Pénzügy
euró (Array)

Káosz a 40 eurók körül

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 05. 21. 15:32

Kisebb levélcunami van kialakulóban a május 31-i mérlegkészítési határidő előtt: számos cég minden partnerének ír levelet, akinek csak egy nappal is késve fizetett. És választ is vár. 

Korábban a témában:

Korábban már írtunk róla, hogy milyen tipikusan magyar (= túladminisztráló) megoldás született az egyébként előremutató behajtási költségátalánynál.

Az átalány elvi lehetőséget ad arra, hogyha az egyik cég nem fizet időben a másiknak, akkor utóbbi 40 eurós (több mint 12 ezer forintos) költségátalányt számítson fel, amit előbbinek ki kell fizetnie. A cél az lenne az unióban bevezetett szabállyal, hogy időben fizessenek a megrendelők, illetve hogy ne lehessen büntetlenül késni.

A 40 eurót akkor is fel lehet számítani, ha csak egy napot is késett a vevő. Viszont akkor sem kötelező felszámítani, ha ennél jóval több napot késett. Vagyis minden a vevőre van bízva. Szűk kisvállalkozói körben kérdezősködve azt tapasztaltuk, nemigen kérik a szállítók a behajtási költségátalányt.

Nálunk akkor is könyvelni kell, ha nem kérték

A tipikusan magyar megoldás az, hogy a vevő könyvelésében akkor is szerepeltetni kell a behajtási költségátalányt, ha az eladó annak megfizetését nem kérte. Ezt az automatizmust a Ptk. írja elő, melynek 2013. július 1-jével hatályba lépő módosítása érintette a fizetési határidőt, a késedelmi kamat mértékét és felszámításának szabályait is.

Vagyis a cégek így nem valós követeléseket mutatnak ki a könyveikben, a mérlegükben.

Zara László adószakértőtől korábban azt az információt kaptuk, hogy más országokban nincs hasonlóan vaskalapos szabály. Ausztriában és Németországban például nincs olyan megkötés, mint nálunk, hogy mindenképpen ki kellene mutatni a fel sem merült költségátalányokat is. Az adószakértő nem értett egyet azzal, hogy a Ptk. automatizmust írt elő.

Nem szabad könyvelni

Ruszin Zsolt adószakértő januárban azt nyilatkozta lapunknak, hogy álláspontja szerint a bizonylati elv alapján csak akkor szabad könyvelni behajtási költségátalányt, ha az érvényesített, benyújtott, ismerté vált. Ezt a véleményét továbbra is fenntartja, erősítette meg most, mert ez a számviteli törvényben található definíció.

euró (Array)Fotó: Thinkstock

Nyilatkoztassunk?

Zara azt tanácsolta anno, hogy a cégek készítsenek folyószámla-egyeztetőt, és abban nyilatkoztassák a vevőiket, igényt tartanak-e a költségátalányra. Úgy tűnik, számos cég ezt az utat követi, és a május 31-i mérlegleadási határidő előtt levelet írnak minden partnerüknek, akinek nem fizettek napra pontosan, illetve kérik őket, hogy nyilatkozzanak, igényt tartanak-e a költségátalányra.

Az adószakértő szerint ugyanis ha ezeket a nyilatkozatokat minden egyes késve fizetett számlához begyűjtik a vállalkozások, akkor nem kell tovább foglalkozniuk a dologgal. Ami azért így is tetemes adminisztrációt jelenthet, vevői és szállítói oldalon is.

Könyvelni kell

A NAV-ot ismét megkérdeztük, muszáj-e ennyit adminisztrálniuk a cégeknek. Elsősorban tavaly augusztusi tájékoztatójukra hivatkoztak és azt írták, hogy a kötelezettnek (aki nem fizetett pontosan határidőre) a behajtási költségátalányra vonatkozó összesítő megküldése híján is el kell számolnia annak összegét. Vagyis kötelezettségként (egyéb ráfordítás címén) le kell könyvelni. És csak akkor vezethetik ki a 40 eurókat a könyvelésükből, ha a vevőiktől megkapták a lemondó nyilatkozatot.

Nem számít mulasztásnak, de

A NAV szerint a céget mulasztás nem terheli, ha nem küld ki a behajtási költségátalánnyal kapcsolatos összesítőt a késve fizetett tételekről a partnerének, illetve nem nyilatkoztatja a lemondásról. Lemondás hiányában azonban a polgári jogi elévülés határidején – azaz főszabály szerint öt éven – belül a kötelezettnek a behajtási költségátalány összegét szerepeltetniük kell a könyveiben kötelezettségként.

Zaráék egyébként kezdeményezték anno az NGM-nél, hogy az átalánnyal csak akkor kelljen foglalkozni (lekönyvelni), ha azt kifizették, illetve ha a szállító ténylegesen bejelentette rá az igényét. De elutasították a kérelmüket. Így marad a bizonytalanság, illetve a partnereket kölcsönösen terhelő felesleges adminisztráció. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.