Pénzügy

2005: a nagy változások éve a munkaerőpiacon

admin
admin

2005. 12. 26. 07:00

Az idei évben módosították a foglalkoztatást érintő törvények zömét, átnevezték a munkanélkülieket álláskeresőkké, és új támogatásokat dolgoztak ki egyes foglalkoztatók számára. A munkaerőpiac a változások évét zárta.

A növekvő aktivitás növekvő munka-nélküliséggel jár

A növekvő aktivitás növekvő munka-nélküliséggel jár A kormány aktivitása annak köszönhető, hogy az Európai Unió tagállamai közül országunkban a legalacsonyabb az aktivitási ráta, mindössze 54 százalék, ami az uniós átlag alatt marad 10 százalékkal. A lisszaboni tervek szerint a foglalkoztatás színvonalát 2010-re 70 százalékra kellene Magyarországon is feltornázni. Ehhez képest a 4 millió munkaképes korú lakosságból 1,5 millióan inaktívak, vagyis nem dolgozik. Közülük a tanulók, a korai nyugdíjasok, gyermeket vállaló kismamák jogosan maradnak távol a munkaerőpiactól, de az inaktívak 19 százalékának, köel 500 ezer magyar felnőttnek a hivatalos statisztikák szerint nincs munkahelye, de nem is munkanélküliek, és hivatalos jövedelmük nincs. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elsődleges célja, a homályban maradó emberek visszacsalogatás a munkaerőpiacra, hogy legalább regisztrált munkanélküliként megjelenhessenek a rendszerben. Egyelőre ez történt, a foglalkoztatást élénkítő intézkedésekkel a munkanélküliek száma nőtt, a KSH legfrissebb adatai szerint 2005-ben 53 ezer fővel több volt a munkanélküli, mint az előző év azonos időszakában, így a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra emelkedett.


 

Lendületbe jött a kormány 2005 folyamán a munkaerő-piaci szabályozások terén: a kabinet április környékén határozta el, hogy felszámolják a feketemunkát Magyarországon, és bővítik a foglalkoztatást. A 100 lépés programjának több mint egyötödét a munka világával kapcsolatos intézkedések tették ki, melynek keretében több törvényt is módosítottak.

A munkanélküliből álláskereső lett

2005. november 1-jén lépett hatályba a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása, amivel átalakult a munkanélküliségi ellátás korábbi rendszere: munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást kapnak az álláskeresők, akiktől aktív közreműködést várnak el. A támogatás összege a nyugdíjminimum helyett a minimálbérhez igazodik: az első szakaszban – legfeljebb 91 napig – a minimálbér 120 százaléka, a második szakaszban a korábbi átlagkereset 60 százaléka. A járadék pedig csak annak jár, aki aktívan együttműködik a munkaügyi kirendeltségekkel, melyről álláskeresési megállapodást kötnek a munkakeresőkkel.

Start program indult

A pályakezdőket segítő Start program október elsején indult: a pályakezdőt foglalkoztató munkáltatók a fiatal első két munkában töltött évében alacsonyabb közterhet – az első évben a bruttó kereset 15, a második évben 25 százalékát – fizetnek. A programban való részvétel feltétele a “START-kártya”, melynek kiváltására azok a pályakezdők jogosultak, akik a huszonötödik életévüket, felsőfokú végzettségűek esetén a harmincadik életévüket még nem töltötték be, és a tanulmányaik befejezését követően első alkalommal helyezkednek el, vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik.

Már börtön jár a fekete foglalkoztatásért

Bekerült a Büntető törvénykönyvbe a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás. Az a munkáltató, amely a munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, – ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, – vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Szigorították a munkaügyi ellenőrzést

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 2006 január elsején lép hatályba. A törvény nevesíti a súlyos jogsértéseket, melyek közé a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, a külföldiek engedély nélküli munkavégzése, a jogellenes munkavégzés, illetve az alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértés tartozik. Ez utóbbi a munkaidő és pihenőidő arányára vonatkozik. Az összes többi jogsértés a kevésbé súlyos kategóriába sorolható. A bírságok értékhatára is nő jövőre, 30 ezertől 20 millió forintig terjedhetnek majd. A bírság nagysága az elkövetett jogsértéstől és annak rendszerességétől függ. A legmagasabb bírságot az a munkaadó kaphatja majd, aki súlyos jogsértést követ el, és a munkaügyi ellenőr figyelmeztetése ellenére sem szünteti meg a törvényellenes gyakorlatot. Változik a munkaügyi ellenőrzés szemlélete is: a papíralapú munkaügyi ellenőrzés helyett 2006 januárjától a valósághoz és nem az adminisztrációs előírásokhoz ragaszkodik majd a száz fővel megnövelt munkaügyi ellenőri gárda.

