Tavaly már egész biztatónak tűnt a foglalkoztatottság bővülése: negyedévről negyedévre kicsit gyorsult az álláshelyek számának növekedése, év végére azonban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint – elfogyott a lendület: másfél százalékkal volt csak több állás, mint tavaly ilyenkor, és a növekedésben is főleg a közfoglalkoztatás kiterjesztése játszott szerepet.
Ami igazán számít, nem nő
Ám még az adófizetők pénzén történő állásteremtéssek együtt is visszaesett a foglakoztatási ráta – oda, ahol tavaly június-augusztusban volt: 62,7 százalékra. Pedig előtte már hónapokon keresztül 63 százalék felett volt.
Fotó: Kummer János
Az ipari állások száma közben még mindig 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor, pedig akkor sem volt magas. Ami a legrosszabb hír, hogy ezen belül az ország gazdasági húzóágazatának számító feldolgozóiparban is 2,1 százalékkal kevesebb állás volt, az építőiparban pedig 4,7 százalékkal. Utóbbi szektorban már 250 ezren sem dolgoztak.
A jó hírek
Igaz, még így is több álláshely volt, mint nyár végén. 58 ezerrel több, mint tavaly október és december között átlagosan. A mostani foglalkoztatottak közül 204 ezer ember tavaly ilyenkor munkanélküli volt, 126 ezren pedig inaktívak voltak, elvi szinten sem jelentek meg a munkaerőpiacon (például mert tanultak vagy szültek, vagy tartósan munkanélküliek voltak.)
Javult a pályakezdők helyzete is az egy évvel ezelőttihez képest. A 15–24 éves foglalkoztatottak 232 ezren lettek, így a korcsoport foglalkoztatási rátája az egy évvel korábbihoz képest 1,7 százalékponttal, 20,1 százalékra emelkedett.
Tomboló munkanélküliség
Azt, hogy a helyzet korántsem jó, jól mutatja, hogy a munkanélküliségen mit sem lendített az állások számának erőtlen növekedése. Továbbra is majdnem félmillió ember – 465 ezer fő – keres hiába állást, s ezzel a teljes dolgozóképes népességben minden tizedik ember munkanélküli (10, 7 százalék, egészen pontosan.)
A sok családban még mindig a fő keresőnek számító férfiak körében még nőtt is a munkanélküliek száma 12 ezer fővel. Igaz, legalább a pályakezdők helyzetének javulását lehet látni: az előző időszakban a fiatalok 29,1 százaléka nem talált munkát, most viszont „csak” 27,8 százalékuk.
A munkanélküliek közül a legtöbben a piaci szolgáltatóknál megszűnt munkahelyük miatt kerültek a statisztikába, ezt követték az ipari állásukból kirúgottak. A közszférából leépítettek közül is mintegy 90 ezer ember vált munkanélkülivé, valamivel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
Piaci jóslatok szerint a közeljövőben sem lesz javulás. A magánszektorban a foglalkoztatás továbbra is visszaesőben, nincsenek beruházások, a közfoglalkoztatásban létrejött munkahelyek télen jórészt kifutnak. A következő egy-két évben várhatóan marad a 10,5−11,0 százalék között munkanélküliségi ráta. Az aktívak száma a következő hónapokban is nőhet a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt.
NGM: Folytatódnak a pozitív trendek
Matolcsy György minisztériuma szerint ugyanakkkor “folytatódtak a pozitív trendek a foglalkoztatottság alakulásában”. A 2012. október-decemberi időszakban továbbra is töretlen a foglalkoztatottak számának 29 hónapja tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyított adatokat tekintve. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak létszáma 58 ezer fővel nőtt az egy évvel ezelőtti 3 millió 851 ezerről 3 millió 909 ezer főre, így a foglalkoztatási ráta 51,1 százalékra nőtt a 2011 hasonló időszakában elért 50,2 százalékról.
Mind a férfi, mind a női foglalkoztatási mutatók javultak, a foglalkoztatási ráta mindegyik iskolai végzettség kategóriában (legfeljebb alapfok, középfok érettségi nélkül, középfok érettségivel, felsőfok) javult és korcsoportos bontásban a 60-64 éves korosztályon kívül minden korcsoportban emelkedett a foglalkoztatottságot jelző hányados – emeli ki a tárca.
A minisztérium “a kedvezőtlen európai makrogazdasági környezet ellenére” tartja magát egyik fő prioritásához és “további intézkedéseket kíván tenni a foglalkoztatottsági szint emelése érdekében, többek között szabad vállalkozási zónák létrehozásával a kifejezetten hátrányos helyzetben lévő településeken”.
