Pénzügy

Titkolják a multik, hogy kevesebbet ér nekik a kelet-európaiak munkája

Korábban a témában:

Nem igaz, amit a Ryanair állít, azaz hogy azért törölt járatokat, mert dolgozói kivették az elmaradt szabadságokat. Az okozza ugyanis a problémát, hogy pilóták és légiutaskísérők tömegesen távoztak a cégtől a munkakörülmények miatt – legalábbis ezt mondta a 24.hu-nak egy Ryanairtől nemrég kilépő steward.

Közzétették a teljes listát, ezeket a budapesti járatokat törli a Ryanair
Az érintett utasok körében rendkívül nagy volt a felháborodás.

A korábbi alkalmazott sok gondot említett. Például:

  • fizetni kell a tréningért, ha valakit felvesznek a céghez.

Ez a felkészítés mintegy 3000 euróba – körülbelül 930 ezer forintba – kerül. Igaz, lehet részletekben is fizetni, de a kezdőrészlet is 300 euró. Forrásunk úgy tudja, más légitársaságoknál nem hogy nem kell kifizetni a tréninget, hanem minimális fizetést adnak a tanfolyam idejére. Hozzátette: a Ryanairnél ráadásul nemcsak a tanfolyam díja terheli az új dolgozót, hanem annak idején a szállásdíj is.

  • A gépen nem vehetnek el a dolgozók sem ételt, sem italt a készletből, mindent maguknak kell vinniük.

A személyzet tagjai – a steward elmondása szerint – még akkor sem vehetnek ki semmit a gépen a bár készletéből, ha késik a gép. Aki ezt az utasítást megszegi, az számonkérésre számíthat. Ismer olyan volt kollégát, akit egy egyeurós csoki miatt rúgtak ki. Ez csak úgy derülhet ki egyébként, ha a kollégák felnyomják egymást. Kamerák ugyanis nincsenek a gépeken.

  • Hatalmas az eladási nyomás.

Ez azt jelenti, hogy a cég meghatározza, milyen összegű költést kell átlagban elérni az utasoknál a gépen: ez lehet 4-6 de akár 10 euró is fejenként oda-vissza. Ha pedig ezt nem érik el a kísérők, számon kérik őket, magyarázkodniuk kell.

  • Fenyegetés, stresszelés.

Ha valaki nem éri el a kitűzött értékesítési célokat, annak figyelmeztető leveleket is küld a cég. Büntetésül szóba jöhet az áthelyezés másik bázisra. Lehet nemet mondani, de akkor fizetetlen szabadságra kell mennie a dolgozónak, esetleg jöhet a lefokozás. Forrásunk egy nyilvánosságot kapott fenyegető levelet el is küldött szerkesztőségünknek:

Magyarul:

Az összes légiutas-kísérőnek:

Felhívjuk figyelmüket, hogy minden utaskísérőnek kötelezően el kell adnia MINDEN NAP:

PARFUMÖK- 1 PER utaskísérő

Szendvicsek/ Meleg ételek- 1 menü (szendvics/üdítő/snack)- 1db Szendvics

Kaparós sorsjegy- 8 per utaskísérő

A fent említett eladásokat szigorúan figyeljük, és azoknak, akik nem érik el a napi eladási célt, meg kell magyarázniuk miért nem érték el azt.
Ha ugyanazon utaskísérők nevei felbukkannak a napi eladási lista legalján, akkor a bázisvezetőjükkel lesz meetingjük és további szankciók lépnek életbe.

Nyomnunk kell az eladást hogy elérjük a napi célokat.

Sokaknak ezzel az utasítással/fenyegetéssel be is telt a pohár – jegyezte meg a volt steward.

  • Nyáron nincs szabadság.

Ebben a kérdésben elmondása szerint nem rugalmas a cég.

  • Túlnyomják az időket.

Elvileg 12 órás pihenőidőt kellene kiadni egy út után, de ez nem mindig van meg. Egyébként havi 90, évi 900 órát lehet repülni, de a munkához hozzátartozik az az idő is (átlag 25 perc), amit a fordulók alkalmával a gép rendbehozásával kell tölteni (gyors takarítás, biztonsági csekklista), így a munkaórák száma felmehet 1200-1300 órára. És ugye csak akkor fizet a cég a kölcsönzött dolgozóknak, ha a gép mozgásban van.

