Pénzügy

Nyugodt öregkor helyett holtig tartó munka

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 10. 01. 16:41

Ma nem tudjuk, mekkora nyugdíjjáradékot kaphatunk időskorunkra az államtól, és hogy abból meg tudunk-e majd élni. Sokan látják úgy, hogy nem lesz elég a pénzük és hogy tovább kell dolgozniuk. Életfogytig. Ha bírják.

Korábban a témában:

Az idősek világnapja alkalmából az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját, Nagy Csabát kérdeztük arról, lesz-e nyugdíjunk, és meg fogunk-e tudni élni belőle. Szóba került az elöregedés, a kivándorlás, az alacsony jövedelmek, az életfogytig tartó munka, és az is, hogy ha lehet választani, ma inkább a libamájra szavazunk, nem az öngondoskodásra.

Nagy Csaba OTP (Nagy Csaba OTP, OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgató)Fotók: Pál Anna Viktória

A vízcsapból is az folyik (felmérések, szakértők), hogy jelenlegi formájában nem lesz fenntartható a nyugdíjrendszer. Hogy takarékoskodni kellene. Ennek ellenére nem látni, hogy ez a gondolat általánosan megfoganna az emberek fejében. Mit gondol erről?

Azzal kezdeném, amit régi jó barátom mondott nemrégiben: rémhíreket terjeszteni nem nagyon kellene. A tb-rendszer volt, van, és bízom abban, hogy lesz is. A kérdés az, hogy mennyit fog majd fizetni. Ezt fogják nagyban befolyásolni a demográfiai trendek. Sok paraméter változott és változik is, ami hatással lesz arra, hogy mennyi nyugdíjat fogunk kapni.

A legrosszabb a bizonytalanság. Én ugye kiegészítő nyugdíjrendszerekkel foglalkozom már régóta, és viszonylag jó pénzügyi tudású szakembernek tartom magam. De még én sem tudom így 15 évvel a várható nyugdíjazásom előtt, hogy mennyi járadékot fogok kapni a tb-től. Akkor egy átlagmagyar kihez tud fordulni, aki megmondja neki, hogy mennyi lesz a nyugdíja? És hogy elég lesz-e arra, hogy megéljen? És ha nem, akkor mennyit kell félretennie? Amikor üzemekbe megyek tanácsot adni, pont ezeket kérdezik tőlem a melósok is.

És mit tud nekik válaszolni?

Anno a lengyelekkel együtt kezdtük a nyugdíjreformot, megcsináltuk a magánpénztárakat, meg az önkénteseket. De a lengyelek e mellé egyéni számlát nyitottak a tb-pillérhez, így náluk nyomon lehet követni, kinek mennyi lesz a nyugdíja. Nálunk ez elmaradt. Vagyis nem tudom megmondani a melósnak, mennyit fog kapni.

Aztán azt sem tudom megmondani, lesz-e 13. havi nyugdíja. Hiszen volt már idő, amikor volt, aztán meg elvették. Most éppen meg akar spórolni a nemzetgazdasági miniszter 1700 milliárd forintot a költségvetési kiadásoknál. Majd kiderül, miből és hogyan. De az egyszerű ember ilyenkor rögtön arra gondol, hogyan fog ez rá visszaütni. Vagyis például miből és mennyi nyugdíja lesz? Szóval nagy a bizonytalanság. Helyette az kellene, hogy előre láthassák az emberek, 10-15-20 év múlva az addigi életútjuk alapján mennyi lesz az időskori ellátásuk.

A tb most korcsoport szerint leegyezteti a szolgálati időket. Ez kiindulásnak jó lehet, nem?

De, igen, ez már előremutató, jó dolog. De végig kellene csinálni, egészen az egyéni nyugdíjvárományok kimutatásáig.

Az előbb említette a demográfiai trendeket, amelyektől nagyban függhet a tb-nyugdíj. Mit mondanak ma a számok, a becslések?

