Az új adótörvények megjelenése előtt munkáltatókat és szakértőket kérdezett a CafeteriaTrend arról, milyen változásokat fogadnának szívesen a cafeteria-rendszer szabályozásánál. Íme, min változtatnának, ha hatalmukban állna:
1. Ne legyen a cafeteriánál szuperbruttó!
Bár a munkabéreknél egy ideje nem hallottunk a szuperbruttóról, a béren kívüli juttatásoknál továbbra is létezik egy összetett számítási mód.
A juttatásokra fizetendő adó alapja ugyanis nem a juttatás értéke, hanem ennek 1,19-szerese. Így például 10 ezer forint Széchenyi Pihenőkártya feltöltés esetén nem 1.600 forint személyi jövedelemadót fizet a munkáltató, hanem 1.904 forintot. Hasonlóan a szorzóval korrigált alapra kell a juttatások után a 14 százalékos (vagy 27 százalékos) eho-t is megfizetni.
Ha eltörölnék a „szuperbruttót”, az nemcsak olcsóbbá, hanem egyben egyszerűbbé is tenné a munkáltatók szerint a cafeteriát.
2. Még több Erzsébet-utalványt!
Már az is népszerű változtatás volt, hogy az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretét az idei évtől 3 ezer forinttal megemelték, így havi ötezer helyett már 8 ezer forintig adható.
Most is sok munkáltató jelezte, örülnének annak, ha magasabb értékben adhatnának kedvezményes adózás mellett a legnépszerűbb juttatásból, az Erzsébet-utalványból. Javaslatuk: emeljék tízezer forintra a kedvezményes keretet.
3. Utazást, SZÉP-kártyával!
Nagy örömmel fogadták a felhasználók, hogy folyamatosan bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre.
Az uszoda-, fürdőbelépők, a sportolási lehetőségek mind-mind fizethetők már ezzel az elektronikus fizetőeszközzel.
A pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódó utazások azonban még nem. Hajójegyet ugyan már vehetünk a kártyával, de busz- és vonatjegyet nem. Pedig a pihenés, üdülés helyszínének megközelítésében sokat segítene, ha ezek az utazási lehetőségek is fizethetők lennének a SZÉP Kártya használatával – vélik a válaszolók.
Fotó: MTI / Soós Lajos
4. Több helyről is pénztári juttatást!
Ma ha a munkáltató egy adott hónapra biztosít – bármilyen kis összegben – pénztári tagdíj-hozzájárulást (önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba stb.) a dolgozónak, egy másik munkáltató egyáltalán nem adhat már ilyet kedvező adózással – foglalta össze az aktuális szabályokat Fata László cafeteria-szakértő.
Pedig ezekhez a juttatásokhoz az szja-törvény elég magas havi korlátokat rendel, hiszen havonta a minimálbér 30 illetve 50 százalékáig adható pénztári hozzájárulás kedvező adózással.
Ezt jobban ki lehetne használni, az öngondoskodást jobban lehetne erősíteni, ha az egyes munkáltatók nem zárnák ki egymást a kedvező adózásból, hanem lehetőség szerint többen is adhatnának ilyen juttatást kedvezményesen úgy, hogy az összeszámolt keret ne lépje túl a törvényben leírt havi határösszegeket.
5. Egyszerűsített lakáscélú támogatást!
Most a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhat(na) a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell(ene) megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell(ene) tudni igazolni.
A rengeteg adminisztráció, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság azonban riasztó. Vagyis a munkáltató inkább nem ad, a dolgozó pedig nem kér lakáscélú támogatást. A munkáltatók és szakértők szerint a szabályozás egyszerűsítésével sokkal többen élnének a lehetőséggel. S még az sem kizárt, hogy egy ilyen változás a padlón lévő építőiparnak is jót tenne.
