Pénzügy

400 milliárd a foglalkoztatásra

admin
admin

2008. 01. 02. 11:45

1996-ban még 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott a Munkaerőpiaci Alap, 2002-ben lépte át a költségvetése a 200 milliárd forintot, a múlt évben pedig 348 milliárd forintból kívántak gazdálkodni. A 2008-ra tervezett bevétel és kiadás már 394 milliárd forint lesz.

Az alap fenntartását a legnagyobb mértékben a bruttó bérek után a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett 3, illetve 1,5 százalékos szolidaritási járulék fedezi. Ezekből a járulékokból 2008-ban 212, valamint 97 milliárd forint bevétel várható. Jelentős bevételi forrás még a bruttó bérek után a munkáltatók által teljesített 1,5 százalékos szakképzési járulék. Ezt azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akik maguk nem vesznek részt a gyakorlati szakképzésben. Az alap az idén ebből a befizetésből 37,8 milliárd forintra számít. A rehabilitációs járulék befizetési összege 14,2 milliárd forint.


A szakképzési, felnőttképzési feladatokra előirányzott keret 33 milliárd forint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fenntartására, fejlesztésére 25 milliárd forint fordítható. Az idén 22,9 milliárd forint jut a munkaerő-piaci szolgáltatás fejlesztésére, a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló európai uniós programok társfinanszírozására.


Az alap minden évben a legtöbb pénzt az álláskeresők járadékára használja fel. Erre a kiadási tételre az idén 105,2 milliárd forintot terveztek. A második legnagyobb tételt ugyancsak szokásosan az aktív munkaerő-piaci eszközök, a foglalkoztatási, képzési programok finanszírozása jelenti, ennek összege az idén 55,8 milliárd forint.


A költségvetésnek – a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítendő – az alap 53 milliárd forintot ad át. Jelentős összeget, 66,3 milliárd forintot nyújt még szintén a költségvetésnek egyéb célra: főként szociális segélyezésre, közcélú munka finanszírozására.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.