Pénzügy

Képzett bevándorlók vonzása

admin
admin

2009. 01. 18. 15:45

Kevés tanult migráns választja Európát, ezért az uniós államok különféle módszerekkel próbálják a kontinensre csábítani a kiművelt emberfőket. Kérdés, célra vezetőek-e az új politikák - írja a Figyelő legújabb száma.

Gyorsított eljárással kapott munkavállalási és tartózkodási engedélyt az az indiai menedzser, aki három éve Prágát választotta lakhelyéül. Mindezt azon a honlapon meséli el, amely bemutatja a magasan képzett bevándorlók vonzására specializálódott cseh programot. A prágai kormány a Németországba és Ausztriába kivándorolt csehek munkaerejét szeretné pótolni azokkal a javarészt az építő- és autóiparban, illetve az IT-szektorban tevékenykedő mérnökökkel, akiket 12 unión kívüli európai országban, illetve Ázsiában toboroz. A példát a képzett munkaerő hiányával ugyancsak küszködő Szlovákia is követni kívánja a közeljövőben.

Amerikába jöttek

Az International Organisation for Migration (IOM) bevándorlásügyi szervezet által a napokban publikált tanulmány szerint a világ jelenlegi 200 millió bevándorlója közül a legtöbben, mintegy 70 millióan Európát választották lakhelyül 2005-ben. A bevándorlók azonban javarészt képzetlenek. Miközben tízből kilenc alacsonyan kvalifikált észak-afrikai számára vonzó célpont a Földközi-tenger túlpartja, az ugyanonnan induló, ám egyetemi végzettséggel rendelkező emigránsok mindössze 5 százaléka részesíti előnyben az uniós tagállamokat, szemben az Észak-Amerikát választó 55 százalékkal.

A munkaerő és a csökkenő népesség pótlására a képzetlenek is hasznosnak bizonyulnak, a magasan képzettek ugyanakkor egyúttal növelik a térség versenyképességét és könnyebben beilleszkednek az európai társadalmakba. Ráadásul csak Németországban 95 ezer mérnöki pozíció tartósan betöltetlen az Európai Parlament közlése szerint.

Követhető példák

Addig is, mind több uniós ország alakítja át a bevándorlási politikáját a kívánatos célcsoportok vonzása érdekében, részben másolva a már bevált amerikai és ausztrál példákat. Nagy-Britannia és Írország, amelyek nem kívánják alkalmazni a formálódó egységes uniós szisztémát, az ausztrál gyakorlatból kiindulva 2008-tól a bevándorlási kínálat alapján szelektálnak. Pontozásos rendszerben rangsorolják az országba települni vágyókat, figyelembe véve például a képzettséget, a tapasztalatokat, a képességeket, a kort és a korábbi keresetet is, s csak a legjobbakat engedik be. Közülük az orvosok, a mérnökök és az it-szakemberek érvényes állásajánlat nélkül, könnyített eljárással kaphatják meg a szükséges papírokat.

Az osztrákok szintén a kvalifikáltakat előre soroló, pontozásos módszert fontolgatnak, amelyet ugyanakkor adaptálnának a formálódó kék kártya-rendszerhez. Belgium és Hollandia adókedvezményt biztosít a hozzájuk érkező magasan képzetteknek. Dánia, ahol a csaknem félmillió bevándorló alig 10 százaléka egyetemi végzettségű, a munkáltatók képviseleteivel együttműködve kifejezetten a szakemberek pótlását célzó Workindenmark (Dolgozzdániában) központokat telepített több országba, például Indiába. Emellett többek közt az állásajánlatokról, a gyakornoki helyekről, az egyetemi ösztöndíjakról, az ügyintézésről és a beilleszkedés körülményeiről tájékoztató, különböző nyelvű honlapokat hozott létre. Egyelőre azonban a tagállamok zöme, köztük Magyarország sem rendelkezik ilyen programmal vagy stratégiával. Kérdés, az alakuló új szabályozások garantáltan betöltik-e az európai munkaerő-piaci hézagokat, s képesek-e valóban diplomás tömegeket vonzani Európa kapui elé.

Míg az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália tradicionálisan migráns társadalmak, a bevándorlás Európában viszonylag friss jelenség. Előnyben vannak azok az országok, amelyek az egykori gyarmatbirodalmakon keresztül erős kapcsolatokat építettek ki a mai küldő országokkal, mint például Franciaország Algériával vagy Marokkóval. Más európai országok úgy hozták létre a migrációs bázisukat az elmúlt fél évszázadban, hogy Hollandiához, Belgiumhoz vagy Németországhoz hasonlóan vendégmunkásokat hívtak, illetve nagy számban engedtek be menekülteket, mint a skandináv országok és Ausztria. Magyarország egyik területen sem jeleskedett, ennek következtében jelenleg mindössze a népesség 1,5 százaléka külföldi; azon belül kétharmaduk határon túli magyar.

Agyelszívás vagy agykörforgás

Több malawi orvos praktizál Manchesterben, mint Malawiban – mondogatják az Afrika déli részén elterülő országban. Az egykori brit gyarmatról annyi egészségügyi dolgozó vándorolt ki az utóbbi évtizedekben, hogy a 12 milliós lakosságra mindössze ezer orvos és kétannyi nővér jut. Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg minden ötödik magasan képzett afrikai a világ valamely fejlettebb országában él, míg a Karib-térségben 70 százalékos az elvándorló diplomások aránya.

A fejletlen országok agyelszívásának elkerülésére számos egyezmény született, mint például a Dél-afrikai Köztársaság South African Network of Skills nevű rendszere vagy a mexikói Mexican Talent Network. Ezek a hálózatok lehetővé teszik, hogy a tagjaik néhány évig külföldön osszák meg tapasztalataikat, majd maguk is új ismeretek birtokában térjenek vissza a hazájukba. Az „agykörforgásnak” nevezett mechanizmusnak az agyelszívással szemben mutatkozó előnyeit az EU is elismeri, ezért ennek figyelembevételével kívánják kialakítani a kék kártya etikus toborzási elveit.

(Bővebben erről a témáról a Figyelő legújabb számában olvashat.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Németh Sándor: Előfordult, hogy a szocialisták zsaroltak

Szigetvár, 2016. szeptember 7.
Vass Péter, Szigetvár polgármestere köszönti az ünnepségsorozatra érkező Áder János köztársasági elnököt a szigetvári polgármesteri hivatal előtt 2016. szeptember 7-én, a Zrínyi-emlékévben.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.