Kölcsönveszi a nyugdíjasok pénzét a kormány jövő novemberig

Néhány napja már nem lehet véleményezni a kormány korábban tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelési javaslatát. Igaz, közben a kormányfő is bejelentette, hogy – a tárgyalások sikere esetén – az ideivel megegyező mértékű, vagyis akár 1,6 százalékos emelést is kaphatnak a nyugdíjasok. Orbán Viktor úgy fogalmazott hétfői rádióinterjújában,

Fontosnak tartom, hogy ne feledkezzünk meg a nyugdíjasokról.

A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint azonban a miniszterelnök által belengetett 1,6 százalék még mindig kevés. Számot ők nem mondanak, de szerintük – ismerve a kormány minimálbér-emelési tervét -, ha egymás mellé rakjuk a várható 10-15 százalékos reálbér-növekedést, ennek tizede a várható nyugdíjemelés, ami csupán annyit eredményez, hogy az időskorúak tovább szegényednek.

Némethné Jankovics Györgyi szerint azért furcsa a miniszterelnök által bejelentett 1,6 százalékos emelési terv, mert nem tudni, hogy milyen számítás szerint találták ki.

Igaz, azt sem tudtuk, hogy a korábbi 0,9 százalékos emelés hogyan jött ki.

Sőt, – teszi hozzá – az általuk figyelt szakértők szerint a mostani emelési százaléknál sokkal nagyobb lesz az infláció, márpedig a törvény szerint minimum ennyivel kéne emelkednie az ellátásnak.

Valójában ezekkel a számokkal nem érdemes komolyan foglalkozni

– mondja Némethné.

Ami igaz, az igaz

A Magyar Nemzeti Bank 2017-re 2,3 százalékos inflációt jelzett, ami már komoly eltérés, a törvény szerint a nyugdíjakat is ahhoz kell igazítani. A kormánynak két lehetősége van. Újratárgyalja a büdzsét és már januártól gondoskodik a nagyobb nyugdíjról, vagy jövő novemberben pótolja a hiányzó összeget.

Dr. Farkas András jogász, nyugdíjszakértő azt mondja, Magyarországon jelenleg kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés van.

Korábban létezett az úgynevezett svájci indexálás, ami azt jelentette, hogy felerészben az inflációt, felerészben a nemzetgazdasági átlagbér-növekedését követte a nyugdíjemelés, de ez rendkívül drágának bizonyult.

A mostani rendszer szerint a költségvetésben szereplő inflációs adatot kell figyelembe vennie a kormánynak, amikor bejelenti a nyugdíjemelés mértékét, és a 2017-es költségvetési törvényben pontosan 0,9 százalékos adat szerepel. És ez ugye akkor is így van, ha még a Magyar Nemzeti Bank is más számmal kalkulál jövőre.

Farkas azt mondja, hogy ha jövőre az MNB számai teljesülnek, és nem a kormány terve, akkor novemberben visszamenőleg meg kell majd emelni a nyugdíjakat.

Ez azonban olyan, mintha kölcsönvenné a kormány a nyugdíjasoktól azt a pénzt novemberig.

Együtt sírjunk, együtt nevessünk

Némethné Jankovics Györgyi szerint az a normális, hogy ha az országnak kevésbé megy jól, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét belőle, de ha jobban megy, akkor egyenlően kell elosztani a többletet.

Kedden megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, így megvan, hogy mennyi lesz a minimálbér és a bérminimum (szakmunkás minimálbér) jövőre (meg 2018-ra). Mindkettőnél kétszámjegyű a növekedés. Eszerint a jelenlegi 110 ezer forintról 127 650 forintra emelkedik a minimálbér 2017-ben, ami nettóban a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forintot jelent.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint, jövőre 161 250 forint lesz, a nettó pedig a mostani 85 785 forintról 107 231 forintra emelkedik. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.)

Ehhez képest…

Ma Magyarországon 114-118 ezer forint között van az átlag nyugdíj.

A nyugdíjasok több mint fele, vagyis 1,1 millió ember 100 ezer forint alatti összegből kell, hogy kijöjjön egy hónapban. 50 ezer forint alatti nyugdíjat 75 ezer ember kap ma Magyarországon.

Farkas András azt mondja, hozzá, a NyugdíjGuru oldalra rengeteg kérdés érkezik naponta, amiből arra következtet, hogy a nyugdíjasok egy része azt szeretné, hogy ne százalékosan emeljék a nyugdíjakat, hanem összegszerűen. Így azok, akik valóban kevés ellátást kapnak, sokkal jobban járnának. De az is sokszor merül fel, hogy állítsa vissza a kormány a már említett svájci indexálást.

Ha nem igazítjuk a nyugdíjakat a bérek emelkedéséhez, akkor egy relatív elszegényedés lép fel a nyugdíjasoknál évről évre

– teszi hozzá Farkas.

Némethné Jankovics Györgyi azt mondja, a legfontosabb az egyeztetés lenne. 2010 óta nincs érdekegyeztetés. Semmilyen fórumon nem kérdezik a véleményüket.

Szoktunk levelet írni, amire egyszer már kaptunk egy kioktató választ Lázár János miniszter úrtól, aminek az volt a lényege, hogy a nyugdíjak reálértékét a kormány megőrzi, és mindig többet kapunk, mint kellene, amiből már egy 13. havi nyugdíj is kitelne.