Pénzügy

A magyarok nem hagynák el Európát

A munkavállalók majdnem háromnegyede hajlandó lenne lakóhelyet váltani az ideális állás kedvéért. Sokan készek lennének akár másik országba is elköltözni a kívánt pozíció megszerzése érdekében. A magyarok közül viszont kevesen hagynák el Európát – áll egy friss felmérésben.

A munkavállalók majdnem háromnegyede hajlandó lenne lakóhelyet váltani az ideális állás kedvéért. Sokan készek lennének akár másik országba is elköltözni a kívánt pozíció megszerzése érdekében. A magyarok közül viszont kevesen hagynák el Európát – áll egy friss felmérésben.

A legmobilabb munkavállalókat az úgynevezett „Y” generáció (a 18-29 éves korosztály) tagjai között találjuk – ők láthatóan kevésbé helyhez kötöttek, mint az „X” generáció (a 30-47 évesek), illetve az „baby boomer” generáció (48-65 év) képviselői, így sokkal szívesebben utaznak akár a világ másik végére egy igazán jó állás kedvéért – derül ki a Kelly Services legújabb felméréséből.

Háromnegyedük elköltözne

„Napjainkban a gazdasági élet számos területén találkozhatunk olyan munkavállalókkal – méghozzá nem elhanyagolható számban – akik szívesen költöznének akár más városba, akár más országba, ha ott találják meg azt az állást, amit keresnek” – kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. „A fokozódó munkaerő-piaci globalizációval összefüggésben egyre jobban látható, hogy sokan készek munkavállalási célból lakóhelyet váltani ahelyett, hogy arra várnának, hogy majd a munka találja meg őket.”

Globálisan a válaszadók 74 százaléka állítja, hogy hajlandó lenne máshová költözni az ideális állás kedvéért – a fennmaradó 26 százalék számára ez nem lenen elfogadható megoldás. Míg a megkérdezettek 29 százaléka az országon belüli költözést tart elképzelhetőnek, 45 százalékuk adott esetben akár egy másik országban vagy földrészen is tudná folytatni az életét.

A „világjáró” magyar álláskeresők számára Európa más országai számítanak messze a legkívánatosabb célpontnak – a kontinens 63 százalékos eredményével fölényesen maga mögé utasította Észak-Amerikát (17 százalék), Ázsiát (7 százalék), Dél-Amerikát (2 százalék), a Közel-Keletet (2 százalék), valamint Afrikát (1 százalék). A másik földrészre költözést az esetek többségében inkább az új élmények, tapasztalatok utáni vágy, semmint a végleges lakóhelyváltás szándéka vezérelné, legalábbis erre utal, hogy a válaszadók 51 százaléka maximum három évig maradna ott.

A magyar „Y” generáció tagjainak több mint fele (56 százaléka) kész külföldre utazni a megfelelő állás kedvéért – ugyanez az arány az „X” generáció körében 43 százalék, a „baby boomer” generáció tagjai között pedig 32 százalék. A válaszokból az is kiderül, hogy a férfiak inkább költöznének, mint a nők.

A legtöbben a vendéglátás (57 százalék), az olaj- és gázipar (56 százalék), az informatika (56 százalék), valamint a (természet)tudományok (55 százalék) művelői közül mennének el az országból. A külföldre költözés legjelentősebb akadálya a felmérésben résztvevők 56 százaléka szerint a család és a barátok, ötödük pedig a nyelvi korlátok miatt nem indul el. Másokat riaszt a költözés költsége (12 százalék) és a kulturális különbségek (5 százalék).

Egyre gyakoribb a szokatlan munka

A 2010 októbere és 2011 januárja között végzett kutatás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős számú munkavállaló dolgozik a hosszú vagy szokatlan munkaidőben, egynél több munkahelyen, vagy a túlzottan sokat kell utaznia, távol kell élnie az otthonától a munka miatt.

A felmérésben résztvevők több mint egyharmada (38 százalék) véli úgy, hogy az átlagostól jelentősen eltérő feltételek mellett dolgozik. A csaknem ugyanennyien a túl hosszú munkaidőre panaszkodnak, ötödük a szokatlan munkaidőben dolgozik. Az átlagostól jelentősen eltérő feltételek mellett dolgozók több mint negyede (28 százalék) érzi úgy, hogy ezt legfeljebb még egy évig képes folytatni. Az így dolgozók közel fele (41 százalék) ugyanakkor állítja, hogy a szokatlan körülményeket bármeddig el tudja viselni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik