Pénzügy

Bekavarhat a devizahiteles csomag a lakáspiacon

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 11. 19. 10:25

Aki venne vagy eladna, az jó ha tudja! Fékezheti és fel is turbózhatja az adósmentés a már élénkülőben lévő ingatlanpiacot. Az összhatás azonban nemcsak ettől függ, hanem a bankok lépéseitől is. Alternatívája lehet a kényszer-értékesítésnek.

Korábban a témában:

Aduász

A lakáshitelezés és a lakáspiac nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, ennek jelét a magyar lakáspiacon is számtalanszor láthattuk. A napokban körvonalazódott a legújabb devizahiteles csomag feltételrendszere, ezért aktuális megvizsgálni, hogy milyen hatásokkal kell a lakáspiacon számolni. Az aktualitást külön erősíti, hogy a lakáspiac éledezik, idén 15-20 százalékkal nagyobb forgalom várható, mint tavaly.

A kérdés, hogy a lakáshitelezésben látható folyamatok támogathatják-e ezt a fellendülést. Az Otthon Centrum elemzésében azt vizsgálta, milyen lakáspiaci hatása lehet a devizahiteles csomagnak, illetve milyen más hitelezési kérdés befolyásolhatja a lakáspiac fellendülését.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Citi Hitelteszt (citibank, )

Csökkenő törlesztőrészlet – csökkenő vagy növekvő lakáskínálat?

A napokban megjelent, a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat alapján az ügyfelek a forintosításról, illetve az egyoldalú kamatemelésekhez és az árfolyamréshez köthető elszámolásról szóló értesítőt csak jövő év elején kapják kézhez, a piacon megjelent előzetes információk alapján a devizahitelesek átlagos törlesztőrészlete 25 százalékkal, míg a fennálló tőketartozás 20 százalékkal csökkenhet.

A bankok számára ez bruttó 900 milliárd forintos elszámolási kötelezettséget jelent, valamint a jövőben 100 milliárd forintos kiesést az éves kamatbevételükből. A csomagnak közvetlen hatása nincs a lakáspiacon, de a közvetett hatásai többrétűek lehetnek.

Lakásvásárlás

Az ügyfelek oldaláról a lakáspiacon kettős hatás jelentkezhet

 – Azok a piacon lévő eladók, akiknek korábban hitelfizetési nehézségeik voltak, visszaléphetnek az eladástól a törlesztőrészlet csökkenése miatt. Hiszen ha a havi terhek már elviselhetővé válnak számukra, nem feltétlenül érdekeltek az eladásban. Ha ez bekövetkezik, szűkülhet a kínálat.
 – Azok, akik már korábban is gondolkodtak a lakáscserében, de a nagyon magas tőketartozásuk miatt nem tudták eladni a lakásukat, azok a tőkecsökkenés után piacra léphetnek, ezzel növelve a kínálatot.

A gyakorlatban nehéz lesz azonosítani a devizahitelesek oldaláról jelentkező lakáspiaci hatást – mondta, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, Kühne Kata. – Egyrészt a két hatás ellentétes, tehát egymást gyengítik, másrészt a kereslet már az idei évben folyamatosan nőtt, bizonyos szegmensekben már csökkentve a túlkínálatot. Mindezek miatt nehéz lesz a devizahiteles csomag ügyféloldali hatását izolálni a piacon – jegyezte meg.

Ami még bekavarhat

Az Otthon Centrum szerint van azonban valami, ami az ellen szól, hogy akiknek csökken a tőketartozásuk, azok piacra lépjenek. Ez pedig az, hogy nemcsak a forintárfolyam gyengülése csökkentette az ingatlan eredeti ára és az eredeti hitelösszeg közötti különbséget, hanem az ingatlan piaci értékének csökkenése is.

2008 és 2013 között átlagosan 17 százalékkal csökkentek az ingatlanok árai, magyarul nemcsak a tartozás nőtt, hanem az ingatlan értéke is csökkent. Így gyakran alakult ki az a helyzet, hogy az ingatlan piaci értéke alacsonyabb lett a fennálló tőketartozásnál. A tőketartozás csökkenésével most javulhat a helyzet, de a lakásárak még csak most kezdtek el növekedni, nagyon visszafogott ütemben, így szerintük az ingatlan értékesítése most még nem lesz reális opció minden költözni vágyó devizahiteles számára. Úgy vélik, ez jelenleg többeket távol tarthat a lakáspiactól. De ha a bizalom stabilan növekszik, a keresletbővülés az árakat is stabil növekedési pályára állíthatja, így a fenti körből fokozatosan egyre többen piacra léphetnek – tette hozzá Kühne Kata. – Az így megvalósuló adásvételek pedig tovább erősíthetik a piaci növekedést.

Visszavetheti a fellendülést

Mi tarthatja vissza azokat, akik csupán fizetési nehézségek miatt vannak a piacon? Az OC úgy véli, hogy hasonló hatást várhattunk az árfolyamgáttól vagy a hiteltörlesztésre adható munkáltatói támogatástól, ám a lakáspiacon ezek az intézkedések nem értek el ilyen hatást.

