Pénzügy

Durva áremelések jönnek – üzenik a kisboltosok a kormány béremelése miatt

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, csak a multik igényeit vette figyelembe a kormány és ők, akik a magyar munkavállalók 60 százalékát foglalkoztatják, nem tudnak ennyit kitermelni. Villáminterjú Neubauer Katalinnal.

Úgy tűnik, nem valami lelkesek a kedden bejelentett bérmegállapodással kapcsolatban. Pedig a kormány boldog és már a polgárok is számolgatják, mennyivel lesz vastagabb a boríték.

Teljesen természetes, hogy a polgárok lelkesednek azért, hogy növekszik a bérük és végre nemcsak a bruttó, hanem a nettó bérük is. Az elmúlt hat évhez képest most fordul majd elő először, hogy nem a költségvetés jár jobban, hanem a dolgozók. Azt azért tudjuk, hogy az elmúlt hat évben 51 százalékkal nőtt a bruttó minimálbér, és csak 22,5 százalékkal a nettó minimálbér. Ellenben, ha ezt a vállalkozói oldalról nézzük, akkor ez kitermelhetetlen!

Kitermelhetetlen? Ez egy közös megállapodás a kormány és a munkaadók közt.

Az a probléma, hogy ez a megállapodás nem veszi figyelembe a kis- és középvállalkozások helyzetét. Az elemzések, amikből kiindul a kormány, a nagyvállalatok, a multik számai. A KKV-szektor foglalkoztatja a magyar munkavállalók 60 százalékát, ha kiszámolom ennek a döntésnek a hatását, akkor az azt mutatja, hogy

dolgozónként, havonta 15 ezer forinttal többet kell kitermelnie egy vállalkozásnak minimálbér esetén. De ha a garantált bérminimumot nézem, akkor az már havonta több, mint 33 ezer forint dolgozónként.

Ez nincs ma meg a kis cégeknél. Áremelések lesznek a kereskedelmi szektorban, a versenyképességünk tovább fog romlani és minden olyan ágazatot súlyosan érint, ellehetetlenít ez, ahol a személyi jellegű ráfordítás magas és alacsony a hozzáadott érték, amit a dolgozók előállítanak. Ilyen az agrárium, a kereskedelem, az építőipar, a feldolgozóipar. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség nem gondolta, hogy ebből egy ilyen gyors megállapodás és bejelentés születik.

Az önök szövetségének tagja a legnagyobb magyar kiskereskedelmi lánc, a CBA. Ön a CBA kereskedelmi igazgatója volt 9 évvel ezelőttig. Erről a cégről ritkán mondják, hogy nincsen közel a kormányhoz. Mi történt, hogy ez most mégsem sikerült úgy, ahogy önök tervezték?

A versenyszféra és a kormány közötti egyeztető fórum hozta meg ezt a döntést, és nemcsak a CBA nem lett megkérdezve, hanem az összes többi KKV képviselője sem.

Azt hittem, hogy ez az ország simán működik úgy, hogy egy-egy telefonnal meg lehet oldani mindent.

Ez nem így működik.

Akkor mi a megoldás?

Mi korábban azt javasoltuk, de nem volt rá fogadókészség, hogy mivel Varga Mihály bejelentette, hogy 2016-ban több, mint 900 milliárd költségvetési többlet alakult ki, ami jórészt abból adódott szerintünk, hogy a cégek jobban emeltek bért és ebből komolyabb járulék- és adóbevétele lett az államnak, szóval ezt a pénzt kellene visszaforgatni. Hozzanak létre külön járulékszintet a minimálbérre és a garantált bérminimumra oly módon, hogy az egy az egyben fedezetet nyújtson a kormány által elképzelt, de kitermelhetetlen béremelésre.

És ha ez nincs?

Mi is szeretnénk többet fizetni a dolgozóinknak, csak nincs rá fedezet. Minden évben újabb sarcokkal van terhelve a kereskedelem. Minden évben van valami extra, és most ez.

Nincs tartalék, nincs már semmi.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik