Egy válságkezelési kutatásból az derült ki, hogy a válaszadók kevesebb mint negyede rendelkezett csak vészforgatókönyvvel. A DGS Global Research felmérésének adatai a gazdasági válság kezelésére használható HR-eszközök hiányára utaltak, s ez a tanácsadó cég szerint általános következtetésként is megállja a helyét. A szakértőik eddig például alig találkoztak olyan szervezettel, amely rendelkezett volna forgatókönyvvel természeti katasztrófákra, országos sztrájkokra, politikai válságokra vagy akár egy világjárványra, pandémiára.
Nincs válságtervünk
A WHO, illetve az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Nemzeti Influenza Pandémiás Terv alapján a kormányzat útmutatókkal segíti a gazdálkodó szervezetek felkészülését a különleges helyzetek kezelésére. A cégvezetők mégsem tudják, hogy milyen operatív intézkedések kellenek a munkahelyi fertőzés veszélyének csökkentésére, mit lehet tenni a jelentős mértékű megbetegedések miatti munkaerő-kiesés megakadályozására vagy a következmények enyhítésére – derült ki a DGS Global Research még folyó felméréséből.
A működést nem csupán a megbetegedő munkatársak hiányzása akadályozhatja. Fontos lehet a velük kapcsolatba kerültek elkülönítése, a járvány miatt bezárt iskolából hazaküldött gyermekek felügyelete, valamint a beteg családtagok otthoni ápolása miatt távollévők helyettesítése. A cégnek fel kell készülnie arra is, hogy ilyen esetekben honnan pótolhatják az embereket. Megoldás lehet az átcsoportosítás, a helyettesítés, a munkaerő-kölcsönzés, a túlóráztatás, de a zavartalan működés ezekkel sem biztos, hogy megoldható.
A felmérés szerint létre kell hozni úgynevezett vállalati válságstábokat, illetve azonosítani a kulcsmunkatársakat és a kulcsfunkciókat, meghatározni, hogy a távmunkát mely területen lehet bevezetni, milyen kötelező személyes higiéniai szabályokat kell elrendelni a fertőzésveszély minimalizálására, vagy éppen hogyan lehet „kiváltani” a tömegközlekedést – mondta Szetei Tibor, a DGS Global Research szakmai igazgatója.
Nem elég azonban a védőeszközök, prevenciós készítmények beszerzése. Döntő szerepe van válsághelyzetekben a kommunikációnak, a vezetői példamutatásnak. A fejetlenség elkerülése, illetve a szervezet irányíthatósága érdekében minden krízishelyzetben megfelelően kell informálni a munkavállalókat. A vezetők felelőssége nagy: ők tájékoztatják a dolgozókat, hogy hova fordulhatnak tanácsért, hol jelezhetik problémáikat, milyen szabályok érvényesek, mik a változások – emelte ki dr. Kiss Pál István, a Budapesti Kommunikációs Főiskola vezérigazgatója, aki az általa korábban vezetett nemzetközi Friesland csoportnál részletes válságtervet dolgoztatott ki.
A külföldiek előrébb járnak
A már beérkezett válaszok megerősítették a tudatosság hiányát, s összecsengenek a Válságkezelési Kutatás eredményeivel: a kitöltőknek csupán 21 százaléka rendelkezik krízisprogrammal, és csak ugyanennyien tervezik a bevezetését.
Akik készülnek a legrosszabbra, azoknál alapvetően a válságstáb és a higiéniás előírások megalkotása áll a fókuszban. Ezen túl a szolgáltatási minimumot határozták meg, illetve a védőeszközök beszerzésének és kiosztásának szabályait rögzítették – említette Dara Péter, a tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.
Az adatok alapján a külföldi tulajdonú vállalatok felkészültebbek, mint a magyar cégek – ugyanis az 57 százalékuknál van válságprogram. A krízistervvel rendelkezők között azonban akadnak állami és önkormányzati tulajdonú szervezetek is, amelyeknek – érthető módon – különösen fontos a megfelelő felkészültség.
A kutatás a DGS Global Research honlapján tölthető ki.
