Az elmúlt 5 évben 22 százalékkal nőtt a pénzügyi vagyonunk (miközben csökkent a hitelünk és fizetésünk jó indulattal inflációt is figyelembe véve stagnált). Közép-európai kitekintésben az átlag 35 százalékos növekedést mutat, a nyugat-európai országokban pedig 28 százalékost.
Az, hogy Magyarország ennyire elmaradt az átlagtól, egyértelműen annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős része erőn felül minden pénzét a hiteleinek visszafizetésére fordította a végtörlesztés keretein belül – derült ki többek között a Bankmonitor.hu pénzügyi megtakarításokat vizsgáló európai felmérésből.
Amiben jól állunk: megtakarítások a fizetéshez viszonyítva
Pénzügyi értelemben a megtakarításokat elsősorban a bérekhez érdemes mérni. Megvizsgálták tehát, hogy a lakosság hány évnyi fizetésének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A fizetés és bérek összesített tömegének megállapításához a foglalkoztatottak számát szorozták az átlagos nettó bérrel.
Ebben a kimutatásban egészen jól állunk: közel három évnyi fizetésnek megfelelő megtakarítással rendelkezünk. Ezzel 12 százalékkal előzzük meg a közép-kelet-európai átlagot és közel elérjük a nyugat- és dél-európai átlag felét, ahol a lakosság 6 évnyi fizetéssel egyenértékű megtakarítással bír.
Rossz hír
A gond az, hogy nagyjából az előző volt az egyetlen jó hír. Az előbbi összehasonlítás ugyanis két szempontból is torz képet mutat Magyarországról: 1. kevesen dolgoznak: ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma elérje a régiós átlagot, még közel 400.000 alkalmazottra lenne szükség (+10 százalék), a nyugat-európai átlaghoz pedig 600.000 munkahely hiányzik (+15 százalék)2. a kimutatott jövedelem: sajnos hazánkban még mindig a jövedelmek jelentős része a. nem hivatalosan követhető formában keletkezik, így nem látszik a statisztikákban, vagy b. jövedelem helyett alvállalkozói formában jön létre
A megtakarítások abszolút értéke: hoppá!
És mivel a két tényező szorzatából állt össze, ez a szám eleve torz lehetett. Ezért megvizsgálták abszolút összevetésben is, hogy fejenként mekkora pénzügyi megtakarítással rendelkezünk. Az eredmény itt már inkább lehangoló… – jegyzik meg.
Csupán a saját régiónk átlagának eléréséhez 900 ezer Ft (+45 százaléknyi!) pénzügyi tartalék hiányzik minden magyar bankszámlájáról. Dél-Európához viszonyítva „mindössze” ötszörösére kellene növelni a megtakarításainkat, míg Nyugat-Európához hasonlítva „potom” 12-szeres növekményre lenne szükségünk.
Sereghajtók vagyunk
Nem az elkeserítés szándékával, de érdemesnek látták azt is megjegyezni, hogy a cseh, szlovák, észt, lengyel, szlovén és magyar adatokat tartalmazó régiós statisztikában Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó megtakarítás: a cseheknél közel a duplája, a szlovéneknél még több, de még a szlovákoknál is közel 40 százalékkal magasabb, mint nálunk…
Mibe fektet Európa, és mibe a magyarok?
Ezt is megvizsgálták, és elég érdekes megállapításokra jutottak. A nyugat- és a dél-európai átlag többszörösét tartjuk készpénzben és természetesen saját régiónkból is felfelé lógunk ki. Nyugat-európai szintre csökkent viszont a bankbetét állománya, és lényegesen kevesebb, mint Dél-, vagy Közép-Európában.
Ez utóbbi tendencia hazánkban elsősorban két tényezőnek köszönhető :hatalmasat nőtt az állampapírokban tartott pénz a bankbetétek rovására és a befektetési alapok népszerűsége jelentősen emelkedett az elmúlt másfél évben. Annyira, hogy ma már a magyar lakosság ebben az élre tört…
A tőzsdei részvények aránya soha nem volt acélos hazánkban, de ma már leginkább marginálisnak mondható a maga 1,6 százalékával. Az életbiztosításoknál jól illeszkedünk a régiós átlaghoz, Nyugat-Európához viszonyítva viszont jelentős az eltérés.
