Rogán Antal és Tuzson Bence törvényjavaslatának célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könnyvizsgálói ne tudják elrejteni vagyonukat, illetve felelősséget vállaljanak az általuk okozott károkért. Javaslatuk a büntetőeljárásról és a bírósági végrehajtásról szóló törvényeket módosítaná.
A Rogán-féle javaslat (amelyet ma fogadott el a parlament) lényege, hogy ezentúl gyorsabban lehet magánvagyonokat zár alá venni, egyes, kiemelt pénzügyi tevékenységet végző cégeknél („csaló brókercégek”), ám ezt eddig is meg tudták tenni az ügyészek, mondták nekünk jogászok. „A zár alá vétel, vagyonelkobzás jelenleg is működő jogintézmények. Ezek ügyészi indítványra is elrendelhetők, akár már a feljelentés napjától” – mondta Dr. Székely Andrea ügyvéd a Hír24-nek.
Bár gyorsabb és határozottabb végrehajtás várható a jövőben, a törvény alapvetően nyitott kapukat dönget, hiszen most is van lehetőség azonnali zár alá vételre – mondta Kocsis Zoltán a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda munkatársa lapunknak. A szakember szerint a hatályos törvények alapján a Quaestor-csoport többi cégének egyes vagyonelemei is zárolhatók, ha van arra megalapozott gyanú, hogy a bűncselekményből származó vagyon oda került, sőt ha a tulajdonosokhoz, akár az ő magánvagyonuk is.
Egy büntetőjogász azt mondta, az igazi kérdés az, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a Quaestor-ügyben az ügyészség miért késlekedett több mint két hétig, miért nem akadályozták meg például Tarsoly Csaba vagyonmentését, illetve a cégcsoportjának Orgován Béla nevére történő átíratását? Polt Péter legfőbb ügyész tegnap többek között úgy indokolta a nyomozóhatóság késlekedését, hogy “Aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond”.
Tuzson Bence Fotó: MTI/Marjai János
A könyvvizsgálók tiltakoznak
A törvénymódosításban ugyanakkor új elem a felügyelő-bizottsági tagok és a könyvvizsgálók személyes vagyoni felelőssége. Ezt eddig még nem szabályozta a jog, és nagy kérdés, hogy miért így, és miért ebben a törvényjavaslatban merült fel ez először – mondták az általunk megkérdezett jogászok. A könyvvizsgálók és FB-tagok személyes vagyoni felelősségének felvetése olyan súlyú kérdés, amelyet nem a büntetőeljárási és a bírósági végrehajtásról szóló törvényben kellene módosítani – mondták.
Megkérdeztük a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (MKK) a kérdésről, ahol azt válaszolták, hogy a könyvvizsgálók magánvagyonának zár alá vétele sértené a könyvvizsgálók alapvető jogait, és tarthatatlan eredményre vezetne. „A könyvvizsgálók választott tisztségviselők, akik függetlenül végzik a munkájukat az adott cégben, és adott esetben maguk is elszenvedői a bűncselekménynek, amit a cégvezetők vagy tulajdonosok elkövetnek” – mondta Lukács János az MKK elnöke a Hír 24-nek. Szerinte indokolatlan lenne ilyen súlyú kényszerintézkedéssel sújtani a könyvvizsgálókat puszta gyanú esetén. A könyvvizsgáló olyan, mint egy partjelző egy focimeccsen, és azért, mert a csapatok bundáztak, nem a partjelzőket kellene felősségre vonni – mondta Lukács.
Offshore vagyonok
A törvény egyik passzusa szerint a zár alá vétel a kapcsolt vállalkozásokra is vonatkozik. Ezt a kormány úgy kommunikálta, hogy ennek segítségével az offshore, külföldi vagyonokat is visszaszerzik. A baj az, hogy a külföldre mentett vagyonokat a jelenlegi jogszabályokkal sem lehet nemhogy visszaszerezni, de még felderíteni is, hiszen az offshore-nak az egyik általános funkciója, hogy a tulajdonos kiléte homályban marad.
“A magyar hatóságoknak nagyon nehéz bizonyítani, hogy a bűncselekményből származó vagyon valóban az adott személyhez köthető-e, illetve, hogy valóban bűncselekményből származik-e a vagyon. Az eljárás kezdeti szakaszában szinte lehetetlen felderíteni és zár alá venni egy offshore cég külföldi vagyonát” – mondta Kocsis Zoltán.
Egy adójogász szerint kizárt, hogy a kormány ne tudná: offshore-ba mentett vagyonokat szinte lehetetlen visszaszerezni. Szerinte innen lehet tudni, hogy a kormány kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó javaslata nem vehető komolyan. Nem véletlen, hogy a világban teljesen máshogy küzdenek az offshore vagyonok ellen, például személyi jövedelemadó kivetésével.
Rogán nyitott utat az offsore lovagoknak
Ha a kormány valóban fel kívánja venni a küzdelmet a külföldi vagyonkimentések ellen, akkor ismét csak korábbi szabályokat kellene elővennie, nem újakat alkotnia. A Bajnai-kormány például minden korábbi kormánynál messzebbre ment az offshore vagyonok hazai adózásba bevonására, ám 2010-ben a Fidesz egyik első intézkedése az volt, hogy Rogán Antal javaslatára eltörölte ezeket a jogszabályokat.
Talán már kevesen emlékeznek rá, de a Bajnai-kormány 30 százalékos forrásadóztatást vetett ki automatikusan minden olyan pénzmozgásra, amelyet magyar vállalkozás kamat, jogdíj vagy szolgáltatási díj címén alacsony adóztatásúnak nevezett államban bejegyzett cégnek fizetett. Ez egy amerikai eredetű megoldás, és azokat a pénzeket lett volna képes legalább részben megfogni, amelyet olyan országokba utalnának át a magyar társaságok, amelyekkel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. lyenek például a Kajmán-szigetek, a Brit Virgin-szigetek.
Fotó: Berecz Valter
Ez az előírás a Fidesznek köszönhetően 2011 január elsejével került ki az adórendszerből, és az adószakértők szerint nagy lazításnak számított, vagyis jelentős mértékben megkönnyítette, hogy offshore országokba menekítsék a pénzüket az adóalanyok. Rogán Antal egy másik Bajnai-féle offshore szabályt is eltörölt az SZJA-törvényben 2011 júniusában, amely szerint a magánszemélyeknek szerepeltetniük kellett az itthoni adóbevallásukban azt a ki nem osztott nyereséget is, amelyet adóparadicsomokban lévő cégekben tartottak, és ugyanúgy adózniuk kellett utána, mintha nem menekítették volna ki.
Rogán úgy indokolta az offshore módosítását 2011-ben, hogy az szja-törvény egyes hatályos rendelkezései “a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoznak, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolják”