  • Betegség idejére nem fizetnek.

Máshol a betegszabadságot is fizetik, de ilyen – elmondása szerint – a Ryanairnél nincs, csak levonás a betegség idejére.

De mint kiderült, a dolgozók leginkább a fizetést sérelmezik. 

  • A fizetések rosszak.

Az angliai és ír bázisokon például rendben van a fizetés, és az átlagnál több a bónusz is. A vezető légiutaskísérők mintegy havi 2000-2200 fontot kapnak (704-774 ezer forintnak felel meg), a többiek 1500-1800 font (528-633 ezer forint) körül kereshetnek – árulta el informátorunk. Kétféle formában lehet egyébként a cégnél dolgozni: az új embereket munkaerőkölcsönzőn keresztül veszik fel, aztán idővel státuszt kaphatnak. A kölcsönzöttek helyzete azért rosszabb, mint a többieké, mert ők csak arra az időre kapnak fizetést, amikor ténylegesen repülnek. Vagyis amíg a gép a földön van, addig nem keresnek.

A steward szerint más légitársaságoknál mindenkinek van alapbére, vagy napidíja, így nagyobb biztonságban érezhetik magukat a dolgozók.

  • A bér Európa-szerte eltérő. És ezen szerinte nagyon sokat tud spórolni a cég.

Ahogy keletebbre megyünk, úgy sokkal kevesebb a bér, akár feleannyi is lehet, mint az angliai vagy ír bázisokon. És abból már nemigen lehet megélni, ha a szállást is kell fizetni. Pedig annyival nem olcsóbb az élet mondjuk Varsóban, Pozsonyban, vagy Budapesten, mint Angliában vagy Írországban. A cég mégis ezzel indokolt a volt steward szerint: vagyis hogy az alacsonyabb közép-európai bérekhez szabták az alacsonyabb fizetést. Így aztán előfordul olyan is, hogy valaki vezető beosztásba kerül valamelyik volt szocialista országban, de ennek ellenére kevesebbet keres, mint előzőleg beosztottként az angliai vagy ír bázisokon.

Mitől borult ki nála a bili?

A steward távozásához vezető okok között a legfontosabb a stressz, az utasok viselkedése volt. Bár nem szabadna, részeg utasokat is felengedtek a gépekre, és velük nagyon nehéz dolga volt a kísérőknek. Ahogy ő fogalmazott: senkit nem érdekel semmi, csak az, hogy szálljon fel a gép, és hozza a pénzt. A második ok – Kelet-Európában dolgozva – a fizetés: kevesebb volt a repült órája, hiába mondta, hogy osszák be többször, hogy többet keressen, nem történt semmi. Ezer euróból pedig nemigen lehet megélni, amikor szállást is kell fizetni. Volt olyan légiutaskísérő is, akinek kevesebbre jött ki a fizetése, mint az adott ország minimálbére.

A pohár akkor telt be nála, amikor látta, hogy bár előléptették, kevesebbet fog keresni, mert átment Európa keletibb felébe. Ezek után nyilvánvalóvá vált számára, mi motiválja a céget. Úgy látta: kizárólag az eladás, a bevétel érdekli őket, semmi más.

Nem igaz, amit lenyilatkozott a cég, hogy 40 ezer eurót keresnek az utaskísérők, és az sem, hogy ingyen kapnák az egyenruhát, vagy hogy az étkezést és az italt biztosítanák a gépen. Több tízezren tudjuk, hogy ez nem igaz

– búcsúzott a korábbi steward.

Ryanair: minden OK!

Megkérdeztük a Ryanairt is arról, igaz-e, amiket informátorunk mondott, de a cég csak annyit reagált, hogy

pletykákat nem kommentálunk.

Küldtek viszont két vaskos közleményt, amelyekből az derül ki, amiről már korábban olvashattunk: megváltozik a szabadságolás rendje (nem áprilistól márciusig, hanem januártól decemberig tart majd egy év a szabadság szempontjából, és ez okoz most egy kis gondot), ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden rendben van a cégnél. Például alig több mint 100 pilóta hagyta el a őket, közülük is sokan azért, mert nyugdíjba mentek, illetve hosszú távú járatokat működtető légitársaságokhoz csatlakoztak. (Emiatt 160 másodpilóta is megvált a cégtől.)

