Túl könnyen kijátszható a szociális támogatási rendszer az egyetemeken

Havi 10-20 ezer forintért számos trükköt képesek bevetni egyes hallgatók. Akkor is, ha igazából nincs szükségük a pénzre.

Az Átlátszó Oktatás annak nézett utána, milyen trükköket vetnek be a felsőoktatásban tanuló hallgatók, hogy egy kis pluszpénzhez jussanak. Ahogy ők fogalmaznak, a rendszer kijátszásának csak a kreativitás szab határt. Pedig a szociális támogatást alapvetően a hátrányos helyzetű diákok megsegítésére tartják fent. A helyzet mégis az, hogy aki nem szégyenli, és hajlandó egy kis kozmetikázásra, az könnyen megszerezheti a havi 10-20 ezer forintot. Például úgy, hogy bejelentkezik a nagymamához (mert a nyugdíj ugye mégiscsak kevesebb, mint a szülők fizetése, vagyis több szoctámra jogosít), vagy bekamuzza néhány jegy bemutatásával, hogy milyen sokba kerül a napi utazása, esetleg színlelt iratot készít a szüleivel egyetértésben arról, hogy tőlük egyáltalán nem, vagy alig kap pénzt, és saját magát kell eltartania.

Ahol meg elektronikusan kell leadni a papírokat, ott pedig photosopolgatnak a szorgalmas diákok: „kiradíroznak”, vagy beírnak, ahogyan éppen érdekük megkívánja.

Vannak aztán, akik az elbírálásra hivatott HÖK-ösöket puhítják meg. A baj csak az, hogy így néha olyanok is támogatáshoz juthatnak, akik csak felmondanak egy szépen kitalált, szomorú történetet. És persze a haveroknak stikában adott pluszpontok is játszanak. Az egyik egyetemista szerint az egész rendszer bratyi alapon működik.

A cikkben azt is leírják, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzatainak sem lehetősége, sem kapacitása nincs arra, hogy a csalásokat kiküszöböljék. Ha kíváncsi, miért, kattintson!