, mivel a január végi kenyérgabona árak átlagosan 5 ezer forinttal haladták meg a tavalyiakat. Malmi minőségű búzát tonnánként 50 ezer forint alatt nem lehet kapni, de vannak 52 ezer forintos ajánlatok is – mondta a lapnak Póts Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.

A malmok a jelentős árkülönbséget nem tudják lenyelni, költségeik mintegy 80 százalékát az alapanyag teszi ki. A magyar búza magas ára érdekes, mert a világban nagy tartalékok halmozódtak fel, ami lejjebb szoríthatná az árakat, hiszen a hazai árakat többnyire a nemzetközi piac mozgatja. Most azonban ellenkező a tendencia, azok a gazdák, akiknek van raktárkészletük,  kivárnak.

A pékek – egy iparági szakértő szerint – lépéskényszerben vannak, hiszen a kenyér árában is megjelenik a liszt áremelkedése. Ha a liszt 10 százalékkal drágul, a kenyér átlagosan 7-7,5 százalékkal, most azonban a kenyér árát most az is emelheti, hogy a sütőiparban is jelentkezik a minimálbéresek  növekvő bérköltsége, és az, hogy a vállalkozásoknak mintegy 30 százalékkal drágul az áram.

Kiemelt kép: MTI / Komka Péter

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.