Az fn.hu kíváncsi volt, hogy a munka törvénykönyvének tervezetében szereplõ egyes felvetésekrõl, tervekrõl mi a munkaadói szervezetek véleménye. A korábbi Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban részt vevõ összes munkáltatói egyesülésnek elküldtük a kérdéseket, és a Magyar Iparszövetség (OKISZ) „az oldal soros elnökeként, a korábban együtt kialakított vélemény alapján” küldte meg a válaszokat.
1. Jelenleg a határozott idejû munkaviszony határozatlanná alakul, ha a munkavállaló az idõtartam lejárta után legalább egy munkanapot, a közvetlen vezetõje tudtával tovább dolgozik. A tervek szerint ez megszûnne. Mi errõl a véleményük?
A munkaadói szervezetek válasza: „Az 1.-ban felvetett kérdés esetében egyetértünk a változtatással, tekintettel arra, hogy a munkaadóknak különbözõ hatóságok felé bejelentési kötelezettségeik vannak. (pl. NAV). Egyéb vonatkozásban mind a munkavállaló, mind a munkaadó érdeke a munkaszerzõdés megújítása, ill. a munkaviszony megszûntének ténye (fekete foglalkoztatás).”
2. „A jognyilatkozatot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni” – áll a 14. paragrafusban. Önök szerint ez mit jelenthet?
3. Mit gondol mint munkaadó az úgynevezett „egyoldalú kötelezettségvállalásról”? (16. paragrafus)
„A ’jognyilatkozattal’ és az ’egyoldalú kötelezettségvállalással’ kapcsolatban a 15., 16., 17. §-ban foglaltak az irányadóak, azaz a munkáltatói szabályzat (a munkaadóknak fontos hogy rendezett legyen a munkaügyi kapcsolata, mert különben automatikusan kizárja magát pl. a pályázati rendszerekbõl)” – írta dr. Vadász György soros elnök, az OKISZ ügyvezetõ társelnöke fn.hu-nak küldött válaszában.
4. A munkavállaló által kezdeményezett munkaviszony-megszüntetés jogellenesnek számítana a tervezet szerint akkor is, ha valaki a munkakörét nem az elõírt rendben adja át. Így tehát a munkavállaló köteles lenne a felmondási idõre járó távolléti díját odaadni a munkaadónak – áll a 84. paragrafusban.
„Teljesen egyértelmûnek tartjuk, hogy a munkakört az elõírt rendben kell átadni, ugyanúgy, mint az eszközöket” – vélik a munkaadói szervezetek.
5. Ha egy munkaadó ellen az elbocsátott dolgozó jogellenes elbocsátás miatt indít munkaügyi pert, és a bíróság a munkavállaló javára ítél, a munkáltatónak nem kell kifizetnie a dolgozónak az elmaradt bérét. A tervezet szerint a munkaviszony már a felmondáskor megszûnne, tehát nem a bírósági ítélet jogerõre emelkedésének a napja lenne a munkaviszony utolsó napja – ezért nem is kell kifizetni az elbocsátott munkavállalónak az elmaradt bért.
„Az 5. pontban foglaltakkal kapcsolatban a 82.§ 1. bekezdése kár megtérítésérõl intézkedik. A 2. bekezdés szerinti 18 havi távolléti díj mértékét túlzottnak tartjuk (elmaradt bér csak annak jár – véleményünk szerint – aki megjelent a munkahelyén és felvette a munkát, munkaszerzõdés alapján.)” – áll a válaszban.
6. „A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetõleg a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné” – így szól a tervezet 54. paragrafusa, de az nem szerepel benne, hogy akkor is megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha az a munka törvénykönyvén kívüli, valamilyen más jogszabályba (Ptk. vagy Btk.) ütközik.
„A Ptk. és a Btk. minden Magyarországon élõ és tevékenykedõ emberre és vállalkozásra kiterjed” – írta dr. Vadász György.
7. Most a heti két pihenõnap közül legalább egyet vasárnap kell az alkalmazottnak megkapni. Az Mt.-javaslatban a pihenõidõnél szóló résznél nem határozzák meg, hogy milyen napon adja ki a munkaadó.
A munkaadói szervezet ezt a pontot nem véleményezte.
8. „A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére” – áll a 8. paragrafusban.
„Igen, elvárás kell, hogy legyen és a munkaszerzõdésben vagy külön titoktartási nyilatkozatban is rögzíteni kívánatos, ami a 8. §-ban megfogalmazásra került” – válaszolta az OKISZ ügyvezetõ társelnöke a felvetésre.
