A legtöbben talán annak örülhetnek, hogy az Erzsébet-utalványból jövőre már nem havi öt, hanem nyolcezer forint értékben adhat a munkáltató kedvezményes adózással.
Ami pedig a kedvezményes adózást illeti, itt lesz egy kis emelkedés. Igaz, nem annyi (27 százalékos eho), amennyit első körben belengettek, s ami ki is verte a vállalkozásoknál a biztosítékot. Ha hétfőn megszavazzák a benyújtott adótörvény-tervezetet, akkor jövőre 10 százalék helyett 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük a cégeknek (a 16 százalékos szja mellett) a béren kívüli juttatásokra. S úgy tűnik, marad az 1,19-es szorzó is az adóalapnál. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 30,94 százalék helyett 35,7 százalékot jelent majd a kedvezményes adózás.
Mint hírül adtuk, a multik kajajegyei viszont újabb gyomrost kapnak. Az idén ezeket már csak kevésbé kedvező, 51,14 százalékos adóteherrel adhatták a munkáltatók (egyes meghatározott juttatások címszó alatt). Jövőre viszont ebből a körből is kitiltják őket a tervezet szerint. Vagyis kikötik, hogy egyes meghatározott juttatás nem lehet fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására szóló utalvány. Ebbe a körbe tartozhatna egyébként az Erzsébet-utalvány is, feltéve, hogy a munkáltató a kedvezményes adózású maximumnál többet adna. A jogalkotó azonban résen volt, ezért Bözsit a havi értékhatáron túl továbbra is 51,14 százalékos adóteher mellett lehet adni.
A munkáltatók azt is díjazzák, hogy a munkahelyi étkeztetési hozzájárulásnál (havi 12 500 forintig kedvezményes az adózása) nem lenne kizáró ok, ha az étkezde külsős vendégeket is fogad.
Azt is kedvezően fogadták, hogy bekerült a tervezetbe, jövőre nemcsak a sport, hanem a kulturális rendezvények belépőihez is adómentesen adhatnánk támogatást. S hogy a Széchenyi Pihenőkártya szabadidő zsebéből (kedvezményes adózás évi 75 ezer forintig) számos sportolással összefüggő költséget (pl. uszodai belépőt, terembérletet) fizethetnének a dolgozók, amire eddig is lett volna igény – sorolta megkeresésünkre a CafeteriaTrend szakértője, Fata László.
Az önsegélyező pénztáraknak pedig lökést adhat, hogy az oda érkező befizetésekből számos új célt (például közüzemi díjakat, devizalapú jelzáloghitel-törlesztést, tandíjat vagy idősgondozást is) lehetne finanszírozni a jövőben.
