Pénzügy

Ráfizetünk a diplomásokra

admin
admin

2009. 06. 12. 10:30

Egy orvos „kiképzése” 8-10 millió forintba kerül az államnak, egy átlagos diplomás kitaníttatása is alsó hangon 5-600 ezer forintba. Ha valaki államilag támogatott hallgatóként elvégez egy képzést, és utána nem tud vagy nem akar a szakmájában elhelyezkedni, akkor amit az oktatására fordítottak, az ablakon kidobott pénzhez lesz hasonló. Ennek a megakadályozására hozzák létre a Nemzeti Pályaorientációs Rendszert.

A tervek szerint szeptembertől indul el az az új, országos hálózatú pályaválasztási tanácsadási rendszer, amelynek kedden volt a bemutatója. Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese a konferencián kifejtette: ez azért fontos, mert a pályaválasztó fiataloknak és a szakmaváltó idősebbeknek segítenek eldönteni, hogy mit is tanuljanak.

Az Európai Unió más országaiban sokkal fejlettebb szakmai hálózat áll az emberek rendelkezésére. Az Eurostat tavalyi adatai szerint hazánkban a 25-64 év közötti lakosságnak csupán 4 százaléka vesz részt valamilyen képzésben. A legtöbb felnőtt Svédországban tanul, a vizsgált korcsoport egyharmada. Mi a sereghajtók között kullogunk – csak Horvátországot, Ciprust, Törökországot, Bulgáriát és Romániát előzzük meg. Az országon belüli területi eloszlás is érdekesen alakult, a felnőttoktatásban részt vevők legnagyobb arányban (22 százalék) Közép-Magyarországon élnek.

A projekttel nemcsak a meglévő – és sokszor jól működő – helyi tanácsadókat fogják majd össze, hanem új elemeket is beépítenek. Például figyelembe veszik a munkaerőpiac és az egyén igényeit, mentorrendszert vezetnek be, illetve megpróbálják honosítani az Európai Unióban már bevált, másféle módszereket.

Országos hálózat épül

A pályaorientáció régen azt jelentette, hogy a pályaválasztási tanácsadó elbeszélgetett a gyerekkel, és a szülőnek megmondta, milyen szakmát érdemes tanítani neki. 20-30 évvel ezelőtt azonban még úgy tűnt, hogy a nyolcadik osztály után választott utat egy egész életen át tapossa majd, és jó esetben úgy megy nyugdíjba, hogy a területén mindent elért. A rendszerváltozással azonban ez is megváltozott, a kényszerből vagy önként választott pályamódosítás egyre több embert érintett – mondta Kiss István pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegédje.

Egy korábbi kutatásból kiderült: a magyar fiatalok 38, a felnőtteknek pedig a 25 százaléka tartja kudarcnak a pályaválasztását. Sokan nem a képességeiknek és a teljesítményüknek megfelelő pályát választanak, és gyakran az egyes szakmákkal kapcsolatos ismeretek vagy a motiváció hiánya miatt döntenek rosszul.

Az új rendszerben kétezer pályaválasztási tanácsadót képeznek tovább, őket ötven vezető szakember koordinálja majd. A személyes jelenlét mellett az informatikát, az internetet is segítségül hívják: egy új honlap indul szeptembertől, amely hasonló lesz a jelenleg is működő e-pályához, csak sokkal több teszt, szakmaismertető film és mappa, valamint egy komplett tanácsadói adatbázis és rengeteg munkaerő-piaci információ várja az érdeklődőket. A projekt vezetője, Borbély-Pecze Tibor Bors hozzátette: a teljes rendszer kiépítése hazai és uniós forrásból valósul meg, előreláthatólag 2010 őszére készül el, és 2,08 milliárd forint fordítható rá.

Kevesebb lesz a boldogtalan ember?

Az álláskeresők fele szakképzett, jelentős részük azért nem talál állást, mert elavult a képzettsége, megszűnt az az ágazat, amelyben korábban dolgozott – mint például a bányászat. A másik részüket pályaelhagyóknak nevezzük, ők azok, akik olyan szakmát tanultak, amelyet valakik – a szüleik, a tanárok – ráerőltettek, és hiába tanulták ki, nem tudták benne „megvalósítani önmagukat”. 20-30 százalékuk pedig nem is végzi el a szakiskolát, így a képzetlen munkanélküliek táborát erősítik.

Soós Adrianna reméli, hogy a program beindulása után sikeresebben választanak szakmát a fiatalok, kevesebb lesz a munkája miatt boldogtalan ember, hiszen nagy részük azt a munkát végezheti, amelyet szeret.

Két pályakövetési rendszert terveznek

Azok mellett, akik megszerzik a diplomát, nagyon nagy azoknak az aránya is, akik menet közben morzsolódnak le: akár több százmilliós kiadást jelenthetnek. Épp ezért a mostani projekt a pályaorientáció mellett egy utánkövetési rendszert is kifejleszt, hiszen abból derülhet ki, hogy valóban a szakmájában dolgozik-e valaki. A válaszadást kötelezővé tevő javaslat már a kormány előtt van, ám adatvédelmi okok miatt eddig még nem szavazták meg – mondta a főigazgató-helyettes.

Már tavaly tavasszal elindították a felsőoktatási intézmények a központi és intézményi diplomás pályakövető rendszer (DPR) létrehozására irányuló projektet. A célja az lesz – amellett hogy egységesítik az egyetemek és főiskolák pályakövetési módszereit –, hogy statisztikákkal, adatbázisokkal segítsenek eligazodni a hallgatóknak és a diplomásoknak a munkaerőpiacon, illetve megtudják, hogyan boldogulnak a végzettek a „nagybetűs életben”.

Horváth Tamás, a DPR programvezetője egy novemberi konferencián elmondta, hogy a központi rendszer leghamarabb 2010-ben indulhat el. Ezzel kapcsolatban többen azt javasolták, hogy a KSH mintavétele szerint működjön, ám az anyagi fedezet nem lenne meg, hogy rendszeresen így végezzék a felmérést. Mások az öregdiák-szervezetekben látják a megoldást.

Itthon a pályakövetést már több helyen is az egyetemi marketing részeként alkalmazzák. Van például olyan főiskola, amelyik a 90 százalék feletti elhelyezkedési aránnyal csábítja a leendő hallgatókat. Az intézményeket nem konkrétan az érdekli, hogy van-e munkája a végzettnek, meg tud-e élni, hanem az, hogy az alma mater jó hírét tudja-e terjeszteni, illetve „visszafizeti-e” az anyagi és erkölcsi támogatást, amit kapott. „Nem mindegy, hogy kiket kérdezünk meg és hogyan, és az sem, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Emellett a kapott adatok elemzésekor is figyelni kell, hiszen a legtöbb adat többféleképpen értelmezhető, lehet pozitív vagy negatív kicsengése is az intézmény szempontjából” – mondta akkor Polónyi István, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánhelyettese.

A diplomás pályakövetési rendszer eredményeit elvileg az új hálózat is használja majd – legalábbis a már meglévő fejlesztések integrálása a tervek között szerepel.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.