Az új fogalkoztatásbővítési javaslat első lépése értelmében a 250 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó cégek egy évig járulékmentességet kapnának, ha olyan, legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit vennének fel, akit legalább két évig foglalkoztatnak. Így nem kellene megfizetniük a 29 százalékos tb-járulékot, a 3 százalékos munkáltatói járulékot, és a jövő novembertől megszűnő, jelenleg havi 1950 forintra rúgó tételes egészségügyi hozzájárulást sem. A kedvezményt legfeljebb a minimálbér 130 százalékának megfelelő járulékalap mértékéig vehetnék igénybe a munkáltatók. Ha az első két év alatt a cég szerződést bont a munkavállalóval, nem kap büntetést, ám időarányosan kamatostul ki kell fizetnie a járulékokat. Az új támogatási forma január elsején lépne életbe.
Szakmai javaslatok
A kis- és középvállalkozásoknak ez mindenképpen egy jó lehetőség lesz, miként a munkavállalóknak is előnyös változásokat hoz – vélekedett a javaslatról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke. Radetzky Jenő hozzátette: idő kell majd a kedvezmény elterjedéséhez, hiszen a kisvállalkozásoknak hosszabb távra kell majd gondolkodniuk, figyelembe kell venniük, hogy az egy évig igénybe vehető támogatás lejárta után az újabb ember(ek) tartós terhei arányban állnak-e a munkájával járó előnyökkel.
Radetzky Jenő szerint az intézkedés sikeres alkalmazásához mindenképpen erős propagandára van szükség a kormány, a kamarák és munkaügyi központok részéről egyaránt.
Az alelnök ugyanakkor úgy vélte, hogy a mostani és az idén januárban bevezetett adó- és járulékkedvezmények csupán egyes problémák kezelésére voltak alkalmasak. Egy általános járulékcsökkentés jóval erősebb hatásokat eredményezne, és egyben a jelenlegi kedvezményekhez hasonlóan a munkanélküli piacot is megmozgatná – fogalmazott.
Az idén meghirdetett foglalkoztatásbővítési intézkedések közül a legutóbb meghirdetett a leghatékonyabb, hiszen a korábbiakkal ellentétben hosszabb időtartamot ad arra, hogy a munkavállalók visszataláljanak a munkaerőpiacra, ráadásul egyben a munkaadónak is jelentős kedvezményeket kínál – vélekedett a kormányfő elképzeléseiről az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Szűcs György hozzátette: a javaslat részleteinek pontosításához lényeges, hogy abban aktív részt vehessenek a szakmai szervezetek is – így szerinte az új intézkedésnek hasznát is tudják majd venni a vállalkozások.
A tervek szerint a cégek jövő januártól december végéig kapcsolódhatnának be a programba. A kormány számításai szerint a támogatás mintegy félmillió egyéni vállalkozót, 340 ezer működő társas vállalkozást és 60 ezer nonprofit szervezetet érinthet.
A kkv-k a fő foglalkoztatók
A foglalkoztatásban jelentős arányt képviselő kkv-szektor erősítésére szükség is van, hiszen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai szerint 2003-ban az előző évhez képest 188 ezer fővel kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, szemben a korábbi években tapasztalt folyamatos létszámbővüléssel.
A szektor így is az egyik legjelentősebb munkaadónak számít, a KSH adatai szerint a versenyszférában alkalmazásban álló 1,9 millió főből 1,2 millióan a 250 főnél kisebb vállalatoknál dolgoznak alkalmazottként.
A közhiedelemmel ellentétben a külföldi tulajdonú nagyvállalatok messze nem képviselnek olyan jelentős arányt a foglalkoztatásban. A statisztikai hivatal 2003-as adatai azt mutatják, hogy akkor 555,6 ezer embernek adtak munkát ezek a cégek, ami az összes foglalkoztatott 14,4 százalékát jelentette. Ezzel szemben az idén a kkv-szektorban dolgozott az alkalmazásban állók 63 százaléka.
Túl sokáig tűrte a Néppárt a Fideszt, mi nem így járunk el – állítja az európai szocialisták csúcsjelöltje
Budapesten járt Nicolas Schmit, az európai baloldal uniós csúcsjelöltje. Egy háttérbeszélgetésen elárulta, mit gondol a Fidesz kilépéséről a Néppártból, illetve mivel készülnek az európai szocialisták az uniós választásokra.
