Az MSZP azt javasolja, hogy a minimálbér nettó összegét százezer forintra emeljék fel. (Nyilván itt arra gondolnak, hogy a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül.)
Azaz 33,5 százalékos emelést javasol, ami azt jelenti, hogy a bruttó minimálbér 135 500 forint lenne. Ami azért valljuk be, képtelenség. Akkora terhet jelentene a munkáltatóknak, amelyet nem tudnának kitermelni.
A szándék érthető, de az a helyzet, hogy mivel az adótörvényeket már elfogadták, és a költségvetés sarokszámait is, nincs sok esély még arra sem, hogy a szakszervezetek ennél szerényebb, 4 éves bérfelzárkóztató programjának (évi 10 százalékos emelés) megvalósítását jövőre elkezdjék.
Gúr Nándor szerint ekkora emelésre azért van szükség, mert az elmúlt négy évben tovább nőtt a különbség a minimálbér és az egy főre eső létminimum összege között. Kifejtette: 2010-ben 60 236 forint volt a minimálbér, ma 66 483 ezer forint, közben 18 százalékos infláció is volt, az egy főre eső létminimum összege pedig négy év alatt 77-78 ezerről 88 ezer forintra nőtt.
A szocialista országgyűlési képviselő azt is hozzátette: a kormány 2010-hez képest 30 ezer forinttal növelte a minimálbér terheit.
Az ellenzéki politikus szerint “megélhetés-alapú” társadalomra van szükség, amelynek kiindulópontja a megfizetett munka. Ezzel kapcsolatban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány a közfoglalkoztatásban dolgozók bére vásárlóértékének egyharmadát elvette.
Cinizmusnak nevezte, hogy a miniszterelnök azt mondja, csökken a szegénység, amikor egymillióan kevesebbet keresnek az egy főre eső létminimumnál.