A közbeszerzési törvény a fekete foglalkoztatás ellen

Az Országgyűlés 2005. június 27-én elfogadta a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását, mely 2005. augusztus 4-én hatályba lépett. A törvénybe beépült az a kizáró rendelkezés (60.§ (1) g) pont), amely szerint közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő az, aki a megelőző 5 éven belül jogszabálysértést követett el a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, bejelentésre vonatkozó, valamint külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségével kapcsolatban.

Színes lett az alkalmi munkavállalói könyv

2005. augusztus elsején lépett hatályba az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapocsoldó közterhek egyszerűsített befizetéséről alkotott törvény módosítása, amivel a „kék munka” fogalmát vezette be a kormány. Az alkalmi munkavállalói könyv fehér, kék vagy zöld színű oldalai a munkaadókat különítik el attól függően, hogy vállalkozásról, magánszemélyről, illetve kiemelten közhasznú szervezetről, vagy mezőgazdasági foglalkoztatóról van szó. Az alkalmi munkákat – egy évben legfeljebb 200 napon keresztül – végző magánszemélyek egy kiskönyv segítségével tudják igazolni így munkaviszonyuk hosszát, cserébe fizetniük is kell a közterheket A kiskönyvbe ragasztandó közteherjegy összegének 75 százalékát a magánszemély munkaadó leírhatja személyi jövedelemadójából.

Bevezették az ekhót

A kényszervállalkozások helyzetét rendezi adózási szempontból az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvény, amely 2006. január elsejével lesz hatályos. Az ekhót azok a magánszemélyek választhatják, akik művészeti, szellemi szabadfoglalkozást folytatnak akár munkaviszonyban, akár vállalkozási, megbízási szerződés alapján. Az ekho kifizetőt terhelő mértéke 20 százalék, míg a munkavállalót érintő része 15 százalék.

Közmunkaprogram indult

A december elsején indult és a 2006. június 30-án befejeződő közmunkaprogramban 25 ezer munkanélküli vehet részt. Finanszírozásához a kormány 7 milliárd forintot különített el. A program keretében az önkormányzatok minden olyan feladatra pályázhattak, amely a feladatkörükbe tartozik.

Más támogatás a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáért

A megváltozott munkaképességűekért járó állami támogatások új rendszere 2006. január 1-én lép hatályba, de másfél évig párhuzamosan működik majd a jelenlegivel, hogy a cégeknek legyen idejük az átállásra. Az új támogatási rendszer három elemből áll: normatív jellegű bértámogatás, amely maximum a bér 100 százalékáig terjedhet; költségkompenzációs támogatás, amely a megváltozott munkaképességűek alkalmazásához kapcsolódó költségeket fedezi; és a rehabilitációs költségtámogatás. Ebben olyan nonprofit szervezetek részesülhetnek, amelyek a versenyszférában elhelyezkedni nem tudók foglalkoztatását vállalják. Bevezetik az akkreditációt, amellyel az állam elismeri és támogatja a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltató foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységét. Támogatható lesz a foglalkoztatás abban az esetben is, ha a munkaképesség- csökkenés mértéke a 40 százalékot nem éri el. Változni fog a támogatásban részesülők köre is: az egyéni vállalkozók és a nonprofit szervezetek is részesülhetnek majd támogatásban, szemben a jelenlegi rendszerrel.

Új szabályok a munkaerő-kölcsönzésben

A munkaerő-kölcsönzés szabályait is módosítják, amelyet még egyelőre nem fogadott el az országgyűlés. A kormányzat célja, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól, de a munkáltatók szerint nem életszerű az új szabályozás.

Gyes mellett 8 órás munkát vállalhatunk

A családtámogatási törvény módosítása 2006 január elsején lép hatályba, aminek értelmében jövőre a gyermekgondozási segélyben részesülők nemcsak négy órában, hanem teljes munkaidőben is dolgozhatnak majd.

