Pénzügy
Portfolio konferencia Budapesten

Elárulták, Matolcsyék mikor lennének elégedettek

24.hu
24.hu

2015. 09. 01. 08:31

A monetáris tanács elkötelezett egy tartósan alacsony kamatpálya mellett, amely segíti a hosszú hozamok csökkenését, és alacsonyabb lakossági, illetve vállalati hitelköltségeket eredményez..

Az alacsony jegybanki alapkamat tartós fennmaradását az önfinanszírozási program és a nyersanyagárak csökkenése is segíti – mondta az MTI-nek Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank új alelnöke, aki egyúttal tagja lett a jegybank monetáris tanácsának is.

Hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentési ciklus lezárása, az alapkamat 1,35 százalékos szintje és a laza monetáris kondíciók huzamosabb ideig való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és egyúttal érdemben ösztönzi a gazdasági növekedést.

Tartósan alacsonyan tartanák a kamatot

Szavai szerint a jegybank akkor lenne elégedett, ha a laza monetáris kondíciók a hozamgörbe minden szakaszán, így az állampapírok hosszabb lejáratain is érvényesülnének. A monetáris tanács elköteleződése egy tartósan alacsony kamatpálya mellett segíti a hosszú hozamok csökkenését, mely alacsonyabb lakossági és vállalati hitelköltségeket eredményez.

Az alacsony kamatkörnyezet segíthet a bankoknak abban is, hogy az nhp (növekedési hitelprogram) lezárulása után hasonló kondíciójú, olcsó, fix kamatozású beruházási hiteleket nyújtsanak piaci alapon. A hosszú hozamok leszorítása pedig tartósan csökkentheti az államadósság finanszírozási költségeit is.

Normális, hogy a bankok visszatértek az állampapírpiacra

Megjegyezte, hogy a várakozások befolyásolása mellett a jegybank önfinanszírozási programja is sokat segíthet abban, hogy a hosszú lejáratú állampapír-piaci és bankközi kamatok mérséklődjenek. Ebben a programban az MNB a kereskedelmi bankokat hosszú lejáratú állampapírok vásárlására ösztönzi, amelyek részben külföldi befektetőktől, részben a növekvő kibocsátásból vásárolnak, így a csökkenő hozamok és kisebb országkockázati prémium mellett az államadósság finanszírozási szerkezete tovább javul, az ország sérülékenysége pedig tovább csökken.

A korábbi állampapír-piaci körülményeket abnormálisnak nevezte, hiszen az MNB az attraktív, 2 hetes kötvényével lényegében kiszorította a bankokat az állampapírpiacról. Ez a kereslet tehát hiányzott erről a piacról. Véleménye szerint a mostani állapot, a bankrendszer visszalépése az állampapírpiacra tekinthető a normálisnak.

Felidézte, hogy a program első szakaszában az MNB kéthetes kötvényét kéthetes betétté alakították át. A második szakaszban egyrészt a jegybank a kéthetes betétek megvételére együttes limitet írt elő a bankoknak, így 2015 végére maximum 1000 milliárd forint értékben lehet a bankoknál a kéthetes betétből, második pillérként pedig létrehozott egy új jegybanki instrumentumot, a 3 hónapos jegybanki betétet, végül bejelentette a likviditási előírások szigorítását. A tovább folytatódó kamatcsereügylet továbbra is terelő funkciót tölt be a hosszú lejáratú fix állampapírok felé.

Nagy Márton kiemelte: a következő, ez év szeptember 22-i kamatdöntő ülésén a monetáris tanács az alapkamat kapcsán már a három hónapos jegybanki betét kamatáról, mint irányadó kamatról fog dönteni.

Elérhető az inflációs cél

Az alelnök az inflációról elmondta: a jelenlegi világpiaci árcsökkenés nem csak az olajárakról szól, hisz az árak csökkenése a nyersanyagok széles körében jellemző volt. Így összességében a magyar gazdaság egy rendkívül kedvező költségkörnyezettel szembesülhet, ami nemcsak a rövid távú, hanem a monetáris politika szempontjából még fontosabb középtávú inflációs prognózisokat is lefelé mozdíthatja.

Ugyanakkor a legfrissebb fejlemények sem változtatják meg azt a fő üzenetet, miszerint a jelenlegi kamatszint fenntartásával elérhető az inflációs cél. A kedvező költségsokk abban segíthet, hogy az alapkamat huzamosabb ideig maradjon alacsony szinten – mondta.

Védettek vagyunk

Nagy Márton megjegyezte: “A jelenlegi pénzpiaci turbulenciából Magyarország ez idáig keveset érzékelt. Ez annak köszönhető, hogy az adósságból való növekedés korszakát lezártuk, az országot, ezen belül a lakosságot, a kkv-szektort és az államot kivezettük a devizaadósság csapdájából, és a gazdaság egy egyensúlyi pálya mentén kezdett el növekedni.”

Fokozatosan zárják el az nhp-csapot

Az alelnök a növekedési hitelprogramról elmondta: az első szakaszban 701 milliárd forintot, a második szakaszban mintegy 950 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok, azaz a 2 szakaszban együttesen hozzávetőleg 1650 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, “az nhp-ban a csapokat fokozatosan elzárjuk, a jelenlegi formájában a program megszűnik és a növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik”. Rámutatott: a hazai bankoknak újra piaci alapokra kell helyezniük a vállalatok hitelezését.

Forintosítás 2.0

Az autóhitelek forintosításáról elmondta: a devizahitelek tömeges elterjedése a svájcifrank-alapú autóhitelekkel, illetve lízingekkel kezdődött, így a forintosítás “méltó” befejezése lesz a devizaalapú autóhitelek kivezetése. A jelzáloghitelek és az autóhitelek esetén együttesen 3300 milliárd forint devizaalapú hitelről van szó, közel 750 ezer szerződéshez, családhoz kapcsolódóan. “Ezek után, ha nem is felejtjük el figyelni a svájci frank árfolyamát, de már nem fogjuk olyan gyakran nézni” – jegyezte meg végezetül Nagy Márton.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.