A banki oldalon a komoly egyszeri veszteségek mellett az éves kamatbevételek csökkenésének lehet közvetett hatása a lakáspiacon, mégpedig a banki hitelezési hajlandóságon keresztül. Ahhoz, hogy a lakáspiac stabil növekedési pályára álljon, elengedhetetlenek az olcsó, széles körben elérhető hitelek. Az új, lakossági, lakáscélú hitelek kihelyezése az idei első kilenc hónapban 60 százalékkal bővült, összhangban a lakáspiaci kereslet bővülésével. Amennyiben a devizahiteles csomag veszteségei az új hitelkihelyezések számának csökkenésében is megmutatkoznak, úgy ez visszavetheti a lakáspiac fellendülését.

Mi történik a devizahiteles csomag után?

A devizahiteles csomag most elterelte a figyelmet egy másik, szintén a lakáshitelezéshez kapcsolódó problémáról, a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokról, aminek lakáspiaci hatásai sokkal közvetlenebbek, mint a devizahiteles csomagé. Az MNB adatai szerint 110 ezernénél több ingatlan van a bankok portfóliójában, ami kényszer-értékesítésre bocsátható. Ez a mennyiség meghaladja az elmúlt évek 85-90 ezres éves adásvételi számát, de még az idei évre várható 105 ezer adásvételnél is több – mondta a cég vezető elemzője, Déry Attila.

Tekintve az érintett ingatlanok nagy számát és a piac jelenlegi állapotát, a banki portfóliók kitisztítása több évet igénylő folyamat lesz, bár a lakáspiac magára találása felgyorsíthatja ezt. A bankoknak viszont nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a növekedés most még törékeny, így a portfóliótisztításnak összhangban kell lennie a piac felvevőképességével – tette hozzá.

Fogolydilemma

A portfóliók megtisztítása egyébként növeli a bankok hitelezési kedvét, ami egyértelműen pozitív a lakáspiac számára. A fő kérdés, hogy a megtisztításra melyik utat választják a bankok, és mennyi időt szánnak erre. Az árverési kvótarendszer hivatott a kényszer-értékesítések árakra gyakorolt nyomását tompítani. A gyakorlatban ez eddig jól működött, a kvótarendszer azonban 2014 végéig van érvényben, az addig hátralévő idő pedig túl rövid ahhoz, hogy a banki portfóliók kitisztuljanak, így a helyzet megoldásához nagy valószínűséggel újbóli szabályozói beavatkozásra lesz szükség.

Nagyszámú ingatlan rövid időn belüli piacra dobása a bankoknak sem áll érdekében, hiszen az ilyen túlkínálati sokk az okozott árcsökkenés miatt a most még jól teljesítő hitelek mögötti fedezetek értékét is csökkentené, kockázatosabbá téve ezeket a hiteleket. A tipikus fogolydilemmát jelentő helyzet megoldását azonban nem feltétlenül szabad csak a piacra bízni.

Kényszer-értékesítés (kényszer-értékesítés)

A kényszerértékesítések a 2011-es évben elindulhattak, azóta kisebb hullámzással 2014 első negyedévéig a kvóta alapja nőtt, 2014 első és harmadik negyedéve között pedig minimálisan, 6 százalékkal csökkent. A statisztikák tanúsága szerint a bankok nem használják ki teljesen az árverési kvóta jelentette lehetőségeiket. Bár hivatalos információk nem állnak rendelkezésre az alacsony népszerűség okairól, de a nemteljesítő hitelek kezelésekor a bankok egyik fontos döntési szempontja a követelés megtérülése.

Alternatíva 

Az adóssal közös értékesítés vagy a már megüresedett lakások piaci alapú értékesítésének célja az, hogy piaci áron adják el. Így ez nem helyez nagyobb nyomást az árakra, az értékesítés ütemétől függően némi kínálatbővülést hozhat. 

A közös egyetértéssel végzett eladás így alternatíva lehet a kényszer-értékesítéssel szemben. Az Otthon Help – az Otthon Centrummal azonos cégcsoportba tartozó, a bankok számára a késedelmes hitelek mögött fedezetként álló ingatlanok értékesítésében, kezelésében, értékbecslésében segítséget nyújtó vállalkozás – tapasztalatai szerint egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a bankok részéről arra, hogy a rossz hitelek mögött lévő ingatlanokat az adóssal közösen értékesítésék. 

Még egy dolog! 

A lakáspiac és a hitelezés kéz a kézben, szorosan együtt jár. A fellendülés már beindult, de a hitelezési oldalon számos kérdés áll még előttünk, ami befolyásolhatja, hogy a lakáspiacnak sikerül-e stabil növekedési pályára állnia. Természetéből adódóan a hitelezés és a lakáspiac párosa könnyen túl is fűtheti egymást, ami ellen az MNB megteremtette a jövő évtől életbe lépő adósságfék-szabályokat, amelyek egyrészt a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóval (JTM), másrészt a hitelfedezeti mutatóval (HFM) tudják szabályozni a hitelezési aktivitást. A jelenlegi helyzetben most azonban inkább támogatásra van szükség, mint korlátozásra – jegyzi meg az OC. 

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.