Pénzügy

Vége az agyrémnek: ne küldjön levelet a késve fizetett számlák miatt!

A késedelmes számlafizetéshez kapcsolódó behajtási költségátalány 40 eurós általános „büntetését” 2014-től vezették be. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2013. július 1-jével hatályba lépő módosítása érintette a fizetési határidőt, a késedelmi kamat mértékét és felszámításának szabályait is.

Egy évvel később, 2014 áprilisában jelent meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium átfogó tájékoztatása a behajtási költségátalányról, amely – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) véleményét is integrálva – a kapcsolódó számviteli és adójogi eljárásra vonatkozó szabályozói álláspontot közreadta. Ez utóbbit a NAV honlapján közzétett „A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése” című tájékoztatóban foglaltak is megerősítették.

Magyar módra

A behajtási költségátalány azt a célt szolgálná, hogy pontosabb fizetésre szorítsa a cégeket. Európa-szerte előírták. Nálunk mintha kicsit túllihegték volna az adminisztrációt, méghozzá úgy, hogy még a szakembereknek is nehéz eldönteni, mit is kell csinálni. Hivatalosan könyvelni kellett, mert a törvény automatizmust írt elő. De azért viszont nem kellett könyvelni, mert a bizonylati elv okán csak bizonylat alapján lehet könyvelni – mondta tavaly év elején lapunknak Ruszin Zsolt adószakértő.

A Magyar Könyvelők Országos Szövetsége már korábban is azon az állásponton volt, hogy az adós nem mutathatja ki az eredményét csökkentő költségátalányt, ha azt a jogosult nem tette ismerté, elszámolttá és az így nem fizetendő. Így a könyvelőnek nem szabad automatikusan könyvelnie az adósnál.

Össznépi levelezgetés

A gyakorlatban azonban eléggé elterjedt, hogy a cégek, akik késve fizettek, behajtási költségátalánnyal kapcsolatos lemondató leveleket küldözgettek azoknak a partnereiknek (biztos ami biztos alapon), akik nem jelezték, hogy igényt tartanának a 40 euróra. Ami jelentős pluszadminisztrációt, és levélforgalmat eredményezett teljesen feleslegesen. Tavaly szeptemberben már pedzegették, hogy megváltoztatná az agyrémmel felérő szabályokat, de kellett még egy félév ehhez. Viszont mostantól már mind a könyvelési bizonytalanság, mind a levelezgetés a múlté, ugyanis módosították a behajtási költségátalányról szóló törvényt.

Jelentős változás

Mint Ruszin Zsolt lapunknak nyilatkozta, a változás jelentős, amit az NGM főosztályvezetője is megerősített az MKOE-nek. A lényeg, hogy innentől kizárólag igényelt behajtási költségátalány esetén kell könyvelni!
Ruszin “tenyérbemászó” módszernek tartja egyébként, hogy a késedelembe esett vevő küld egy levelet a szállítónak, hogy “ugye lemond” a behajtási költségátalányról. Miután ennek korábban se és most meg pláne nincs semmilyen számviteli oka, így remélhetőleg ez a káros üzleti gyakorlat megszűnik – mondta megkeresésünkre.

Az is a jelenlegi gyakorlat megváltozását segíti, hogy a törvénymódosítás értelmében a behajtási költségátalányt most már csak 1 évig lehet igényelni.

De: adóhiányt okozhat a behajtási költségátalány

Jelentős mértékben is emelkedhet a behajtási költségátalányra kötelezett vállalkozások társasági adó fizetési kötelezettségének összege egy márciusi törvényváltozás során, ugyanis a cégeknek a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, hívja fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. Emellett az új törvénynek köszönhetően a behajtási költségátalány már nem jár automatikusan a hitelezőnek, hanem azt kérnie kell a kötelezettől – erősítették meg ők is.

A behajtási költségátalány 2011-es európai szintű bevezetése elsősorban arra irányult, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel szemben, erősítve ezzel a vállalkozások fizetési morálját – emlékeztetnek

Már harmonizál

Az idén március 24-én életbe lépett törvény a behajtási költségátalányról három új elemmel módosult a 2013-ban elfogadott rendelkezésekhez képest: a legfontosabb változtatás, hogy ezentúl az új rendelkezésnek megfelelően a szöveg a „köteles fizetni” helyett már a „tarthat igényt” illetve „követelheti” kifejezéseket tartalmazza. Ezért a jogosult maga döntheti el, hogy érvényesíteni akarja-e a behajtási jogát vagy sem a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül.
A most elfogadott rendelkezés már valóban harmonizál az uniós irányelvvel, mivel a behajtással kapcsolatos költségátalány ugyan járhat a hitelezőnek, de nem jár automatikusan a késedelembe esés pillanatában. Ugyanakkor a behajtási költségátalányra jogosult cégeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a késedelem bekövetkezésétől számított egy év jogvesztő határidő – hívta fel a figyelmet a Baker Tilly Hungária könyvvizsgálati szolgáltatásokért felelős partnere, Kőszegi Anna. Hozzátette: azok a vállalkozások vállalkozások, amelyek korábban nem könyvelték a behajtási költségátalány fizetésből eredő kötelezettségeiket, azoknál önrevízió keretében rendezni kell a könyvelést az adóhiány elkerülése érdekében.

Amire figyelni kell

A fizetési határidő lejárta után járó 40 eurós (kb. 12 500 forint) átalánydíj az erre jogosult vállalkozás részéről nem képez áfaalapot és illetékhatása sincsen, viszont növeli az adózás előtti eredményt, ezáltal a társasági adó összegét is. Ezzel kapcsolatban Kőszegi Anna kiemelte: az érintett cégeknek, a számviteli politikájukban meghatározott mérlegkészítés időpontját figyelembe véve már a 2015. évi beszámolójuk összeállítása során egyéb bevételként ki kell vezetniük a nem követelt 40 eurós késedelmi tételeket a kötelezettségek közül, ami társasági adó fizetési kötelezettséget eredményezhet.

Az új rendelkezés ugyanakkor nem változtatott az eddigi eljárási gyakorlaton: az átalánydíj továbbra is a késedelmi kamaton felül jár, és szerződésben szerepeltetni sem szükséges, hiszen törvényi szabályozás vonatkozik rá.

A költségátalányról szóló új törvény további eleme, hogy az csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből származó pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik. Emellett a törvény már a kereskedelmi ügylet fogalmát is meghatározza: ennek értelmében kereskedelmi tranzakciónak az számít, ha vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között olyan ügyletet bonyolítanak le, amelynek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében – tette hozzá a Baker Tilly Hungária partnere.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik