Pénzügy

Csórók vagyunk: egymillióan keresünk a létminimumnál kevesebbet

FN24
FN24

2014. 06. 11. 11:12

Tavaly a minimálbér nettóban alig volt több, mint 64 ezer forint, miközben a létminimum 87 ezer forint feletti összeget tett ki.

Az LMP a hír kapcsán közérdekű adatkéréssel fordul a Központi Statisztikai Hivatalhoz, hogy kiderüljön, a friss létminimumadatok alapján ma Magyarországon hány fő él létminimum alatt…

A KSH nyilvánosságra hozta a 2013. évi létminimum értékét. Ezek alapján tavaly Magyarországon 87 510 forint kellett ahhoz havonta, hogy valaki képes legyen „a folyamatos életvitellel kapcsolatos minimális szükségletek kielégítésére”. Az érték 1,8 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábban mért.

Az elmúlt években egyre erősebb problémává vált, hogy még a a munkahellyel rendelkezők sem képesek elérni keresetükkel ezt a színvonalat.

A Policy Agenda azt mutatja be elemzésében, hogy a gazdasági válság előtti időszakhoz képest hol tartunk most.

Egyre többen keresnek a létminimum alatt

Az állam által közzétett adatokból (Nemzeti Munkaügyi Hivatal egyéni bér- és keresetstatisztika) az tűnik ki, hogy a munkavállalók 25%-ának a keresete nem éri el a létminimum összegét. Azaz családi adókedvezmény nélkül számítva ez azt jelenti, hogy kb. bruttó 134 500 forintnál nem keresnek többet havonta.

Már tavaly is

Kevés volt a minimálbér a megélhetéshez

A gazdasági válság előtt, 2008-ban a létminimum alatt keresők aránya a nemzetgazdaság egészében 18% volt. Azaz nőtt azoknak az aránya, akik nem keresnek még annyit sem, hogy a szerény szükségleteket ki tudják elégíteni.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy a kereseti statisztika csak az 5 főnél nagyobb foglalkoztatókat veszi figyelembe, ezért ha a kevésbé tőkeerős mikrovállalkozásokat is hozzávennénk a számításhoz, akkor arányait tekintve biztosan rosszabb lenne a helyzet – valószínűsítik.

A Policy Agenda optimista becslése alapján 1 millió dolgozó kevesebbet visz haza havonta, mint a létminimum összege.

Pedig a válság óta

A magyar minimálbér nőtt a legjobban

„Felélték” a béreket a közszférában

Az adatokból azt is ki tudták mutatni, hogy a közszférában volt a legnagyobb „fizetésromlás”. 2008-ban a közalkalmazottak 4%-a keresett a létminimumnál is kevesebbet. A bérbefagyasztásnak köszönhetően ez az érték 2013-ra 16%-ra nőtt. Azaz egyértelműen romlott a közszféra pozíciója.

Egységes minimálbérszámítás az EU-ban?

Minimum bruttó 115 ezer forint lenne Magyarországon

A jelenlegi kormány mentségére felhozható, hogy az elmúlt pár év tűzoltásszerű intézkedéseinek hatására a 2010-es 19%-ról, a korábban említett 16%-ra csökkent azok száma, akik létminimumnál is kevesebbet vittek haza. Ugyanakkor ebben a ciklusban történt meg először, hogy egy teljes közszféra ágazatának (szociális ellátásban dolgozók) keresete csökkent a létminimum alá – jegyezték meg.

A versenyszférában

A vállalkozásoknál nem olyan drámai a helyzet, de itt is rosszabb, mint a válság előtt volt. 2008-ban még a versenyszférában dolgozók 24%-a keresett rosszabbul, mint a létminimum, míg tavaly már 30%-uk esett ebbe a kategóriába. Ebben a tekintetben a jelenlegi kormány még rontott is a helyzeten, mivel 2010-ben, a kormányváltáskor még 25%-volt ez az arány.

Fontos hozzátenni, hogy az egyéni kereseteket bemutató állami statisztika az adott hónapot mutatja. Némiképpen javíthatják az éves átlagot, ha hozzászámolnánk az év végi jutalmakat is. Ugyanakkor ezek adhatóak, és nincsenek benne a munkaszerződésben. Azaz a dolgozó nem tervezhet vele biztosan – jegyezte meg a PA elemzésében.

Dolgozói szegénység

Ennek problémáját jól mutatja, hogy 2008-ban két minimálbért kereső család egy kiskorú gyermekkel 52 ezer forinttal kevesebbet keresett, mint a létminimum ilyen jellegű háztartásra számított összege. Ez 2013-ban már 60 ezer forintra nőtt. Azaz rosszabbak lettek a kiskeresetűek életkörülményei.

Mi lett a nyugdíjakkal?

A létminimum-számításnál megkülönböztetik egymástól az aktív korú és a nyugdíjas korú háztartásokat. A nyugdíjasoknál az egy főre jutó létminimum összege 78 759 forint volt tavaly havonta.

Az állam nyugdíjstatisztikái alapján az látszik, hogy a korhatár feletti öregségi nyugdíjasok 21%-a nem éri el a létminimum összegét. A válságot megelőzően ez az arány még 19% volt (a 13. havi nyugdíj hatását is számolva). Ez tehát azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok helyzete romlott a válság előtti évhez képest.

Létminimumérték különböző háztartásokban, 2013, forint/hó (KSH)

1 felnőtt – 87 510; 1 felnőtt 1 gyerek – 144 392; 1 felnőtt 2 gyerek – 188 147

2 felnőtt – 153 143; 2 felnőtt 1 gyerek – 210 024; 2 felnőtt 2 gyerek – 253 779; 2 felnőtt 3 gyerek – 288 783; 2 felnőtt 4 gyerek – 323 787;

3 felnőtt – 218 775; 3 felnőtt 1 gyerek – 275 657; 3 felnőtt 2 gyerek – 319 412; 3 felnőtt 3 gyerek – 354 416; 3 felnőtt 4 gyerek – 389 420

Nyugdíjas háztartások: 1 fő – 78 759, 2 fő 135 641; 3 fő 192 522

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.