Szakértők már egy ideje mondogatják, hogy a járulék- és nyugdíjplafon 4 évvel ezelőtti eltörlése miatt gondok lehetnek a jövőben, hiszen egyre többen lesznek, akiknek a korábbinál jóval nagyobb járadékot kell emiatt biztosítani az államkasszából.
Megkérdeztük az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF), hogy hány időskorú érintett az ügyben. Válaszuk szerint mintegy 9-10 ezerre tehető azon nyugdíjasok száma, akik részére a járulékfizetési felső határ 2013-as eltörlése következtében – a magasabb járulékalap után teljesített járulékfizetés eredményeként – magasabb nyugellátást állapítottak meg elmúlt években.
Mellétesszük: tavaly augusztusi adatok szerint még csak 250-300-an tartoztak ebbe a körbe. Vagyis
Hogy ez mennyi pluszkiadást jelent, arról nincsenek adatok, de a szakértő szerint nem kizárt, hogy a költségvetés összességében veszít, vagyis hogy kevesebb lehet a járulékplafon eltörlése miatt beszedett többlet, mint amennyit ki kell majd fizetni összességében a magasabb összeggel nyugdíjba vonulóknak.
Milliósok, félmilliósok klubja
A plafon eltörlése miatt megjelentek a milliós állami nyugdíjak is (korábban ilyen nem volt). A több százezres nyugdíjak egyébként jellemzően annak köszönhetőek, ha valaki jóval az öregségi korhatáron túl dolgozik, miközben magas volt a keresete az életpályája során.
Az ONYF által megküldött januári adatok szerint idén már hatan voltak, akik egymillió forint feletti összeget kaptak. Hogy ezen belül hányan jogosultak 1, 2, vagy esetleg 3 millió forint feletti nyugdíjra, azt kérésünkre sem részletezték, jogszabályi előírásokra hivatkoztak. Tavaly augusztusban még csak öten voltak az elitklubban, és akkor érdekes módon azt is lehetett tudni, hogy közülük egy fő nyugdíja haladta meg a 2 millió forintot. Ami még kiderül az ONYF oldalán fellelhető kiadványból, hogy az egymillió forint feletti kategóriában az átlagnyugdíj 1,767 millió forint volt.
Tavaly augusztusban 225-en kaptak 0,5 és 1 millió forint közötti öregségi nyugdíjat – a megküldött adatok szerint ők is már 292-en lettek. A 300 ezer forint felettiek egy éve még 11 800-en voltak – a kapott adatok szerint ez a kör is bővült és már 14 455-en vannak.
A 300 ezer forintos határ azért is érdekes, mert a korábban megkérdezett Simonovits András nyugdíjszakértő szerint ha visszaállítanák a járulék- és nyugdíjplafont, akkor kb. 272 ezer forintnál nem lehetnének magasabb ellátások.
A másik véglet
Kikértük a kisnyugdíjasok adatait is – az ONYF azt írta válaszában, hogy 71 221-en kapnak 50 ezer forintnál kevesebb havi öregségi nyugdíjat. Korábban ők még több mint 72 ezren voltak.
Viszont ha az összes ellátást nézzük főellátás szerint, akkor több mint 331 ezren tartoznak ebbe a körbe. Ebbe a csoportba valamennyi olyan személyt beszámítottak, aki az ONYF NYUFIG által folyósított valamilyen ellátásban részesült. Vagyis nem csak az öregségi nyugdíjakat vették figyelembe, hanem minden más ellátást is. Megjegyezték viszont, hogy a főellátás mellett folyósított kiegészítő ellátásokat (pl. özvegyi nyugdíj, kiegészítésként) nem tartalmazzák az összegek.
Visszatérve az öregségi ellátáshoz, van valami, ami mi még ennél is megdöbbentőbb. Az ONYF kiadványa szerint És több mint 20 ezren, akiknek 30 ezer forintnál kevesebb főellátást visz havonta a postás. Ami még kiemelendő: a minimálnyugdíj összege havi 28 500 forint (2008 óta változatlan) – tehát kis híján 20 ezren lehetnek, akiknek ennél is kevesebb öregségi nyugdíjat folyósítanak.
A rendezetlen munkaviszonyok miatt (feketemunka, szürke foglalkoztatás, zsebbe fizetés, papíron részmunka) lehet rá számítani, hogy a jövőben még többen lesznek igen alacsony nyugdíjon.
Kereset vs nyugdíj
Kíváncsiak voltunk arra is, hányan kapnak kevesebb öregségi nyugdíjat, mint amennyi a legkisebb bér. A minimálbért az idei évben bruttó 127 500 forintra emelték – ennek nettója (családi adókedvezmény nélkül) 84 788 forint. A kiadványban található részletesebb táblázat szerint – ennél kicsivel kevesebben lehetnek tehát, akiknek a nettó minimálbért sem éri el időskorú juttatásuk.
És hogy hány öregségi nyugdíjasnak kell megélnie az átlagbérnél kevesebből? A legfrissebb (májusi) adatok szerint a családi adókedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 196 900 forint volt – a statisztikai bontás alapján a januári 2,045 millió öregségi nyugdíjasból pedig 200 ezer forint feletti nyugdíjjal egyébként mindössze 132 271-en számolhattak. És alig több mint 990 ezer nyugdíjas öregségi ellátása haladta meg a 100 ezer forintot – a többség tehát ennél kevesebbet kapott.
És egyelőre úgy tűnik, lesz még rosszabb is a helyzet, hiszen tavaly már az MNB is jelezte, hogy a nyugdíj csökkenésére számít. Az ÁSZ szerint azonban a jegybank még túl optimista becslést is adott:
