Miközben az angol nyelv megkerülhetetlenné vált és különösen a diplomásoknak kínált állásoknál ma már alapfeltétel, addig a leggyorsabb növekedési dinamikát a “kis” nyelvek mutatják – derült ki a Jobline.hu felmérésből.
A jelentkezők érzik, hogy az angol már nem elég
20 év alatt az angolul beszélők száma hatszorosára nőtt, míg a portugálé 32, a vietnamié 15, a modern héberé 12, a kínaiul beszélő magyar állampolgároké pedig 11-szeresére emelkedett. Emellett egyre nő azok tábora, akik önmagában az angolt már nem tartják elegendőnek a boldoguláshoz.
A válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai “nagy” nyelvet elsajátítson, további 12 százaléka pedig ezen felül még egy “kis” nyelv megtanulását is betervezte.
Nem erre számítottak
A felmérés készítőit is meglepte, hogy mennyire ambiciózus célokat fogalmaztak meg az álláskeresők. A 2300 válaszadó visszajelzése különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy többségük diplomával és több éves munkatapasztalattal rendelkezik. S ők nemcsak az elhelyezkedéshez, hanem a továbblépéshez is fontosnak tartják az idegen nyelvek ismeretét.
Bizonyára a mindennapi tapasztalataik erősítették meg őket abban, hogy a nyelvtanulással sohasem lehet leállni – összegezte a kutatás tapasztalatait a cég igazgatója, Toldi Gábor.
Ami a nyelvtudásnál is fontosabb
Miközben az ambiciózus célok mögött elsősorban a minél jobb állás elnyerésének a reménye húzódik, addig az elhelyezkedés szempontjából mégsem ezt tartják legfontosabbnak a munkát keresők. Az állásvadászok mind a szakmai tapasztalatokat, mind pedig a szakmai végzettséget fontosabbnak tekintik, mint az idegennyelv-ismeretet.
Ugyanakkor jónéhány megkérdezett utalt arra, hogy miközben számos álláshoz az angol nyelv ismerete az alap, addig a munkaadók egyre gyakrabban jelölik meg még egy nyelv ismeretét elvárásként.
Elvárások kontra tényleges igények
Ellentmondásosak viszont a tapasztalatok a meghirdetett elvárások és a valós igények közötti különbségek kapcsán. Az összes munkakör alig több mint 10 százalékát lehetett idegennyelv-ismeret nélkül betölteni. Ezzel szemben sokan úgy tapasztalják, hogy bár az álláshirdetésekben az idegennyelv-tudást feltételként jelölik meg viszont sem az interjú alatt, illetve ami nagyobb baj, sem a munkavégzés során nem volt rá szükség.
Mások épp ellenkezőleg úgy vélték, hogy miközben nem volt előzetes elvárás az idegennyelv-ismeret, a munka során mégis szükség volt valamilyen szintű nyelvtudásra. Az viszont egyértelmű, hogy vannak olyan feladatok, amelyek teljesen elképzelhetetlenek megfelelő szintű idegennyelv-tudás nélkül, ilyen például a levelezés, a szakmai anyagok gyűjtése és olvasása, valamint a rendszeres telefonos egyeztetés.
Erre érdemes figyelni
Toldi számára két fontos tanulság rajzolódott ki. Az egyik,hogy az állásinterjú során érdemes pontosan tisztázni, mik is az elvárások. Így elkerülhetőek azok a kellemetlen helyzetek, amikor a munka során semmilyen vagy éppen nagyon is magas szintű nyelvismeretre van szükség.
Másrészt, érdemes lenne jobban kihasználni a munkahelyek által kínált nyelvtanulási lehetőségeket. Válaszadóik 32 százaléka jelezte ugyanis, hogy bár jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyén volt lehetőség támogatott nyelvtanfolyamon részt venni, mégis csak 6 százalékuk vezette ide vissza a nyelvtudását.
Úgy véli ugyanis, hogy a nyelv passzív szinten tartására az internet és a filmek nagyon alkalmasak, de egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út.