Kormányzati jelentésben is leírták, hogy 2060-ra 7,8 millió főre apadhat a magyarok létszáma, és a jelenlegi 21,5 százalékról 30 százalékra nőhet addigra a nyugdíjasok aránya. Már az utóbbi hat év alatt is több mint 20 százalékkal több lett a korbetöltött nyugdíjas. Kicsit visszább tekintve pedig azt látjuk, hogy 1980 és 2013 között az idősek (60 év felettiek) száma nagyjából 30 százalékkal nőtt, a fiataloké pedig (15 év alattiak) mintegy 40 százalékkal csökkent. Ráadásul mivel borzasztóan alacsony a magyar termékenységi arányszám (a populáció fennmaradásához szükséges 2,1 helyett mindössze 1,57), ezért egyre kevesebb fiatal lesz.

Nagy Csaba OTP (Nagy Csaba OTP, OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgató)

Közben arra is lehet számítani, hogy (mint ahogy az előző évek számai is mutatják) egyre tovább élünk. Az egyre több idős ember között pedig (mint ahogy már egy ideje megfigyelhető) növekszik az egyedülállók száma, főleg a nőknél.

Egyedül pedig még nehezebb megélni, öregen meg pláne.

Igen, és ez azt jelenti, hogy valahogy meg kell oldani az időskori jövedelmek kérdését.

És ott vannak még a kivándorlók is, akik szintén csökkentik az aktív járulékfizető létszámot.

Igen, nálunk nem kompenzál a migráció, hanem elvesz. Matolcsy György ötszázezerre becsülte külföldön dolgozó magyarok számát, a világbank 462 ezerre, a KSH 350 ezer főre. Szóval mondjuk azt, hogy nagyjából 400 ezer magyar dolgozik kint, és fizet máshol adót, járulékot. Ma még nem világos, hogy ők visszatérnek-e, vagy kint maradnak, és viszik a családjukat is, illetve külhonban alapítanak-e családot. Határozott visszaáramlás egyelőre nem látszik.

Szóval előreláthatóan kevesebb aktívkorú kell, hogy eltartsa az időseket. Ráadásul sok köztük a minimálbéres is. Menni fog ez?

A NAV adatai szerint tavaly az előző évinél többen, 1,556 millióan vallottak legfeljebb a minimálbérnek megfelelő éves jövedelmet. E fölötti jövedelemre pedig 2,699 millióan töltötték ki az adóbevallásukat. Nagyobbrészt tehát az utóbbi tábor fizeti be a több mint 2 millió nyugdíjas járadékára valót. És az arányok egyelőre nem úgy tűnik, hogy javulnának.

A másik nagy probléma a tb-plafon eltörlése, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyugdíjaknál sincs ma maximum. No de ki fogja például annak a nyugdíját fizetni, aki 3 milliárd forint kereset után adózott az idei szja-bevallásnál? Meg a többi nagykeresetű emberét? Főleg ha továbbra is olyan sokan lesznek minimálbéren, mint most?

És itt jön az, hogy meg kell értetni, mennyire fontos a nyugdíj-előtakarékosság… Meg tudják értetni?

Nem könnyű. Hogy könnyebb legyen, ahhoz kellene a stabil megbízható információ a várható állami nyugdíjról. Mert ha ezt tudná mindenki, akkor mérlegelhetné, elég-e neki a várható pénz. És ha nem, akkor kiszámolhatná, mennyit kell félretennie ahhoz, hogy annyi legyen az időskori jövedelme, amennyivel elégedett lehetne. Ennek eldöntéséhez vannak számításaink.

Idén 20 éves a nyugdíjpénztáruk. Mi az, ami meggyőzheti az embereket arról, hogy érdemes itt félretenni?

Jelenleg ez a legolcsóbb nyugdíj-megtakarítási forma, amihez ráadásul nem kell speciális szakértelem. Kimondottan jó lehet az átlagembernek, aki kiegészítené a jövőbeni időskori ellátását. Közben megtanulhatja, mi az, hogy portfólió, hozam, stb. Aki pedig kisebb összeggel is, de elkezdi a megtakarítást, az később láthatja, mennyi pénze gyűlt össze, és hogy kell-e többet takarékoskodnia.

Nagy Csaba OTP (Nagy Csaba OTP, OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgató)

Azt mondta, vannak számításaik. Mennyi a minimális tagdíj, és mennyi lehet az időskori járadék?

A minimális tagdíj nálunk 5 ezer forint (ez egyébként átlagosnak számít). Aki ennyit tesz félre, annak 10 év alatt 900 ezer forintja gyűlhet össze, és 20 éves járadékfizetéssel számolva nagyjából havi 5 ezer forintra számíthat. 20 év alatt viszont 2,5 millió forint lehet a megtakarítása, és ez havi 14 ezer forintos járadékot jelenthet neki 20 éves kifizetéssel számolva. 30 év alatt pedig 5,46 millió forintja gyűlhet össze, és a havi járadék is 30 ezer forint körül lehet. Ezért mondom, hogy érdemes akár kicsiben is elkezdeni, de minél hamarabb.

20 ezer forintos megtakarításnál 20 év alatt már 10 millió forint gyűlik össze, és 57 ezer forint lehet a havi kiegészítő járadék. 30 év alatt pedig 22 millió forint lehet a megtakarítás, ami havi 123 ezer forintot jelenthet a nyugdíj mellé pluszban. A számításoknál évi átlagos 3 százalékos hozamot vettünk figyelembe, és az adó-visszatérítést is hozzáadtuk a megtakarítás összegéhez.

És ha valakinek nincs erre havi 5 ezer forintja?

Lehet persze kevesebbet is fizetni, mondjuk egy pályakezdőnek. Ekkor arra kell számítani, hogy maximum évi 4 ezer forintot levonunk a pozitív hozamból a felelős őrzésre. De aki mondjuk havi 2 ezer forintot fizet, az gondoljon bele abba is, hogy az éves szinten mindössze 24 ezer forint. Szóval ha később nem emel, abból csak nagyon soványka nyugdíjpénz gyűlhet össze neki.

Milyen arányban fizetnek a tagok minimális díjat, és magasabbat?

A tagok 20 százaléka csak a minimális összeget fizeti. Amikor nemrégiben 3 ezerről ötezer forintra emeltük a minimális tagdíjat, volt ugyan jó pár kérdés, mi a helyzet, ha nem tudják fizetni. De a többség vállalta a megemelt díjat. Mert megértették, hogy emelni kell. És hogy érdemes emelni a befizetést, mert átlag feletti a hozamunk.

És hányan vannak, akik semennyit nem fizetnek? A válság miatt gondolom, sokan lehetnek.

A 217 ezerből 105 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tagunknak nincs folyamatos befizetése. De komoly összegek vannak a számláján. A tagdíj elmaradhat például azért, mert a tag az új munkáltatójától nem kap befizetést, és esetleg alacsonyabb is a fizetése, amiből nem tud megtakarítani. De nekik nemcsak megmarad a bent lévő pénzük, hanem gyarapodik is, annak ellenére is, hogy nem tudnak fizetni. A hozamból pedig mindössze az évi maximum négyezer forintos felelős őrzés költsége jön le.

Tudomásul vettük, hogy nem mindenki tud mindig fizetni. Vagyis rugalmasak vagyunk. Azért időnként rákérdezünk, nem tudnak-e újra megtakarítani, és van, amikor az derül ki, hogy egyszerűen elfelejtkeztek a dologról.

Nagy Csaba OTP (Nagy Csaba, OTP, OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgató)

Mennyire tépázta meg a válság a pénztárat?

Most 217 ezer tagunk van, és 20 év alatt összesen 350 ezren fordultak meg már a pénztárunkban. A különbség részben azokból adódik, akik elérve a nyugdíjaskort járadékot vagy egyösszegű felvételt kértek.

A végtörlesztés környékén persze volt egy időszak, amikor jó páran felszabadították a megtakarításukat. De hogy fékezzük ezt, előálltunk egy hitelkonstrukcióval: a megtakarítás 50 százalékát lehet felvenni. Ezzel sokakat meg tudtunk fogni. A megmaradó megtakarítás hozama ugyanis tíz év alatt kiadja a felvett összeget. A hitelfelvevőnek közben csak a kamatokat kell fizetni. A nyugdíjtőke pedig megmarad.

Nyugdíj előtt összességében 1-2 százaléknyian vették ki a megtakarításaikat. Nem titok, 2008 óta folyamatosan csökkent a pénztári tagok száma és ezzel együtt nőtt az átlagéletkor is. Az idei második negyedévben viszont sikerült fordítanunk: végre megint növekedést értünk el a taglétszámnál, 306-tal többen lettünk.

Hány járadékosuk van?

Jelenleg mindössze 150-en veszik igénybe ezt a szolgáltatást.

Ez nagyon kevés.

Igen. Komoly feladatunk, hogy a nyugdíjba kerülő tagoknak még jobban elmagyarázzuk, kinek, miért lehet előnyös a járadék az egyösszegű pénzfelvétel helyett.

És ők mennyi járadékot kapnak?

Átlagban havi 40 000 forintot. A tagok választhatnak, hogy hány évre és milyen gyakorisággal kérnek járadékfizetést. Annyit kell csak figyelembe venniük, hogy a járadékot minimum 3 évre kell folyósítani, és minimum 5000 forint kell hogy legyen a kifizetett összeg utalásonként.

Azt is bevezetjük a tagoknál, hogy évi hatszázezer forint befizetés felett csak 0,1 százalékot fogunk levonni, likviditásra és működési költségre csak 1,4 százalékot. Ezzel is támogatni akarjuk a nagyobb összegű előtakarékosságot, és ezen keresztül a járadékfizetést. Hiszen a nagyobb megtakarításból feltételezhetően inkább járadékot vesznek majd igénybe.

Hogyan gondolkodnak ma a vállalatok és a dolgozók az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításról?

Vannak cégek, akik azt mondják, adunk 3 százalékot. Aztán akad, ahol e mellé feltételül szabják, hogy a dolgozó is fizessen be 2 százalékot. Ez utóbbin gyakran el is bukik a dolog – a munkavállalók ugyanis ma zömében ennyit sem akarnak lecsípni a fizetésükből. Inkább lemondanak a 3 százalékról is.

Az a gond, hogy a cafeteria rendszer szétrombolta a hosszú távú megtakarításokat. Csak az azonnal elkölthető pénzek a vonzóak (az étkezési jegy, a pihenőkártya, az egészségpénztári pénzek). Ezért próbáljuk rávenni a cégeket, hogy cafeterián kívül, alanyi jogon adjanak támogatást az önkéntes nyugdíjpénztárra. Mert a cafeterián belül a dolgozók inkább a rövid távú előnyökre szavaznak, vagyis az azonnal felélhető juttatásokra.

Egy konferencián foglalta össze jól a házigazda a helyzetet: a friss libamájjal szemben a mi jövőbeni nyugdíjigérvényünk nem versenyképes. Ebben igaza van. De nekünk pont azt kell magyarázni a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, miért kell mégis félretenni.

Ezek szerint inkább onnan vannak új belépők, hogy a cégek fizetnek be?

Az az érdekes, hogy éppenséggel megfordultak a számok. Nőtt az egyéni befizetések aránya, és azok száma, akik saját maguk szerződnek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra. Ezt mutatja, hogy míg a kezdetekben 80 százalék volt a munkáltatói befizetések aránya, ez mára lement 45 százalékra. A korábbi 20 százalékkal szemben pedig 55 százalékra emelkedett az egyéni befizetéseké. Ezt egy kis sikernek érzem.

S ha már a cégeket kérdezte: a multikkal könnyebb a dolgunk, náluk a nyugdíj-előtakarékosság támogatása a céges kultúra része.

Nagy Csaba OTP (Nagy Csaba OTP, OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgató)

Magyar cégeket, kkv-kat nem tudnak meggyőzni?

De, vannak közülük is partnereink, de a multik jobban megértik és elfogadják, miért fontos eszköz a nyugdíjpénz a dolgozó motiválásában. Ettől függetlenül nem adjuk fel, sok olyan rendezvényre elmegyünk, ahol a kkv-k is ott vannak. De a libamájjal tényleg nehéz versengeni. És azt kell mondjam, az már jó kkv, amelyik legalább cafeteriát ad a dolgozóinak. A kkv-knak egyébként talán az év végi adomány lehet a legjobb megoldás. Akkor már biztosan tudják, marad-e rá keret, hogy a dolgozó önkéntes nyugdíjszámlájára befizessenek.

Mit szólnak hozzá, hogy az idén adókedvezményt kaptak a nyugdíjbiztosítások és erőteljes piachódításba kezdtek?

Egyrészt örülök, hogy van még egy szereplő a piacon, mert kicsit a szövetségeseinknek is érzem őket. Így már többen mondjuk azt, hogy szükség van a nyugdíj-előtakarékosságra, és többen magyarázzuk, mi az, hogy költség, hozam, stb. A lényeg, hogy tisztességesen adják el a biztosítást. Akár a nyugdíjpénztári tagoknak is.

De ha arra beszélnék rá egy ügyfelünket, hogy vegye ki az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és tegye be az ő drágább termékükbe, akkor haragosan összevonnám a szemöldököm. Az MNB sem véletlenül maximálta a náluk felszámítható költségeket, vagyis a teljes költségmutatót (tkm). De még így is drágább a termékük.

És összevonta már a szemöldökét? Vagyis tapasztalták-e, hogy a nyugdíjbiztosítók elszipkázzák az ügyfeleiket?

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál most végre nőtt a taglétszám. Talán pont azért, mert a nyugdíjbiztosítók sokat reklámozzák, hogy takarékoskodni kell.

Kiket szeretnének leginkább meggyőzni önök?

A harmincas korosztályt, kis összegekkel. De inkább a 40-es korosztály fog bele a takarékoskodásba.

Nem az első munkahely megszerzése kapcsán kellene megfogni a fiatalokat?

Próbáltuk. A végzős egyetemistákat pl. egyáltalán nem érdekli a nyugdíj. Inkább az, hogy hova helyezkednek el, miből alapítanak családot, hol fognak lakni, miből vesznek lakást. Ha félretesznek, erre takarékoskodnak. Ami valahol érthető.

Persze ez nem azt jelenti, hogy feladtuk volna. Fontos lenne a legfiatalabbakkal is megértetni, miért kell az öngondoskodás. De egyelőre úgy tűnik, ez még nem megy.

Mennyit tegyen félre egy 30, 40, 50 éves havonta nyugdíjra?

Ha most kezdik a takarékoskodást, akkor az 50 éves legalább havi 30 ezer forintot, a 45 éves minimum 20 ezer forintot, a negyvenéves 10 ezer forintot, a harmincéves pedig havi 5 ezerrel kezdje el a pénzgyűjtést.

És ha az ötvenéves csak minimálbért keres?

Neki elég nehéz lesz. Nekem esik rosszul, amikor azt látom, hogy idősek dolgoznak a gyorsétteremben, szedik le az asztalokat. Le a kalappal előttük!

Saját kutatásunk szerint az emberek kétharmada úgy számít egyébként, hogy nyugdíj után is továbbdolgozik, hogy megéljen. Nem érzem jól magam attól, hogy itt tartunk. Sőt, sokan úgy gondolkodnak, hogy amíg élnek, dolgozniuk kell. De nem gondolják végig, hogy erre lesz-e lehetőségük. Szerintem ebből is látszik, mennyire hiányzik az egyértelmű állami kommunikáció, az hogy tudjuk, mennyi lesz a nyugdíjunk. Meg abból is, amikor a fiatalok azt mondják, nekem úgysem lesz tb-nyugdíjam. Lesz. De hogy mennyi? Ezt kellene mihamarabb megmondani.

Azt mondta, átlagembernek is egyszerű a termék. Milyen portfóliót válasszon, aki belép?

Röviden: az életkorának megfelelőt. A fiatalok válasszák a dinamikusat, ami kockázatosabb, nagy a részvénykitettsége, és nagyobb hozamot, de jelentős hozamingadozást is jelenthet. És ahogy közeledik a nyugdíj ideje, szép fokozatosan érdemes áttérni a kevésbé kockázatos, majd a kockázatkerülő portfólióba az öt közül.

Kötelező átsorolás nincs, mint ahogy volt a magánpénztáraknál, kor szerint. Általánosságban azt tudom mondani, hogy nagyjából tízévente érdemes váltani.

Gondolkodunk egyébként azon, hogy felállítsunk minden aktív évre egy portfóliót, hogy fokozatos legyen az átmenet a kockázatostól a kevésbé kockázatos felé, és hogy a lehető legjobban fialjon az ügyfél pénze. Ha ezt meglépjük, akár a tag megbízása alapján automatikus is lehetne a portfólióváltás, hogy ezzel is egyszerűbb legyen a termék. Szóval van még hova fejlődnünk.

És aki nyugdíjba kerül, hogyan döntsön okosan a járadékáról?

Ebben is segítünk. Elmondjuk, milyen lehetőségek vannak, kikérdezzük, milyen egyéni élethelyzetben van a nyugdíjba kerülő pénztártag. Megnézzük, mennyi a számlaegyenlege. Rákérdezünk, szüksége van-e azonnal pénzre, vagy nem. Felajánljuk, azt is lehet, hogy a tag az összeg egy részét felveszi, a másik részét pedig járadékra váltja. És kitérünk rá, azt is figyelembe kell venni, hogy minél idősebb az ember, valószínűleg annál több lehet az egészségügyi kiadása. Elmagyarázzuk továbbá, hogy aki a járadékot választja, annak a bennmaradó pénze még tovább kamatozhat. Mindenkivel személyesen foglalkozunk, mert a döntés nem könnyű.

Persze, mert senki nem tudja, meddig fog élni. És a befizetéseit szeretné mind visszakapni. Felreppent a rémhír, hogy befagyhatnak a nyugdíjpénzek januártól. Aztán kiderült, hogy mégsem. Volt némi kavarodás emiatt önöknél?

Igen, sok telefont kaptunk. De szerencsére szó nincs semmiféle befagyásról. Tény, hogy a pénzmosás elleni törvény szerint aki jövőre vagy utána szolgáltatást szeretne igénybe venni, annak be kell mutatnia a személyes azonosító dokumentumait. Erre azonban tényleg elég akkor sort kerítenie, amikor kifizetést kér. Ezenkívül a támogatást adó munkáltatóknak is be kell azonosítaniuk magukat. Mi már 3 éve elkezdtük begyűjteni a cégektől szükséges dokumentumokat, a zömével készen vagyunk, és az év végéig biztosan be is fejezzük. Szóval nem fogott ki rajtunk ez a pluszadminisztráció.

Ugyanakkor itt is szeretnénk felhívni az egészségpénztári tagok figyelmét, hogy amennyiben január 1-je után is szeretnék igénybe venni a pénztár szolgáltatásait, akkor fáradjanak be a legközelebbi bankfiókba és végezzék el az azonosítást.

Idősek világnapja

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. A Föld hétmilliárd lakosa közül ma több mint hatszázmillió a 60 évnél idősebb. Magyarországon 2,5 millióan tartoznak ebbe a korcsoportba. Az előrejelzések szerint 2050-re az öregek száma világszinten kétmilliárdra nőhet A KSH népességtudományi Intézetének becslése szerint ekkorra Magyarországon 3,283 millió 60 év feletti lehet. Sok szakértő úgy véli, az elöregedés jelentős mértékű felgyorsulása lesz a következő évtizedek legnagyobb kihívása. Nemcsak demográfiai, hanem társadalmi, gazdasági szempontból is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.