Pénzügy

Rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet

Bevasarlas(210x140)(1).jpg (bevásárlás)
Bevasarlas(210x140)(1).jpg (bevásárlás)

A mindennapi kiadások 81 százalékot visznek el a jövedlemünkből. Megtakarításra pedig átlagban mindössze 4 százaléknyi marad.

A 18-59 éves magyar lakosság körében végzett reprezentatív kutatást a Generali Biztosító, hogy felmérje, milyen megtakarítási szokásaik és lehetőségeik vannak ma.

Átlagos jövedelem mellett

A megkérdezettek többsége átlagos, azaz nettó 100-200 ezer forintos havi jövedelemből gazdálkodik, amely összhangban áll a KSH adataival is, melyek szerint az átlagos nettó jövedelem ma Magyarországon 150 400 forint.

A válaszokból kiderült, hogy a legjobb anyagi helyzetben a fővárosban élők vannak, 13 százalékuk több mint nettó 350 ezer forintot keres. Az iskolázottság is nagyban befolyásolja az anyagi lehetőségeket, hiszen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 29 százalékának magasabb a havi fizetése nettó 200 ezer forintnál.

A kutatás szerint a felnőttek harmada él olyan háztartásban, ahol a havi jövedelmek összege meghaladja a 200 ezer forintot, 10 százalékuk háztartásában pedig összesen több mint 350 ezer forintból gazdálkodnak egy hónapban.

Erre költjük

De még ilyen jövedelmek mellett is az derült ki, hogy a háztartások átlagban bevételeik 81 százalékát mindennapi kiadásokra költik. Ezen belül is a legtöbb pénzt rezsiköltségekre (a kiadások 32 százaléka) és élelmiszerekre (31 százalék) kell kifizetniük.

Ezek után már nem meglepő, hogy átlagban a havi jövedelmük maradék 19 százalékát tudják hosszú távú céljaikra fordítani. Ezek közül is kiemelkedik a hiteltörlesztés (12 százalék). Megtakarításokra pedig mindössze 4 százalék jut, s 3 százaléknyi marad a gyermekeik támogatására.

A jövedelemváltozással mások az arányok

Az átlagtól azonban eltérés lehet annak függvényében, ténylegesen mekkora összegből gazdálkodik az adott háztartás. A 200 000 forintnál alacsonyabb jövedelmű háztartásokban jóval nagyobb arányt visznek el a mindennapi kiadások, megtakarításra pedig legfeljebb 2 százalék jut.

A magasabb (350 000 forint feletti) jövedelmű háztartásokban viszont az élelmiszer- és rezsikiadások már csak a bevétel felét viszik el, és megtakarításra több, 11 százalék jut. Ebben a jövedelmi sávban egyébként a megkérdezettek 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félre tud tenni – 23 százalékuk pedig akár havi 50 ezer forintot meghaladó megtakarításra is képes. Az alacsonyabb jövedelműek körében viszont csak 12-31 százalék tesz félre minden hónapban.

Mindez azért is okoz komoly problémát, mert a hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott juthat, ami kérdésessé teszi, hogy az állami nyugdíjból meg lehet-e majd élni. Ezért lenne fontos az öngondoskodás.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik