Pénzügy

Későn jött a munkahelymegtartó pályázat?

admin
admin

2009. 05. 21. 12:11

Kiírták a három hónapja csúszó – a munkahelymegőrzést képzéssel kombinálva támogató – TÁMOP 2.3.3. programot. Úgy tűnik, a döntéshozók elfogadták a társadalmi vita során beérkezett észrevételek jó részét, hiszen a megjelent pályázat teljesen más, mint a tervezet volt. A most kihirdetett program azonban még csupán a kkv-knak szól, a nagyvállalati kör továbbra is nagyon várja a mentőövet. Elképzelhető viszont, hogy ez későn érkezik.

Az elmúlt három hónap folyamán több potenciálisan támogatásban részesíthető, illetve a lehetséges forrásokat „messiásként” váró szervezet is az elbocsátások megkezdésére kényszerült – számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) vállalati kapcsolatok igazgatója a számos nagyvállalatnál tapasztaltakról, miközben e pályázati program épp a létszámleépítés megakadályozását kellene hogy szolgálja.

Nem bíznak benne, mégis pályáznának

A személyes benyomásait alátámasztja a cégük áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatása. Ebből az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási forrásokkal megmenthetők az állások.

Ha kizárólag képzéssel kombinálva kaphatnak csak segítséget a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek fejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszerese mértékéig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzésekre „kényszeríti” a cégeket. Ez azonban szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony tanulást.

Alig tud róla valaki

Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi – az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt – pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információt a pályázáshoz – mondta Dara Péter. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült az internetes és a nyomtatott sajtó, illetve a tévé/rádió híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.

A kiíró nem számolt azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a kedvező elbírálás legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Emiatt pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek a plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell erre vállalkozniuk.

A problémákra és a lehetőségekre kívánja ráébreszteni május 26-án a BKF által szervezett – „Elhullás, stagnálás vagy piacnyerés” című – ingyenes workshop a bajban lévő szervezetek vezetőit, ahol személyes konzultációval egybekötve hatékony megoldásokkal, gyakorlati esetek bemutatásával próbál nyolc szakértő segíteni a válságból való kilábalásban. – jelentette be Zsuffa Ákos, a főiskola stratégiai igazgatója.

Bővebben a rendezvényről a BKF honlapján olvashatnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.