Pénzügy

Hétfőtől spórolhatnak a pályakezdőkön a munkaadók

Az október elsején induló START program jelentősen csökkenti a pályakezdők fizetése utáni munkáltatói bérterheket, és a korábbi rendszerhez képest rugalmasságot biztosít a fiataloknak is, akik nem lesznek egy munkáltatóhoz kötve.

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott START programmal a munkáltatóknak a szokásos 36 százalékos bérterhek helyett az első évben csak 15, a második évben 25 százalékos közterhet kell fizetniük abban az esetben, ha olyan pályakezdőt alkalmaznak, aki 25 éven aluli – diplomások esetén 30 éven aluli – és korábban még nem állt munkaviszonyban. A fiatalok munkabérének nincs felső határa, azonban a kedvezményt 25 éves korig csak a minimálbér másfélszeresének (85 500 Ft), felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál – 30 éves korig – pedig a kétszeresének megfelelő összeghatárig (114 ezer forint) lehet érvényesíteni. Az e fölötti bért a “szokásos” adók és járulékok terhelik. A START-kedvezmények két éven keresztül vehetők igénybe.

A START program a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzését hivatott elősegíteni, a program kétéves időtartama alatt azoknak a pályakezdőknek kíván nagyobb esélyt biztosítani a munkavállalásra, akiknek eddig még nem sikerült megfelelő állást találniuk és első alkalommal helyezkednek el, vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik.

Rugalmasabb és életszerűbb

A START program a 2005. elején elindult, szintén a pályakezdők után igénybe vehető járulékkedvezményt váltja ki hosszú távon, de 2006. június végéig még párhuzamosan működik mindkét kedvezményes foglalkoztatási lehetőség. A járulékkedvezményhez képest több pontban jóval kedvezőbb a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt az új konstrukció. Az 50 százalékos járulékkedvezményt ugyanis csak utólag vehetik igénybe a munkáltatók. Tehát miután 9 hónapig foglalkoztattak egy pályakezdőt, az APEH-hez benyújtott kérvénnyel visszaigényelhetik a már befizetett közterhek egy részét. Vagyis egy ideig „előfinanszírozzák” a kedvezményes foglalkoztatást. Ezzel szemben a START programban azonnal érvényesíthető a bértehercsökkenés, egy adott hónapban már csak a meghatározott alacsonyabb mértékű adót és járulékot kell megfizetni, ami ráadásul még kevesebb, mint a járulékkedvezmények esetén.

A fiataloknak is kedvezőbb a START program, mivel több munkahelyen is dolgozhatnak, csak vinniük kell magukkal kártyájukat. A járulékkedvezményes rendszerben azonban csak akkor hívhatják le a támogatást, ha kilenc hónapig egy cégnél dolgoznak, ahol ráadásul vállalják, hogy további 3 hónapig tovább foglalkoztatják őket.


Hétfőtől spórolhatnak a pályakezdőkön a munkaadók 1

A kártya a kulcs

Az új program “kulcsa” a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját: mutatja a két évből még felhasználható időt, továbbá az ellenőrzés alapjául is szolgál. A START-kártya kiváltására október elsejétől jogosult minden 25 éven aluli – diplomások esetében 30 éven aluli – fiatal, aki első alkalommal helyezkedik el, vagy pályáját ösztöndíjasként kezdi.

A kártya az adóigazolványt egészíti ki, tartalmazza a pályakezdő legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártyaérvényesség végének dátumát. Mivel a kártya egyben az ellenőrzés alapjául is szolgál, ezért azt a fiatalnak munkába álláskor át kell adnia a munkáltatónak. A pályakezdőknek az illetékes adóhatóságnál kell megigényelniük az első alkalommal ingyenes kártyát a 0534/START jelű nyomtatvány kitöltésével, illetve csatolniuk kell az esetleges a felsőfokú végzettségét bizonyító oklevél (diploma) másolatát – külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást illetve elismerést igazoló határozat hiteles másolati példányát.

A START program nem köti a pályakezdőt egy munkáltatóhoz, a kedvezményezett időszak két évében – egymást követő jogviszonyokban -, akár több munkáltatónál is munkát vállalhat (de az sem kizárt, hogy egyidőben több munkáltatónál végezzen munkát, azonban a kedvezményt csak egy munkáltató érvényesítheti). Az első munkahely megítélése szempontjából azonban nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik