Pénzügy

Alig vállal külföldön munkát a magyar

admin
admin

2008. 01. 24. 16:15

Szinte az utolsók vagyunk az újonnan csatlakozott uniós tagállamok mobilitási listáján: a régióban minden más országból sokkal többen próbálnak külföldön szerencsét. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EU Integrációs Kirendeltsége egy felmérésbe kezdett, hogy megtudja: miért nem mobilak a magyarok? Hiszen sokan akkor sem mennek el, ha jóval magasabb fizetést kapnának.

„Rengeteg külföldi állásajánlat van az EU álláskereső portálján, ezekből naponta akár több mint 1 milliót találni. Ennél azonban persze jóval több a munkanélküli az unióban, számuk legalább 20 millió fő. Ahol azonban sok az állásajánlat, ott általában kevés, aki be is tudja/akarja tölteni, és fordítva: ahol kevés a szabad munkahely, ott általában sok az arra pályázó álláskereső. Ezt az ellentmondást a mobilitást elősegítő/élénkítő kampányokkal próbálja feloldani az EU, ezzel kapcsolatban például megemlíthetjük a tavalyi mobilitási napokat, és 2006-ot is emiatt nevezték ki a mobilitás évének – mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője a FigyelőNetnek.

A főosztályvezető becslése szerint az EU-csatlakozásunk óta 70-80 ezer magyar dolgozhatott hosszabb-rövidebb ideig külföldön, közéjük számolva azokat is, akik csak 2-3 hónapra mentek. Így az unióhoz velünk együtt csatlakozott államok közül mobilitás szempontjából általában a 7. vagy a 8. helyen áll hazánk (felváltva Szlovéniával), a két utolsó helyet pedig a törpeállamok, Málta és Ciprus foglalja el.


Amiért mégis megmozdulunk

A rendelkezésre álló adatok szerint bizonyos szakmák vonzzák a magyarokat küldöldre. Ausztriában a vendéglátás (főleg a síszezonban), az építőipar és a szolgáltatás (például a kereskedelem) területén dolgozik sok magyar, ők azonban egy érdekes rétegét alkotják a külföldi munkavállalóknak. Sokan közülük nem élnek az országban, hanem a határ menti településekről ingáznak. Nagy-Britannia továbbra is az egészségügyi dolgozók Mekkája, a mediterrán országokban pedig – főleg a nyári szezonban – szállodai animátorokként dolgoznak honfitársaink.

Németország inkább a fizikai dolgozókat, a szakmunkásokat (CNC esztergályosokat, ipari festőket, fényezőket, lakkozókat, henteseket, hegesztőket) és a vendéglátósokat várja, ám igen sok szezonmunkát is kínálnak, például gyümölcsszedést.

Akadály lehet a család is

A régió többi nemzetéhez képest mindezek ellenére a magyarok szinte alig vállalnak külföldön munkát. A maradás legfőbb oka a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya, ám visszatartó tényező lehet az is, hogy mit kezd a családjával a munkavállaló: ha kiviszi őket, és valamelyik tag nem tud elhelyezkedni, akkor az eltartásuk „elviszi” a nyereséget. Ha viszont a család itthon marad, akkor az dupla kiadást jelent, mert itthon kell eltartani őket, ehhez plusz még hozzájönnek a külföldön élés költségei.

A földrajzi távolság, a rossz közlekedés, a lakhatási és ügyintézési nehézségek is visszatarthatják a munkavállalót, de az is, ha nincs tisztában az adott ország kultúrájával, életkörülményeivel. Az érzelmi okok is jelentősek lehetnek: az otthon, a barátok, a család hiánya, vagy éppen a félelem attól, hogy csak önmagára számíthat, probléma esetén nincs segítsége. Sokan úgy indulnak el, hogy itthon már elértek valamit – ezt azonban egy hosszabb külföldi munka lerombolhatja. Hazatéréséig elvesztheti azt az egzisztenciát, amit a kiutazás előtt itthon felépített, például a korábbi munkahelyéről elbocsátják, vagy fel kell mondania. Éppen ezért a 30-35 éves, magasan kvalifikált, nyelvtudással rendelkező egyedülálló emberek azok, akik leginkább belevágnak egy külföldi munkába.

Mobilizálni akarják a munkaerőt

A visszatartó okok azonban ugyanolyan jellemzőek lehetnek egy lengyel munkavállalóra, mint egy magyarra, a lengyelek mégis kihasználják a szabad munkavállalás lehetőségét az unióban. Éppen ezért a külföldön történő munkavállalás akadályainak felmérésére az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) kérdőívet készített, ami arra kíváncsi, hogy miért nem „mozdulnak meg” a magyarok. Ennek többféle oka lehet, amelyek szerepelnek a válaszlehetőségek között.

A felméréssel nem az az ÁFSZ célja, hogy a magyarokat elküldjék „hazulról”, hanem hogy tapasztalatot, pénzt gyűjtsenek, megtanulják a nyelvet, megismerjenek más kultúrákat, példákat lássanak – ezzel egyben nyitottabbá is váljanak – vallja Kovács Géza. És a külföldi tapasztalatokból akár még a magyar gazdaság is profitálhat.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) célja a felméréssel az, hogy az EURES-tanácsadók szokásos értekezletén – ahol megosztják egymással a tapasztalatokat, a problémákat – ismertessék és megvitassák az eredményeket. Világmegváltó ötleteket nem várnak, de tájékozódási pontokat kaphatnak a magyarok hozzáállásáról, és ezáltal fejleszthetik az ÁFSZ szolgáltatásait is.

A kérdőív kitöltése folyamatos, mindenki számára hozzáférhető az AFSZ honlapjáról egy link segítségével, vagy közvetlenül az EURES hivatalos honlapján keresztül.

Kovács Géza óva int mindenkit attól, hogy nyelvtudás, illetve alapos tájékozódás nélkül induljon el – a tájékozódásban a munkaügyi központok vagy az EU Integrációs Kirendeltség munkatársai segíthetnek. Álláskereséshez az ÁFSZ mellett természetesen a magánközvetítők szolgáltatásait is igénybe lehet venni, ebben az esetben azonban érdemes utánanézni annak, hogy az adott magánközvetítő legálisan működik-e. Erre nézve a regionális munkaügyi központok adnak felvilágosítást. Azt is jó tudni, hogy magánközvetítők semmilyen címen nem kérhetnek pénzt az álláskeresőtől a közvetítésért vagy a regisztrációba vételért.

Az EURES-ről

1993-ban jött létre, az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági Térség, továbbá Norvégia, Izland és Liechtenstein álláskereső és információs rendszere, amelyet a tagországokban működő állami foglalkoztatási szolgálatok más partnerszervezetekkel együtt hálózatként működtetnek. Az EURES-hálózat egyesített erőforrásai biztosítják, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a munkavállalók és a munkaadók számára. Európa-szerte jelenleg több mint 700 tanácsadójuk dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal.

Az EURES hivatalos honlapjának címe: www.ec.europa.eu/eures

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.