Jövő év végére könnyen összejöhet a dobozonkénti 200 forintos drágulás a cigarettapiacon, és az a dohányosoknak nem nagy boldogság, hogy a háromlépcsős jövedékiadó-emelés mellé dobozonként +1 szál cigit is kapnak majd.
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke, a hódmezővásárhelyi Contiental dohánycég vezetője, Sánta János a hvg.hu kérdésére elmondta: a háromlépcsős adóemelés egyelőre várhatóan nem visz majd nagyobb léptékű áremelési kényszert a rendszerbe. Sánta János szerint év végéig a drágulás várhatóan nem lesz több 20-30 forintnál a cigaretta és 60-80 forintnál a fogyasztási dohány esetében, de jövő év végére ennek többszörösét is borítékolni lehet.
Az eredeti elképzelés szerint az 1000 forintos átlagár 2017. december végére legalább 300 forinttal több lett volna volna, ezt azonban – mondta Sánta – sikerült szakmai érvekkel levetetni a kormányzati napirendről.
A már tavaly ősszel előkerült drasztikus áremelési kényszer oka legalább annyira brüsszeli, mint budapesti eredetű. Előbbin azt kell érteni, hogy a cigaretta jövedéki adójának megállapításakor az EU irányelveket ad meg, melyeket a tagországok kötelesek beépíteni jogrendjükbe. A tételes jövedéki adószint 64 euró / 1000 szál körüli értéken áll jelenleg, a 60 százalék helyett pedig 57-ig jutottunk. E helyzetből nincs olyan megoldás, amellyel a szabályozás jelentős áremelkedés nélkül lenne egyensúlyba hozható a brüsszeli elvárásokkal.
Magyarországon jelenleg egy doboz cigaretta bolti árának alig 10-10,5 százaléka az, ami a gyártót illeti. Ebben a cigarettagyártás alapanyagára és gyártási költségek mellett minimális haszon lehetősége rejlik. A kiskereskedők haszonkulcsa 10 százalék, a dohányellátóé 2-2,5 százalék, az általános forgalmi adó 21,26 százalék, a jövedéki adó pedig 55-57 százalék.
