A kormány szereti hangsúlyozni, hogy a rezsicsökkentés eredményeképpen a magyar háztartásoknak kell az egyik legkevesebbet fizetni a villamos energiáért és a földgázért. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy ezt a magyar fizetésekből finanszírozzuk, így abban a tekintetben, hogy ez mekkora valódi terhet jelent a fogyasztóknak, még fasorban sem vagyunk Nyugat-Európával – írta a Napi.hu.
A hazai és európai árstatisztikákból az derül ki, hogy Budapesten a negyedik legalacsonyabb az áram és második a gáz ára, összevetve a többi fővároséval. Ha viszont azokat a statisztikákat nézzük, hogy egy kétkeresős háztartás mennyit fordít a fizetéséből a villamos energia- és földgáz fogyasztására Budapesten, egészen elkeserítő képet kapunk.
A lap összevetette a fenti adatsorokat, és az jött ki, hogy:
2013 közepén egy az áram és gázszámla egy átlagos budapesti család jövedelmének 6,6 százalékát emésztette fel. Nyugat-Európában ez az arány 2-3 százalék között mozog.
Bár a rezsicsökkentéssel együtt valamennyire nőtt a reálbér is, Nyugat-Európát továbbra sem közelítjük meg a fenti hányados tekintetében.
Néhány példa:
El lehet képzelni, hogy ha Budapesten, Magyarország legfejlettebb régiójában, ahol a legmagasabbak a bérek, ez a helyzet, akkor a magyar vidéken, ahol szegényebbek az emberek, még többet költhetnek rezsire a fizetésükhöz képest.
