Pénzügy

Kihúzta a gyufát a kormány

admin
admin

2011. 02. 21. 17:00

A munkaügyi központok átkerültek a megyei kormányhivatalokhoz, így a korábban ott dolgozók munkaköri besorolása is megváltozott. Ez körülbelül 3000 embert érint – mondta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára az fn.hu-nak.

Fehér szerint azzal, hogy ezeket az embereket áthelyezték a kormányhivatalokhoz, elveszítették a 13. havi fizetés helyett kiharcolt 98 ezer forintos (korábban két részletben érkező) illetménykiegészítést, a felsőfokú végzettségűek a 30, a középfokúak pedig a 10 százalékos pótlékot. Emellett a teljesítményük után járó illetménypótlékból sem részesülnek, amely maximum 30 százalékos lehet, és a tavalyi teljesítményértékelés függvényében állapíthatták meg a mértékét. (Azaz ha valaki a maximumot kapta, akkor a fizetésének a 130 százaléka járt. A munkaügyi központok dolgozóit azonban csak százszázalékos illetménnyel sorolták át az új munkakörükbe.) Ha az elveszett kiegészítéseket összeadjuk, akkor kiderül: lesznek olyan tisztviselők, akiknek a keresete 50 százalékkal csökken.

Sztrájkról beszélnek

„Emberek! Egyetlen lehetőség van számunkra: a SZTRÁJK! Minden köztisztviselőnek össze kell fognia és országos sztrájkot hirdetni. Az összes hivatal tartson zárva hetekig, csak így lehet szót érteni a politikusokkal. Amíg ezt nem valósul meg, addig hagyjuk a panaszkodást” – írja a Közszolga.hu fórumában az egyik hozzászóló.

A film honlapja

->

A főtitkár az fn.hu-nak elmondta: február 25-én tárgyalóasztalhoz ülnek a kormánnyal, a közszféra érdekvédőinek a célja a nyomásgyakorlás lesz, mindenképpen tárgyalni akarnak a 3000 főt érintő jövedelemcsökkenés miatt, megoldást keresnek. Ám ha ez nem vezet eredményre, sztrájkbizottságot alakítanak, és a munkabeszüntetéstől sem zárkóznak el.

A szakszervezeti tisztviselő az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának ügyvivőjeként levélben fordul Czomba Sándorhoz, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárához, hogy tárgyaljanak a helyzetről. Az fn.hu a gazdasági tárcát is megkereste, ám a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Fehér hozzátette, hogy Rogán Antalt, akit a „Hiába végezték a teljesítményértékelést

A kormánytisztviselők illetményét a köztisztviselői törvény alapján határozzák meg. Január elsejétől lépett hatályba a Kósa Lajos, Tarlós István és dr. Kovács Zoltán fideszes képviselők által benyújtott módosítás, amely a dolgozók illetménypótlékát is megváltoztatta. A törvényben az szerepelt, hogy a köztisztviselők munkáltatója – például az önkormányzatok – az illetményt +30, illetve -20 százalékkal „eltérítheti” – ám csak az éves költségvetésben megállapított létszám ötödének növelheti. Ezt a 20 százalékos határt megszüntették. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év január 31-éig, a helyi önkormányzatnál pedig március 1-jéig dönt. Az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben nem módosítható – áll a törvényben.

Fehér József szerint így tehát hiába értékelték a dolgozók teljesítményét, nem kapják meg a jó munkavégzésük miatt járó illetménypótlékot, illetve a diplomáért, nyelvvizsgáért járó többletpénzt sem. Az érintett közszolgák januári bérében ez még nem mutatkozott, a korábbi összeget kapták. A főtitkár az fn.hu-nak elmondta: a dolgozók márciusban esedékes februári béréből vonnák le azt a pénzt is, amennyivel az év első hónapjában kevesebbet kellett volna utalni nekik. Ebben az esetben lesznek olyan emberek, akiknek a drasztikusan lecsökken a jövedelmük.

Pozitívumként annyit tett hozzá, hogy már elkészült az a törvénymódosítás, amely visszamenőleg kompenzálja majd őket, ám ez csak április 30-án lép hatályba, és csak ezt követően kapják meg az elmaradt pótlékokat. „A jövő héten be kell fizetni a napközit. A közszolgálatban dolgozó szülő nem mondhatja, hogy majd csak júniusban tud fizetni, mert akkor visszamenőleg megkapja a pénzét” – tette hozzá.

Készül a közszolgálati életpályamodell

2010 nyarán felröppent a hír, hogy . A köztisztviselői törvényben azonban továbbra is szerepel, hogy kötelező a teljesítményértékelés minden évben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az fn.hu kérdésére írásban közölte: a köztisztviselők teljesítményértékelési rendszert – az Európai Uniós tagállamokban is általánosan elterjedt HR-eszközként – 2001-ben vezették be a közigazgatásban. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény csak a kötelezően alkalmazandó garanciális és jogvédelmi szabályokat rögzítette, ezáltal nagyfokú önállóságot biztosított a közigazgatási szervek számára abban, hogy az adott szerv sajátosságaihoz igazodóan milyen értékelési módszerek alkalmazásával hajtják végre a teljesítményértékeléseket.

