Pénzügy

Így élnek az állatok, amelyeket megeszünk

Dóra Melinda Tünde
Dóra Melinda Tünde

2014. 02. 02. 21:31

Brutális titkos videók arról, hogy mi is az olcsó hús valódi ára.

Korábban a témában:

„Ha te ma az Egyesült Államokban vagy tojótyúk, így néz ki az életed: másik 6-8 tyúkkal együtt vagy összezárva egy ketrecbe, ahol mindenkinek egy 30×30 centis helyen kell lennie, aludnia, tojnia. Öt ketrec van egymáson és több ezer ketrecoszlop van egymás mellett egy ablakok és természetes fény nélküli ipari épületben.

Amióta megszülettél, semmi mást nem láttál, vagy szagoltál, mint a szart, ami folyamatosan ömlik rád a fölötted lévő ketrecek rácsai közt. Bevonja a tollaidat és egyfajta második bőrként tapad rád. Mire eljutsz oda, hogy kiemelnek a többiek közül a munkások, akiknek a kapkodó kezei között törnek a csontjaid, nem úgy nézel ki, mint egy tyúk, hanem mint egy olajkatasztrófából kimenekült kacsa, befeketít, ami több éve potyog rád” – írja felkavaró sztorijában a Rolling Stones amerikai riportmagazin.

Ezt akartuk?

A cikk azt járja körül, hogy a fogyasztók olcsó húsra való igénye miként vezetett oda, hogy borzasztó kegyetlen élet vár az állatokra, amelyek a növekedési hormonok és az egyéb profitfokozó lépések miatt tulajdonképpen egész életükben betegek, nem utolsósorban azért, mert a saját ürülékük szaga szétmarja a tüdejüket. Az állatok sorsa emelett az állandó bántalmazás, mivel a telepeken egyáltalán nem tartják be az állatvédelmi szabályokat

Érdemes megnézni a cikkbe beágyazott videókat, ha bírja.

Nem tudnak felkelni

A húsért tartott csirkék vagy a tejelő tehenek sorsa sem sokkal jobb. Előbbiek majdnem kétszer olyan súlyúak, mint a természetben lennének a beléjük pumpált növekedési hormonoknak és egyéb szereknek köszönhetően. Nem tudják saját súlyukat megtartani, s a gyors növekedést követni képtelen csontok összeroppannak, ha megpróbálnak felkelni. Szinte megváltás számukra, amikor 45 napos korukban levágják őket.

Állandóan fájnak

A szarvasmarhák sem látnak jellemzően szabad eget vagy füvet. Ha kijutnának se nagyon tudnának legelni, mert akkora a tőgyük, hogy állandóan felborulnának bennük. Így csak állnak egy betonnal kiöntött ólban, ahol szétmarja a patájukat a saját ürülékük. A tőgyük valószínűleg gyulladt és fájdalmas, s majdnem kétszer annyi tejet adnak, mint 40 évvel ezelőtti rokonaik. Körülbelül 4 évig bírják.

 

 

A helyzet nálunk

Az európai állatvédelmi szabályok jóval szigorúbbak, mint az amerikaiak. Egyebek között ennek az árát fizettük meg a tojás tavalyi áremelésében, amikor a termelőknek le kellett cserélniük a tyúkok ketrecét nagyobbakra.

Ám az ipari tartás logikája nálunk is az állatok minél hatékonyabb kizsákmányolásán alapszik – jól tejelő tehénnek például az számít, amely napi akár 40 liter tejet is ad. Csakhogy ezzel annyi kalciumot veszít a tehén, hogy amikor leborjazik, ami szintén leapasztja az ásáványianyag-tartalékait, szinte menetrendszerűen sokkos állapotba kerül a kalciumhiánytól.

A tyúkok esetében pedig még a viszonylag állatbarátnak tartott mélyalmos tartás is olyan, hogy ha azt a tojás vevője látná, hát nem biztos, hogy vásárolna. Ugyanis az úgynevezett zárt tartástechnológia, amelyben ma a nem bio tyúkokat tartják, arról szól, hogy a csibék beköltöztetése előtt kifertőtlenítik és kitakarítják a csirkeistállót, felszórják körülbelül 30-40 centi mélyen szalmával a padlót, majd beteszik az állatokat és rájuk zárják az ajtót. Onnantól nagyjából se ki, se be. Ugyanis a technológia lényege, hogy a kórokozók ne jussanak be a túl sűrűn tartott állatokat megtizedelni. A tyúkok jobban tojnak, ha meleg van. Mindez azt jelenti: egész életük alatt párolog alattuk a saját ürülékük, amit a melegigény és a kórokozók veszélye miatt még csak ki sem szellőztetnek. Már egy percet sem lehet kibírni bent az ammóniától.

A szabályok szerint a sertéseknek – amelyek intelligensebbek a kutyáinknál, s körülbelül egy hároméves gyermek mentális képességeivel rendelkeznek – még játékot is kell adni, például egy autógumit, amit odébbtúrhatnak az orrukkal. De ez nem sokat változtat azon, hogy az állatoknak nincs tere, a mázsás kocák például be vannak zárva egy akkora ólban, amiben megfordulni sem tudnak – így ugyanis nem nyomják agyon a szopósmalacokat. Persze akkor se nyomnák agyon őket, ha lenne igazán rendesen helyük. De az pénzbe kerül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.