Pénzügy

Mérlegen a magyar diplomások

Romlik-e vagy javul a magyar diplomások munkaerő-piaci helyzete, erre keresi a választ az OECD. Az elemezés szerint bár egyre több hazánkban a diplomás, arányuk mégis kisebb, mint az OECD-átlag. Viszont nálunk keresik a legtöbbet a középfokú végzettségűekével összevetve.

A 2007-es Oktatási körkép (Education at a Glance) elsősorban arra keresi a választ, hogy a gyorsan növekvő diplomás munkaerő-kínálat milyen hatással lesz a diplomák munkaerő-piaci értékére, a felsőoktatásban szerzett tudás piaci értékesíthetőségére. A bővülés ellenére még mindig az OECD-átlag alatt van hazánkban a diplomát szerzettek aránya: a 25-64 év közötti népességben ez 17 százalék, az OECD-országokban ugyanez átlagosan 26 százalék. Az elmaradás fő oka az idősek alulképzettsége, 15 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

A természettudományos képzésben Magyarországon nagyon kevesen vesznek részt. Míg az ezen a területen listavezető OECD-országokban (Ausztrália, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Írország, Koreai Köztáraság, Új-Zéland) a természettudományi végzett munkavállalók aránya 2,2, addig nálunk mindössze 0,7 százalék. Ez azonban még így is komoly növekedés a korábbi generációkhoz képest.

Több fizetés, biztonságosabb munkahely

A kutatási anyag megállapítja, hogy a diplomások számának emelkedése nem rontotta számottevően a munkaerő-piaci érvényesülési esélyeiket, elhelyezkedési lehetőségeiket és bérelőnyüket. Magyarország kiemelkedik: a 30-44 év közötti diplomások jövedelmi előnye 125 százalék a középfokú végzettségűekkel szemben, ez a legmagasabb érték az OECD-országok körében. A többi országhoz hasonlóan nálunk is jóval nagyobb a férfiak bérelőnye a nőkénél. A diplomás férfiak jövedelme 153 százalékkal haladja meg a középfokú végzettségű férfiakét, míg ugyanez a nők esetében csak 88 százalékos többlet.

Valamennyi OECD-országra igaz, hogy a diplomásokat kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, mint az alacsonyabb képzettségűeket.

Hazánk a vándordiákok célországa

2005-ben több mint 2,7 millió hallgató folytatta tanulmányait állampolgársága szerinti országon kívül. Magyarország inkább célország, mint kibocsátó, az ide érkező külföldi diákok száma közel kétszerese a más országokban tanuló magyarokénak. Az idegen országbeli hallgatók közel egynegyede egészségügyi és szociális képzésekben vesz részt. Többségük a szomszédos országokból, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezik, a magyar diákok által leginkább kedvelt országok közé az OECD adatai szerint Németország, Ausztria és az Egyesült Államok tartozik.

Az Oktatási körkép magyarul itt olvasható.
Az Education at a Glance 2007 angol nyelven itt olvasható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik