Pénzügy

Muszáj szabadságra menni

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2014. 07. 26. 15:00

Nem csak azért, mert itt a nyár. Januártól megváltoztak a szabadság kiadásának szabályai. Nem mentség, hogy a dolgozó nem akar elmenni pihenni.

Korábban a témában:

Pótszabadságok

Kortól függő:

25.életévtől: 1 nap,
28. életévtől: 2 nap,
31. életévtől: 3 nap,
33. életévtől: 4 nap,
35. életévtől: 5 nap,
37. életévtől: 6 nap,
39. életévtől: 7 nap,
40. életévtől: 8 nap,
43. életévtől: 9 nap,
45. életévtől: 10 nap

A szabadság díjazott pihenőidő, amikor a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Jár a diákmunkásnak és a részmunkaidősnek is, és annak is, akinek többes jogviszonya van. Egyedül az egyéni vállalkozóknál önfoglalkoztatóknál nincs szabadság (ők úgy pihenhetnek, hogy előre dolgoznak).

Az alapszabadság 20 nap, amire rájön még az életkortól függő pótszabadság, és ha van gyermek, akkor az utána járó pótszabadság is.

Mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos gyermekek szülei plusz két nap szabadságot kapnak.

Szigorúbb szabályok

A Munka Törvénykönyvének (MT) januári módosítása alapján megszűnt az a lehetőség, hogy az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság összegének harmada a felek közti megállapodással átvihető a következő évre.

Idén erre már csupán az életkor szerinti pótszabadságnál (kortól függően 1-10 nap) van erre lehetőség, igaz, ott teljes mértékben.

Kivétel azért van. Nyomós gazdasági indok alapján át lehet vinni a következő évre szabadságot az MT szerint, a felek közös megegyezésével. Ha pedig a munkaviszony a tárgyév október elseje után kezdődött, akkor a szabadság kiadása átcsúszhat a következő évre. De legfeljebb március 31-ig ki kell adnia a munkáltatónak.

A Munka Törvénykönyve szerint:

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Nem kivesszük, hanem kiadják

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Úgy kell kiadni a szabit, hogy az alkalmazott legalább egyszer 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

Évente 7 munkanap szabadságot pedig legfeljebb két részletben a dolgozó kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, és erről 15 nappal a tervezett szabi előtt értesítenie kell a főnökét.

A síron túl is

Nem mentség, ha a dolgozó nem akar menni

Nem árt, ha tudunk arról is, hogy nem teszünk jót a cégünknek, a főnökünknek, ha nem akarunk elmenni szabadságra.

Amennyiben ugyanis a munkaadó elmulasztja a tárgyévi kiadást, az részéről akkor is automatikus jogszabálysértést jelent, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.