Prémium Évek Program a versenyszférában is

Ez év október elsejétől hatályos a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény módosítása, mely lehetővé tesz a Prémium Évek Programot a versenyszférában is. A munkáltató döntheti el, hogy alkalmazni akarja-e a programot, melyre azoknál a vállalatoknál van lehetőség, ahol nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, és a nyugdíj előtt álló munkavállalók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint az ezzel járó alacsonyabb fizetést. Ebben az esetben a nyugdíjjárulékuk összege állami támogatásként a teljes munkaidősnek megfelelően kerül kiegészítésre, hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíjuk megállapításakor.

Kkv-k adókedvezménye

Jövő év elején lép ételbe az új támogatási rendszer, mely a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatását segíti: a 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek egy évig járulékmentességet kapnak abban az esetben, ha legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaznak új munkaerőként, és őt legalább két évig foglalkoztatják Nem kell megfizetniük a 29 százalékos tb-járulékot, a 3 százalékos munkáltatói járulékot, és a tételes egészségügyi hozzájárulást. A programba 2006 január végéig pályázat útján kapcsolódhatnak be az érintett munkáltatók.

Rugalmasabb foglalkoztatási lehetőség a közszférában

2006. január 1-jétől – szemben az eddigi 3 éves korláttal – azok is bekapcsolódhatnak közszféra Prémium Évek Programjába, akik 5 évvel a nyugdíjazás előtt állnak. A program résztvevői az eddigi 60 százalék helyett a korábbi illetményük 70 százalékát kapják. Emellett lehetővé válik a részmunkaidős foglalkoztatás a közszférában is.

Ingyenes szakképzés

A Lépj egyet előre program keretében azok, akiknek nincs nyolc általános iskolai végzettségük, de megszereznék, hogy később szakképzésben vehessenek részt, illetve azok, akiknek van ugyan alapfokú végzettségük, de szakképesítéssel nem rendelkeznek, ingyen vehetnének részt a szakképzésben. Csakúgy, mint azok a munkavállalók, akiknek a végzettsége nem tekinthető piacképesnek.

Modern állami segítség álláskeresőknek

A 178 munkaügyi kirendeltségből 2006 végére nyolcvan kirendeltséget újítanak fel, teszik megjelenésében és szolgáltatásaiban európai színvonalúvá. Néhány modernizált kirendeltséget már ez évben átadtak. Átalakul a foglalkoztatási szolgálat honlapja, és mobiltelefonról is elérhetőek lesznek a munkaügyi kirendeltségek által összegyűjtött állásajánlatok és az igénybe vehető képzések listái. 2005 végére létrehoznak egy callcentert, ahol a munkáltatók és a munkavállalók is kaphatnak tájékoztatást.

Három sávos minimálbér

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött háromoldalú megállapodás értelmében 62 ezer ötszáz forint lesz a minimálbér, melynek rendszerét is átalakították. Az új szabályozás szerint a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez – alap-, közép- és felsőfokú – kötik a garantált legkisebb bér mértékét. A három elemű minimálbérrendszerre való átállást az OÉT három éves, középtávú megállapodásban szabályozta. Ennek értelmében a 2006-ban a mostani 57 ezer forintról 62 500 forintra emelkedik a minimálbér, 2007-ben 65 500, 2008-ban pedig 69 ezer forint lesz a garantált legkisebb bér, és a középfokú valamint felsőfokú végzettséghez kötődő minimálbér ennek valahányszorosa lesz. A szorzószám a szerint is változik, hogy 2 évnél kevesebb, vagy annál több tapasztalattal rendelkezik-e egy munkavállaló. 2006-ban a 2 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkező dolgozók a minimálbér 1,05-szörösét, a 2 évnél több tapasztalattal rendelkezők 1,1-szeresét kapják, ha középfokú végzettséget igénylő munkakört látnak el. Jövőre azonban csak a második félévtől kötelező a szorzószámok figyelembe vétele és érvényesítése, az első félévben csak ajánlott. 2007-ben a szorzók 1,1-re és 1,15-re módosulnak, majd 2008-ban 1,2-re és 1,25-re emelkednek. A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben a mindenkori minimálbérhez kötve 2006-ban 1,4-szeres, 2007-ben 1,5-szeres, 2008-ban pedig 1,6-szeres szorzót ajánl a megállapodás.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.