A digitális életmód révén sokunkban igen erős kötődés alakul kiaz internethez, a mobiltelefonhoz vagy éppen a televízióhoz – derül ki az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” c. friss friss kutatásából, amely a digitális életmóddal foglalkozik, és azzal, hogyan kötődünk a technológiához.
Digitális bennszülöttek
Az olyan új infokommunikációs lehetőségek, mint a mobiltelefon vagy éppen az internet merőben más környezetet teremtenek a ma felnövő és szocializálódó ifjúság számára a korábbi generációkhoz képest. A fiatalok beleszülettek abba a digitális közegbe, amelyeket ezek az új technológiák meghatároznak. Ők a digitális bennszülöttek, akik lépést tartanak a technológia fejlődésével és ezek a vívmányok már beépültek a mindennapi életükbe. Teljesen természetes számukra, hogy egyes élethelyzetekben ezekhez forduljanak segítségért.
Velük ellentétben az idősebb generációk tagjai későbbi életszakaszban találkoztak az új technológiákkal, így azok használata sokkal nagyobb kihívást jelent nekik, mint fiatalabb társaiknak. És kevésbé alakul ki náluk kötődés is az eszközökhöz.
Élet a technikai vívmányok nélkül
Az eNET 2014 februárjában végzett kutatást a 18 év feletti rendszeresen internetező lakosságkörében a digitális életmódról, melyben többek között megvizsgálta, hogy mik azok az eszközök,amelyekről a legnehezebb lenne lemondani.
Az derült ki belőle, hogy legerősebben az internethez kötődünk. Arendszeresen internetező felnőttek közel fele (47 százalék) nem tudna élni nélküle. Rangsorban utána a mobiltelefon következik, amitől szintén nagyon nehezen válnának meg, 36 százalék pedig nem is tudja elképzelni az életét a mobilja nélkül.
A televízió szintén meghatározó szerepet játszik az életünkben,de a felnőtt netezőknek már csak a negyede (26 százalék) mondja azt, hogy nem tudna élni nélküle.
Az asztali számítógép pedig a negyedik helyet érte el a rangsorbanmegelőzve ezzel az okostelefont, a hordozható számítógépet vagy éppen a táblagépet. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy kevesebben rendelkeznek az utóbbi eszközökkel, így értelemszerűenszorosabb kötődés is kevesebbeknél alakulhatott ki.
Ennyi időt töltünk vele
Az internethez és a televízióhoz való kötöttséget jól szemléleti, hogy a rendszeresen internetező felnőttek mennyi időt töltenek egy nap ezekkel a tevékenységekkel saját bevallásuk szerint. Hétköznap 34 százalék legfeljebb két órát tölt aktívan interneten, hétvégén azonban megnő azok aránya, akik hosszabb időt töltenek ilyen elfoglaltsággal.
Hasonló a helyzet a tévézésnél is. Mert míg hétköznap a többség (54 százalék) maximum két órát néz tévét, addig hétvégén ugyanez csak 34 százalékra igaz. De közben majdnem megduplázódik azok aránya, akik akár 5-6 órát is eltöltenek a készülékek előtt (9 százalékról 19 százalékra nő).
Online intézzük
Hogy a mindennapi életünk mennyire összefonódott az internettel, azt jól jelzi, hogy számtalan tevékenységet részben vagy szinte teljes egészében online végzünk.
Az információkeresés, a levelezés, a hírek olvasása, az útvonaltervezés és az időjárás-előrejelzésmegtekintése azok a tevékenységek, amelyeket a rendszeresen internetező felnőttek már inkábbcsak online, mintsem offline végeznek.
Ezek mellett nagy számban megtalálhatók azok a feladatok,amiket mondhatni fele-fele arányban online és offline is intéznek. Ilyen például a bankolás, ügyintézés, utazás foglalása vagy éppen a zenehallgatás.
Akadnak azonban olyan tevékenységek is,melyek inkább megmaradtak az offline közegben, mint például a rádióhallgatás, ételrendelés vagy atárskeresés.
Tévénézés szinte kizárólag televízión
A televízió azon technikai vívmányok egyike, amelytől a legnehezebben tudnának megválni a rendszeresen internetező felnőttek. A tévénézési szokások viszonylag konzervatívnak tekinthetők abból a szempontból, hogy ugyan számos eszközön lenne lehetőség tévéadást nézni, azonban ezeketcsak kevesen használják ki.
A többség (65 százalék) kizárólag televízión nézi a tévéadást. Ennél sokkal kevésbé népszerű a számítógépes (4 százalék), vagy az okostelefonos illetve táblagépes (2-2 százalék) tévézés.
Az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog?
A kutatásban vizsgálták az internettel kapcsolatos attitűdöket is. A rendszeresen internetezők 57 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy az internet segít naprakészneklenni, 50 százalék pedig azzal, hogy könnyebbé teszi az életet.
Mindezek után nem meglepő, hogy a válaszolók 40 százaléka azt mondta, hogy az internethez való hozzáférésnek alapvető emberi jognak kellene lennie. A fenti három állítás volt az, amellyel a leginkább azonosulni tudtak a rendszeresen internetező felnőttek, továbbá harmaduk részben az internet azon képességével is egyetértett, hogy az segít megszüntetni a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A digitalizáció a jövő?
A ma születő és felnövő generációknál a digitalizáció terjedése garantált. Miközben nő azok száma, akik már beleszületnek a digitális közegbe és ezáltal kerülnek a technológiai fejlődésbűvöletébe, addig nem szabad megfeledkezni az idősebb korosztályokról sem.
A digitális életmód ugyanis nem pusztán generációs kérdés, a lehetőség mindenki előtt adott, hogy csatlakozzon hozzá. S hogy ezáltal megnyíljon előtte egy új, eddig ismeretlen világ számtalan lehetőséggel – summáztak a kutatás készítői.
