A Jobbik, az LMP és az MSZP szakpolitikusa is beszélt a munka törvénykönyvének (Mt.) tervezetérõl. Kaufer Virág, a Lehet Más a Politika országgyûlési képviselõje szerint az új Mt.- vel a rossz munkáltatói gyakorlatokat akarja „szentesíteni” a kormány – azaz a túlóra kifizetése helyett szabadnap kiadását, vagy épp a pótlékok megnyirbálását. A biztonságos, a dolgozók igényeire szabott rugalmas foglalkoztatást jó útnak tartaná. A munkavállalók jogainak csökkentését vetítette a hallgatóság elé, az alkalmazottak függési viszonyban vannak a munkáltatóval, ezért olyan törvénykönyvet kell írni, amely a gyengébbeket (a munkavállalókat) védi – tette hozzá. „Olyan tervezetet nem tud az LMP komolyan venni, amelynek a megalkotásánál nem egyeztettek a munkavállalókkal” – mondta.
Bertha Szilvia (Jobbik) országgyûlési képviselõ a családok elleni intézkedéseket említett a tervezetbõl, emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaidõ „rugalmasítása” miatt a másodállás vállalásának a lehetõsége megszûnik. A szocialista Gúr Nándor pedig „perverz torzóként” aposztrofálta az Mt. tervezetének most ismert változatát.
A szervezõ Mellettedvagyunk.hu meghívott több fideszes szakpolitikust is – dr. Czomba Sándor államtitkárt, Kara Ákos és Varga József országgyûlési képviselõket –, ám egyikük sem ért rá.
Lengyel László politológus elõadásában kitért arra, hogy a kormány célja az, hogy a munka világának a szereplõit összeugrassza. Az adórendszert, a versenyszférában kötelezõvé tett bérkompenzációt, a minimálbér emelését, illetve a kirúgásoktól való félelem erõsödését említette.
Az összefogás fontosságáról beszélt Tóth András, az MTA tudományos fõmunkatársa is: szerinte ha most nem egyeznek ki egymással a szakszervezeti konföderációk, megszûnhet az érdekképviselet. Tóth szerint, amíg nincs az alapoknál, azaz a munkahelyeken érdekegyeztetés, tárgyalás a felek között, addig magasabb szinteken sem lehet. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány csak egyes kiválasztott szövetségekkel áll szóba, kifejtette: a rendszerváltozás idején ehhez hasonló már megtörtént. Emlékeztetett: akkor az MSZMP külön-külön akart tárgyalni a pártokkal, szervezetekkel, ezért állt fel az Ellenzéki Kerekasztal.