A teljesítményértékelést 2007. évtől kezdődően nagymértékben átalakították. Az új típusú teljesítményértékelési rendszer (TÉR) azonban jelentős költségvetési forrásokat és humánkapacitásokat igényelt. Ezzel együtt nem váltak valóra a nagyobb teljesítménnyel, az eredményesebb működéssel kapcsolatos elvárások – közölte a minisztérium. Az értékelési folyamat erősen formálissá vált, s nem volt alkalmas arra, hogy az elért eredményeket objektíven mérje. Alkotmányossági problémát is felvetett, ugyanis a vonatkozó jogszabály előírta, hogy milyen arányban sorolhatóak az érintett köztisztviselők az egyes eredménykategóriákba.

Számos kritika érte a TÉR-t, amelyek elvezettek a jogi szabályozás hatályon kívül helyezéséhez. A megszüntetése azonban nem jelentette azt, hogy a teljesítményértékelés, mint jogintézmény kikerült volna a közigazgatás HR-rendszeréből. A törvény ugyanis továbbra is előírja, hogy el kell végezni. Ennek módját a szervek szabadon választhatják meg, az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok is szabadon dönthetnek arról, hogy milyen teljesítményértékelési eljárást alkalmaznak, illetve milyen értékelési szempontokat vesznek figyelembe.

Június elsején lép életbe a kormánytisztviselői életpályaprogram, első lépésként a minőségi munka hangsúlyossá tétele jegyében egy új értékelési rendszert vezetnek be – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Veszprémben egy sajtótájékoztatón. A politikus elmondta: minőségbiztosítással és a szakmai színvonal emelésével igyekeznek a kormánytisztviselői életpálya és karrier legfontosabb elemévé a minőségi munkát tenni. A kormánytisztviselői törvény megteremtette annak a lehetőségét, hogy a legmagasabb szintű minőségi munka meghatározóvá váljon a kormánytisztviselői tevékenységben és karrierben – írta a Szakszervezetek.hu. 2012 januárjától pedig ebben a körben újabb olyan jogszabályok lépnek életbe, amelyek lehetővé teszik, hogy biztos előmenetellel, anyagi háttérrel és folyamatos továbbképzéssel a kormánytisztviselői kar felzárkózhasson az európai élvonalhoz – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

A KIM szerint törvényesen csökkent az illetmény

Háromezer kormánytisztviselő esetében rendezték a korábbi, jogellenes illetmény-kiegészítéseket a kormányhivatalok új vezetői – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hétfő este kiadott közleményében. A január 1-jétől hivatalban lévő kormánymegbízottak feladata, hogy az irányításuk alá tartozó kormányhivatalok egységes, jogszerű működését biztosítsák, egyebek mellett gondoskodjanak arról, hogy a kormányhivatalokba integrált szervek által foglalkoztatott kormánytisztviselők illetményezése megfeleljen a törvényi kereteknek. A bérezési rendszer felülvizsgálata során kiderült, hogy a kormányhivatalok egyes jogelőd szervezeteinél az illetménykiegészítések egy részét jogellenesen állapították meg, például egyes dolgozók a törvényi 10 százalékos helyett 35 százalékos illetménykiegészítést kaptak. A kormánymegbízottak most a törvénynek megfelelő módon rendezték a helyzetet – közölte az MTI-vel a szaktárca. Ez az intézkedés mintegy 3 ezer ember esetében eredményezte az illetménykiegészítés csökkenését.

Ezzel egyidejűleg azonban – a kormányhivatalok kialakításával – az integrált szerveknél dolgozó kormánytisztviselők többségének (körülbelül 20 ezer embernek) nem csökkent az illetménye, sőt 15 ezer dolgozónak 5 százalékkal – a korábbi 30 százalékról 35 százalékra – emelkedett az illetménykiegészítése – jelezte a KIM. A kormány kiemelt figyelmet fordít a kormánytisztviselők illetményhelyzetének kezelésére, ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében 2011-ben a kormányhivatalok kormánytisztviselői esetében az előző évi teljesítmény értékelése alapján április 30-áig van lehetőség az illetményeltérítésre – jelezték a közleményben. Az illetményeltérítésről a szakigazgatási szerv vezetőjének (például munkaügyi központ vezetője) javaslatára a kormánymegbízott dönt. Folyamatban van emellett a kormánytisztviselői életpályarendszer kidolgozása, amellyel a kormányzat az egyszerűsített, de hatékony teljesítményértékelésre akar áttérni.

A film honlapja

->

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.