A közleményekből viszont az is világos: fizetésemelés egyelőre csak a dublini, a stanstedi, a frankfurti és a berlini bázison volt. Ezeken a helyeken egyeztek meg a szakszervezetekkel. Ezeken a bázisokon a kapitányok bérét 10 ezer euróval emelték (egyébként 120-180 ezer eurót keresnek, feltehetőleg éves szinten, ami 37-56 millió forintnak felel meg), a másodpilótákét pedig 5 ezer euróval. Közép-európai béremelésről nincs hír. Annyit írtak még a közleményekben, hogy más bázisok szakszervezetei is megkeresték a céget béremelés miatt, és velük is le tárgyalnak majd. Szóval ezek szerint a bérek nem feltétlenül felelnek meg a dolgozók (legalábbis a pilóták és első tisztek) elvárásainak. A cég szerint viszont remek a fizetésük. Változtattak egyébként a munkarenden is a pilótáknál: 5 nap munka után 4 nap pihenés jár. És arról is említést tesznek, hogy a lassabb növekedés miatt megoldódnak a beosztási problémák.

Tabutéma

Azt nemigen vonja kétségbe senki, hogy a fizetések eltérőek Európa nyugati, illetve középső és keleti felében. Csak egy adalék:

míg 2008-ban a magyar nominálbér-színvonal a német 32 százaléka volt, addig 2015-re az arány 25 százalékra mérséklődött. Azaz majd harmadáról negyedére olvadt. A cseh bérek ugyanezen időszak alatt 35 százalékról 31 százalékra, a lengyel fizetések pedig 33 százalékról 29 százalékra estek vissza a némethez képest.

Galgóczi Béla, a brüsszeli Európai Szakszervezeti Kutatóintézet munkatársa friss tanulmányában bemutatja azt is, hogy a kelet-európai bérek növekedésének rengeteg tere van még, szükség is van azok emelésére. Nem véletlenül kezdeményezték a bérunió intézményét sem, bár vannak ezzel kapcsolatos erős kérdőjelek.

De hogy egy cég bevallja, hogy azoknak a vállalkozásoknak a körébe tartozik, amelyek nyugaton többet adnak ugyanazért a munkáért, mint keleten? Ilyennel még nemigen találkoztunk. Azért egy próbát tettünk: megkerestünk hat multinacionális céget, különböző szektorokból, hogy megtudjuk, másképp fizetik-e ugyanazt a munkát, attól függően, hol végzik azt. Két cég válaszolt, de a legfőbb kérdést a felelők is óvatosan közelítették meg.

A Wizz Air például azt írta, hogy a légitársaság minden munkatársának versenyképes fizetést biztosít az iparági benchmarkok alapján. A személyzet számára térítésmentesek a tréningek és az egyenruhák, valamint a cég megfogalmazása szerint: remek karrierlehetőséget kínál egy gyorsan növekvő vállalatnál, kényelmes munkarend mellett. A légitársaság pilótáinak garantált munkaritmust biztosít: az első tisztek és kapitányok akár ingázhatnak is a kiterjedt hálózat több mint 550 útvonalát igénybe véve, de a áthelyezés is lehetséges a 15 európai országban működő 28 bázis bármelyikére. Végül éppen aktuális toborzási kampányukra hívták fel a figyelmet.

A kiskereskedelmi bérezésben élen járó Lidl azt írta: minden munkavállalójának méltányos jövedelmet biztosít, legyen szó bármelyik országról, amelyben jelen van. De hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezték.Hangsúlyozták viszont, hogy az áruházlánc összes leányvállalata betartja a helyi hatályos jogszabályokat és egyéb előírásokat, így a minimálbérre és a kollektív szerződésre vonatkozóakat is. Azt írták: annak érdekében, hogy a vállalat attraktív munkaadó lehessen, számos országban a cég által kínált munkabérek színvonala meghaladja az adott ország szektoron belül átlagbéreit, illetve a törvényi előírásoknak megfelelő minimálbért Magyarországon is évről évre emelnek, 2016 januárja óta összesen 32 százalékos béremelést valósított meg a vállalat a bolti és raktári fizikai munkavállalók körében – tették hozzá.

De hogy a béreik hogyan viszonyulnak mondjuk a német bérekhez, nem árulták el. Azaz nem volt olyan cég, amely azt közölte volna: ugyanúgy fizet keleten, mint nyugaton.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.