Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el az újonnan felálló Tisza-kormánytól, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását −idézi az economx.hu a pénzügyi lap cikkét, amely szerint Magyar Péter kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság mit vár el az új kormánytól.
Két EU-s diplomata más tagállamokból azt nyilatkozta az FT-nek,
Egy harmadik diplomata szerint kulcsfontosságú Magyarország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami vállalatok vezetőségének leváltása is.
A bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrást fagyasztottak be a Brüsszellel fennálló viták következményeként. Ez magában foglalja az EU költségvetéséből származó, közel 18 milliárd eurót, amit Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására hivatkozva leállított.
Számos antikorrupciós lépésre lenne szükség
Mint a 24.hu megírta, az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. Az Orbán-kormány a 27 feltétel közül eddig mindössze négyet teljesített. A nem teljesített mérföldkövek közt egyebek mellet a következőket találjuk:
- a magyar kabinettől azt várja az Európai Bizottság, hogy csalás- és korrupcióellenes stratégiákat, valamint cselekvési tervet hozzon létre.
- A bizottság azt várta a magyar kormánytól, hogy dolgozzon ki egy monitoringrendszert, amely nyomon követi az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelyekre csak egyetlen ajánlattevő jelentkezik.
- A közszereplői vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, vagyis több embernek és többféle vagyonról, jövedelemről kellene nyilatkoznia.
- Az információszabadsággal, az adatnyilvánossággal kapcsolatban is lépéseket várnak. Például a közpénzek elköltésével összefüggő információkat, a közkiadásokra vonatkozó szerződéses adatokat teljesen transzparenssé kellene tenni.
A bizottsági tisztviselők gyors tárgyalásokra számítanak Magyar Péterrel és csapatával a Magyarország által az Európai Bíróság ítélete betartásának megtagadása miatt kialakult patthelyzet megoldása érdekében, amely ítélet szerint Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós szabályokkal.
Ez a vita napi 1 millió eurós bírságot szab ki Magyarországra, ez mára közel 900 millió euróra nőtt, amit Brüsszel levon az ország uniós költségvetésből való részesedéséből.
Az FT szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.
