Simonovits András nyugdíjszakértő megkeresésünkre először röviden annyit mondott: ha nem lesz maximálva a kifizetés.
Az adatokat három cikkből vettük, amelyeket itt, itt és itt érhet el.
A szakértő hozzátette: egy normális, civilizált országban van nyugdíjplafon. A kakukktojás rajtunk kívül Finnország, ahol nem tudni miért, nem maximálták az időskori állami ellátást. Viszont ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjkülönbség sem olyan fájó, mint nálunk – tette hozzá.
Régebben volt plafonunk
Magyarországon 1992 és 2012 között volt járulék- és nyugdíjplafon, ami megakadályozta, hogy (mai ár- és bérszinten) pl. milliós nyugdíjak képződjenek. A járulékplafont először a bruttó átlagbér háromszorosánál húzták meg (aki ennél többet keresett, annak a többletre nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie), aztán fokozatosan levitték a plafont az átlagbér 1,5 szereséig, majd újra visszahozták, fokozatosan a háromszoros mértékig. A nyugdíjszámításnál pedig ez a korlátozott alap számított be, s ennek következtében az ellátás sem mehetett egy bizonyos küszöb fölé.
A szakértő úgy véli, a háromszoros és a másfélszeres szorzó is jó lehet (vagy közte bárhol), csak az Vegyünk kétszeres átlagbért, kb. 510 ezer forintot. Ennek a 2/3 lenne a maximálisan figyelembe vett nettó kereset: 340 ezer forint, és ennek a 80 százaléka lenne a nyugdíj – fejtette ki.
Maximum 272 ezer lenne a nyugdíj
Az emberek zöme a nyugdíjkorhatár betöltésekor kéri a járadék megállapítását. Mai magyar viszonyok között tehát kb. azt jelentené a nyugdíjplafon visszaállítása, hogy ha valaki a most érvényes korhatár betöltésekor (63 évesen) vonulna nyugdíjba, akkor nagyjából legfeljebb 272 ezer forintot kapna. Magyarul Más kérdés, mi a helyzet akkor, hogy ha az illető tovább dolgozik. Ebben az esetben nőhetne az ellátás összege, mondjuk nyolcvanéves korra akár a duplájára is.
Kellett a kormánynak a pluszbevétel
A magyar plafont mint említettük, 2013-tól szüntették meg. Ennek Simonovits András szerint két oka lehetett. Az egyik, hogy úgy tűnik, a kormánynak nagyon tetszik az arányosság (mert a plafon ugye egyfajta aránytalanságot okoz), a másik, hogy
De mi ezzel a gond? – tette fel a kérdést, hogy aztán rögtön meg is válaszolja. A probléma az, hogy Nem mellesleg feleslegesen borzolják vele a kisemberek idegeit is.
Undorító, hogy milliós nyugdíjakat adnak
Még akkor is idegesítő lehet a milliós összeg a szerényebb nyugdíjat kapóknak, ha feltesszük, hogy költségvetési szempontból semleges (azaz nullszaldós) az ügy, vagyis hogy amennyivel több járulékot fizettek be a gazdagok, annyival több nyugdíjat kapnak. Csak hát az a baj, hogy
Minél magasabb jövedelmű ugyanis valaki, statisztikailag annál tovább él, vagyis annál tovább kapja a nyugdíjat. Márpedig az ellátások összegét az átlagos életkorhoz lövik be. Adatok ugyan nincsenek, de nem kizárt, hogy az aktív korukban befizetett járuléknak akár dupláját is ki kell fizetni a gazdag nyugdíjasoknak járadékként.
Tehát még ha a 3000 milliárd forintos nyugdíjkasszát egy 50 milliárd forintos többletkifizetés nem is rengeti meg. De akkor is ha szabad ezt a szót használnom – fogalmazott Simonovits András.
A kormánynak le kellene nyelni ezt a békát is
Az a véleménye, hogy vissza kellene állítani a járulékfizetési és nyugdíjplafont, vállalva ezzel az időleges bevételcsökkenést is. Legalább annyira dühítő ez a dolog, mint a vasárnapi boltzár bevezetése volt, amit már szintén eltöröltek – jegyezte meg. És különösebben nagy népszerűségvesztés sem várható a plafonok visszaállítása miatt, tehát ezért is lehet gyors változásra számítani ezen a téren.
Úgy véli egyébként, hogy a nők 40 program is hasonló sorsra juthat, de ahhoz még 1-2 évnek el kell telnie szerinte. (A nők 40 program lényege, hogy egy pár éve kortól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha pl. valaki 18 évesen elkezdett dolgozni, és végig volt biztosítási jogviszonya, akkor 63 helyett 58 éves korában vonulhat vissza. A 40 évbe beleszámít a gyermekek gondozásával töltött idő is.)
Mennyi is lesz a nyugdíjunk a fizetésünkhöz képest?
Azt, hogy az utolsó havi nettó fizetés hány százalékát kapjuk meg nyugdíjként az első hónapban, az ún. helyettesítési ráta mutatja. a képlet szerint. De persze ha valaki minimálbérre volt bejelentve 20 évig, az ennél jóval kevesebbet kaphat.
Viszont aki nem a korhatár betöltésekor, vagyis 63 évesen megy el nyugdíjba, hanem csak mondjuk 70 évesen, vagy később és a keresete sem átlagos volt, annak a fizetését elérő, vagy meghaladó is lehet a nyugdíja. Akár 10-20 százalékkal is többet kaphat, mint amikor még dolgozott.
A helyettesítési rátánk egyébként Simonovits szerint elég magas (talán fenntarthatatlanul magas is), vagyis rendben is lenne, ha nem lenne hatalmas szórása az egyéni életutak függvényében. De van.
Hogyan érhető el a milliós nyugdíj?
A nyugdíjszakértőt is izgatta ez a kérdés, ezért kiszámolta. Mint mondta, a magyar nyugdíjszámítás annyira bonyolult, hogy legalább 30 paramétert kellene figyelembe venni. Ő egy kicsit egyszerűsített, így
Akadnak, akik keresnek ennyit, vagy még többet, és a jövőben szintén milliós nyugdíjat fognak kapni – tette hozzá.
De minél előrébb haladunk az időben, annál kevesebb havi fizetés is elég lehet a milliós nyugdíjhoz. Ha pl. negyven évig érvényben maradna a jelenlegi ostoba és igazságtalan rendszer, akkor már havi bruttó kétmillió forint körüli fizetéssel is el lehetne érni az álomnyugdíjat – tette hozzá.
