Pénzügy

Könnyebb lesz lakást kiadni jövőre

Ha a parlament kedden elfogadja a bürokrácia-csökkentő salátatörvényt, januártól könnyebb lesz lakásokat kiadni turistáknak. A Lázár János nevével fémjelzett javaslatcsomag célja, hogy egyszerűsítse a hivatalos ügyek intézését, és eltörölje a felesleges / értelmetlen / idegesítő hivatali előírásokat. A 152 oldalas javaslat rendkívül sokrétű, szinte az élet minden területét érinti, ebből most a szálláshely-szolgáltatással foglalkozunk.

Elég lesz bejelenteni

A külföldieknek történő lakáskiadás eddig engedélyköteles volt. A szálláshely-szolgáltatást az illetékes jegyzőtől kellett kérelmezni, aki 21 napon belül döntött az üzemeltetési engedély megadásáról. A jegyzői hivatalok helyszíni szemlét is lefolytattak, azaz kimentek a lakásra, és körbenéztek. Természetesen az eljárás illeték-köteles volt, 3000 forintot kellett leszurkolni az államnak mindezért. Az engedélyt általában megadták, de az eljárás elég macerás volt.

Ennek januártól vége lesz.

Jövőre elég lesz bejelenteni a szálláshely-szolgáltatást, azaz nem kell hozzá engedély a jegyzőtől.

A módosítás a kereskedelmi törvényt érinti, és egészen pontosan így szól:

(2) A Kertv. 6/D. § – a helyébe a következő rendelkezés lép: „6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történő a szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.

Természetesen a bejelentéssel nem mentesülünk attól, hogy ugyanúgy betartsuk a jogszabályokat, mint eddig. Sőt, adóellenőrzésre is egy kicsivel nagyobb eséllyel számíthatunk. A hatóságok között egyre jobb az információ-csere, így a bejelentés alapján bármikor tarthat ellenőrzéseket a NAV. Az engedélykötelesség eltörlése abban segít, hogy megszűnik a macerás utánajárás és egyszerűbb lesz elkezdeni a szálláshely-szolgáltatást.

Nem lesz szigorítás

Az Airbnb szolgáltatása alaposan átrendezte a budapesti ingatlanbérlési piacot, és a szállodások is bepipultak rá, mert szerintük elcsábítja a vendégeiket. Két év alatt 1500-ról 7000-re ugrott azoknak a fővárosi lakásoknak a száma, amiket turistáknak adnak ki. Mivel boldog-boldogtalan belevágott a lakáskiadásba, elfogytak a jó albérletek, megugrottak a bérleti díjak, megnövekedett a lakáskeresési idő.

Egy ideig úgy nézett ki, hogy a kormány szigorítani akarja a szállásmegosztó oldalak működését. Ezt a vonalat az erős lobbierővel rendelkező szállodások erőltették, főként a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Azt mondták, a turizmus ezen területe szabályozatlan és az “illegális lakáskiadás” károkat okoz nekik és az országnak. Szerintük még több engedély kell, és extra adó a lakáskiadóknak, esetleg online pénztárgép.

Úgy tűnik, végül – helyesen – nem ők nyertek, hanem a “piacpárti” irány, amelyet a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium képviselt. E szerint az Airbnb térnyerése nem turisztikai kérdés, hanem adózási ügy. Tehát nem kellenek új szabályok, elegendő a meglévő adószabályok betartatása. El is indultak a lakástulajdonosok NAV-ellenőrzései. A szaktárca azt is mondta, hogy a közösségi szállásközvetítő oldalak egyáltalán nem jelentenek komoly fenyegetést a luxusszállodák forgalmára. Az Airbnb a szállásadói piacból 5 százaléknál nagyobb részt nem fog kihasítani, becsülték.

Csak arról van szó, hogy az egykori Zimmer Frei modernebb, szervezettebb formában jelenik meg. Az Airbnb nem lesz konkurenciája a szállodáknak, mert az ott elérhető kiegészítő szolgáltatásokat nem tudja nyújtani – mondta Csepreghy Nándor NGM-miniszterhelyettes egy konferencián.

Fontos, hogy az Airbnb-s lakások után is adózni kell, csak másként, mint az ingatlan-bérbeadás esetén. A legkedvezőbb, hogy szálláshely-szolgáltatás után lehetőség van tételes átalányadózásra, amely évi 32 ezer forint szobánként. Sőt, Airbnb-zni már katásan is lehet, erről itt írtunk bővebben. Mindehhez adószámot is kell igényelni az adóhivataltól, és nyugtát is kell adni a vendégnek. De legalább online pénztárgép nem kell. Januártól pedig már engedély sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik