„Holnap újabb kamatcsökkentés, ezzel pedig a forint további gyengülése várható. A lakossági befektetőknél így folytatódik a hozamkeresés, ami a pénzpiaci és kötvényalapoktól továbbra is a vegyes alapok irányába fordítja őket” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
315 forint fölé mehet egy euró
„Az MNB várhatóan kihasználja, hogy az amerikai jegybank egyelőre nem kezdett kamatemelésbe, és újra kamatot vág, ami a nyár folyamán akár még tovább folytatódhat. A csökkenő alapkamat a rövid távú államkötvényeknek ugyan kedvező, azonban a küszöbön álló Fed kamatemelés, és az ennek hatására a kötvénypiacokon világszinten végbemenő hozamemelkedés miatt már a hazai kötvények esetében sem lehet számottevő hozamcsökkenésre számítani. Az alacsony kamatszint miatt emellett tartósan gyenge, a tavaly ősszel jellemző 315 euró/forint feletti árfolyamra is lehet számítani” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Így hat a kisbefektetőkre
„A mintegy három éve csökkenő alapkamat hatására a lakossági befektetők egyre nagyobb hányada választ kockázatosabb megtakarításokat. Ezt mutatja, hogy a részvény és kötvény eszközöket is tartalmazó vegyes alapok állománya gyakorlatilag az alapkamat csökkentése óta folyamatosan növekszik. A BAMOSZ legutóbbi statisztikája szerint a májusi növekedés meghaladta a 17 milliárd forintot, ezzel a vegyes alapokban elhelyezett vagyon átlépte a 750 milliárd forintot. Így az egyre csökkenő pénzpiaci és kötvényalapok után ez vált a harmadik legnagyobb alapkategóriává. A kötvénypiaci hozamemelkedés és a tartósan alacsony kamatszint hatására ez a tendencia pedig az év hátralévő részében is folytatódhat” – tájékoztatott Horváth István.
Londoni elemzők szerint
Londoni pénzügyi elemzők szerint a görögországi válság átgyűrűző kockázati hatásai lassíthatják vagy lerövidíthetik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusát.
A monetáris tanács keddi kamatdöntése előtt a Cityben megjelentek olyan vélemények is, amelyek szerint az eddig biztosra vett keddi újabb kamatcsökkentés esélye sem száz százalék.
Royal Bank of Scotland (RBS)
A bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői előrejelzésükben legfeljebb 80 százalékosra taksálták a keddi MNB-kamatcsökkentés valószínűségét, és 60 százalékos esélyt látnak arra, hogy az enyhítési ciklus június után is folytatódik.
A ház a fő bizonytalansági tényezők között – a héten esedékes új inflációs jelentés, a felzárkózó térség kilátásainak általános romlása és az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve közelgő monetáris szigorítása mellett – a mélyülő görög válságot emeli ki.
Az RBS londoni elemzői szerint a jelenlegi összetett helyzetben rendkívül szoros figyelemmel kell követni, hogy a monetáris tanács milyen retorikát használ a kamatdöntés utáni közleményében. A cég szerint az MNB várhatóan emeli az idei évre és 2016-ra szóló inflációs előrejelzését a magasabb üzemanyagárak miatt, de az RBS elemzői azzal is számolnak, hogy az új inflációs pálya a belátható előrejelzési távlatban hozzávetőleg 0,2 százalékponttal elmarad az MNB 3 százalékos központi céljától.
Ennek alapján a ház szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az MNB kedden, valamint júliusban és augusztusban is végrehajt egy-egy 0,10 vagy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést.
Az RBS londoni elemzői szerint szeptember után a monetáris enyhítési ciklus természetes meghosszabbításaként szolgál majd az a váltás, amelynek értelmében a kéthetes betét helyett a három hónapra lekötött jegybanki betét lesz az MNB irányadó monetáris eszköze. A cég szerint ez az átállás gyakorlatilag mennyiségi enyhítési programnak felel meg.
Az RBS elemzői mindezt egybevetve – tükrözve a bizonytalansági tényezőket is – öt lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel. Az első szerint a monetáris tanács kedden 0,15 százalékponttal csökkenti az alapkamatot, és közleményében egyértelmű jelzést ad arra, hogy vége az enyhítési ciklusnak. A második is 0,15 százalékpontos keddi kamatcsökkentéssel számol, de azzal is, hogy a monetáris tanács óvatos utalást tesz a további enyhítésre; ebben az esetben júliusban és augusztusban is lehet egy-egy hasonló mértékű kamatcsökkentés.
Az RBS harmadik forgatókönyvében kisebb, 0,10 százalékpontos keddi kamatcsökkentés szerepel, és óvatos utalás a folytatásra, a negyedikben 0,15 százalékpontnál nagyobb kamatcsökkentés, és egyértelmű jelzés arra, hogy vége az enyhítési ciklusnak, az ötödik forgatókönyv alapján pedig az MNB kedden nem csökkenti alapkamatát.
A cég londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az utolsó két forgatókönyvnek csak 10-15 százalékos valószínűséget adnak.
JP Morgan
A globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői hétfői prognózisukban elképzelhetőnek nevezték, hogy a monetáris tanács a keddi kamatdöntéshez fűzött közleményében nem alapeseti, hanem csak alternatív forgatókönyvként tesz utalást a további enyhítések lehetőségére.
A ház szerint ez azt jelentheti, hogy bár az MNB szeptemberig 1,20-1,30 százalékig is csökkentheti alapkamatát, ezt azonban függővé teszi az alapeseti várakozást terhelő, lefelé ható kockázatoktól.
Az utóbbi időben tapasztalható hozamemelkedés, valamint a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) drágulása óvatosságot indokol, és arra késztetheti a monetáris tanácsot, hogy júliusban kamatcsökkentési szünetet tartson, vagy 0,10 százalékpontra mérsékelje a lépésenkénti enyhítési ütemet – jósolták a JP Morgan londoni elemzői.
Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport
A londoni elemzőrészleg (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az utóbbit már a keddi kamatdöntésre várják. A ház alapeseti előrejelzése az, hogy a monetáris tanács az eddigi 0,15 százalékpontos lépések helyett kedden 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.
A cég elemzői az óvatosságra intő tényezők között szintén a görög válságot emelték ki első helyen.
A Bank of America-Merrill Lynch ugyanakkor továbbra is azzal számol, hogy a magyar jegybanki alapkamat az idei év végére 1,35 százalékig csökken a jelenlegi 1,65 százalékról. A ház szerint ugyanis az inflációs cél sávossá alakítása rugalmasabb monetáris politikát tesz lehetővé.
Ugyanezt emelték ki előrejelzésükben a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői. A ház alapeseti prognózisa az, hogy a monetáris tanács kedden végrehajt egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentést, és ezzel befejezi az enyhítési ciklust. A cég elemzői hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket, hogy a 2-4 százalékos sávvá bővített inflációs cél jelentős további mozgásteret ad az MNB monetáris politikájának.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték, hogy alapesetben 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést várnak keddre, de ők sem tartják kizártnak a kisebb, 0,10 százalékos csökkentés lehetőségét, tekintettel a vártnál gyorsabb májusi inflációra, és arra is, hogy a monetáris tanács a keddi döntés előtt már ismerni fogja a legújabb inflációs jelentést.
GS
A cég londoni elemzőinek jelenlegi várakozása az, hogy az MNB 1,25 százalékig csökkenti alapkamatát a mostani enyhítési ciklusban, de hangsúlyozták azt is, hogy a monetáris eszköztár tervezett átalakítása miatt felfelé ható kockázatot látnak e kamatmélypont-előrejelzésükre, mivel az intézkedés önmagában is implicit monetáris enyhítésnek felel meg.
