2025. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal. . Januárban még 5,5 százalékos, februárban 5,6 százalékos, márciusban pedig 4,7 százalékos inflációt mért átlagban a KSH.
12 hónap alatt, 2024. áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül
- a tojásé 26,9,
- a liszté 23,7,
- az étolajé 23,4,
- a csokoládé és kakaóé 20,0,
- a kávéé 19,8,
- a gyümölcs- és zöldségléé 14,5,
- a büféáruk 9,8,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 8,2,
- a tejé 7,5,
- a kenyéré 6,8%-kal.
A termékcsoporton belül jelentős ármérséklődést is mértek,
- a margarin ára 29,2,
- a tejtermékeké 7,5,
- a párizsi, kolbászé 6,4 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások az élelmiszereknél jobban, 7,0 százalékkal drágultak, ezen belül
- a postai szolgáltatások 11,3,
- a lakbér 11,0,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,5,
- a testápolási szolgáltatások 10,1,
- a lakásjavítás és -karbantartás 9,8,
- az üdülési szolgáltatások 8,4 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára szintén jobban emelkedett, mint az élelmiszereké, 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0 százalékkal. A KSH szerint a háztartási energiáért 3,5 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a palackos gáz ára 8,7, a vezetékes gázé 7,2 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 7,1 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,9 százalékkal drágultak.
A nyugdíjas árindex egyezett az általánossal (4,2%). A maginfláció 5 százalékra mérséklődött.
Mint ismert, a kormány március 17-től rendelt el árrésstopot 30 élelmiszerre, amitől az infláció csökkenését várták. Márciusban éves szinten még 7 százalékos volt az élelmiszerinfláció, amihez képest az 5,4 százalék valóban csökkenést jelent. Mint írtuk, az árrésstop egyik napról a másikra jelentős árcsökkenéseket is hozott a 30 élelmiszercsoportnál, de voltak termékek, amiknek nem csökkent az ára, vagy egyenesen emelkedett. Legújabban a drogérialáncokban (dm, Müller, Rossmann) árult 30 termékcsoportra (háztartási termékekre) jelentett be árrésstopot a kormány.
1 hónap alatt, 2025. márciushoz viszonyítva
A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a margarin 23,6, a tejtermékek 13,4, a liszt 12,5, a vaj, vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi, kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, a sertéshús 4,1 százalékkal kevesebbe került. A termékcsoporton belül a csokoládé, kakaó 3,3, a büféáruk 1,9, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4, a száraztészta 1,3, a péksütemények 0,9, a kenyér 0,7 százalékkal drágult. A KSH szerint a legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal többet, a palackos gázért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. (Hogy ez hogy jött ki nekik, azzal kapcsolatban tájékoztatójukat ajánlják.). A ruházkodási cikkek átlagosan 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 1,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a dohányáruk 2,4 százalékkal. A szolgáltatások 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 1,0 százalékkal többe került. A járműüzemanyagok ára 1,4 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak.
Kommentárok
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint Az adatokból az is világosan kiolvasható szerintük, hogy a kereskedelem semmit nem hárított át a vásárlókra a rá nehezedő nyomásból. Ugyanakkor az is látszik, hogy a piacok túlzottan nagy elvárásokat fűztek az árrésstop hatásához. Az intézkedés fenntartása a továbbiakban legfeljebb átmeneti eredményeket hozhat, miközben az árfeszültségek a felszín alatt gyülekeznek, és minden hónappal tovább nő az esélye annak, hogy a felszínre törnek. Az árrésstop azonban az OKSZ szerint megnehezíti a kereskedelem dolgát abban, hogy betöltse közvetítő szerepét a termelők, beszállítók és a vásárlók között. Az OKSZ főtitkára, Kozák Tamás közleményükben azt is hangsúlyozta, továbbra is nyitottak minden olyan szakmai konzultációra a kereskedelempolitika döntéshozóival, ami arról szól, hogy milyen szabályozási környezetben tudna az egyik legjelentősebb nemzetgazdasági ág nagyobb mértékben hozzájárulni a gazdaság teljesítményének növekedéséhez.
Arra számítunk, hogy az infláció mostantól a célsáv tetejének (4%) közelében marad, de csak decemberben lép a sávon belülre – kommentálta a KSH friss jelentését az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Kiss Péter szerint a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot okoznak a jelenlegi, és a még csak tervezés szintjén bejelentett különböző kormányzati árszabályozó intézkedések, melyek lefelé mutató kockázatokat jelentenek. Erre még rárakódik a nemzetközi gazdaság- és kereskedelempolitikai bizonytalanság, valamint a vártnál rosszabb hazai gazdasági teljesítmény, ami visszafoghatja a lakossági keresletet, aminek az első jeleit már lehetett látni a márciusi kiskereskedelmi adatokban.
A vártnál magasabb lett az április infláció – kommentált a K&H vezető elemzője. Németh Dávid szerint a jövőt nézve sok a bizonytalanság, a mostani helyzet szerint 4,5 százalék alatt lehet az éves infláció. Hozzátette, mindkét április tényadat (4,2 százalékos éves infláció, havi szinten pedig 0,2 százalékos áremelkedés) meghaladta a várakozásukat, mivel Összességében a szolgáltatások díjai, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és a távolsági utazások ára húzta felfelé az inflációt. Utóbbi két tétel okozta az igazi meglepetést a friss adatokban – tette hozzá.
A változékony árú élelmiszerek és energia, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció a fő mutatóhoz hasonlóan lassult, 5 százalékos lett. Ugyanakkor a szakember szerint ez még mindig magas szintet jelent és inflációs nyomásra utal.
Az élelmiszerek árának alakulása vegyes képet mutat. Bár éves szinten az átlagot meghaladó, 5 százalékos emelkedést mutattak, ám márciushoz képest 1,3 százalékkal csökkentek. Ebben a havi mérséklődésben az árrésplafonok fontos szerepet töltöttek be, de bizonytalanságot okoz, hogy egyelőre nem tudni, meddig maradnak érvényben. Ráadásul, ha a beszerzési árak emelkedni fognak a következő hónapokban például a kedvező időjárás miatt, az is fűtheti az élelmiszer-inflációt
– fejtette ki. Emellett úgy véli, hogy a május közepén bevezetésre kerülő újabb árrésplafon, amely a drogériaüzletekre vonatkozik, mérsékelni fogja az infláció ütemét. Kérdés, hogy a többi bolt mennyivel csökkenti majd az érintett termékek árát. A teljes inflációs mutató nagy valószínűség szerint 0,2–0,3 százalékponttal mérsékelheti ez az intézkedés, amíg érvényben van – valószínűsítette.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János is azt írta, a tényadat jelentősen meghaladta a várakozásukat és a konszenzust. A maginfláció éves szinten lassulást hozott: 5,0 százalékra lassult a harmadik havi 5,7 százalékról. A részletek több meglepetést is tartogattak. A szolgáltatások árai átlagosan 0,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 1,0 százalékkal többe került, így újra gyorsult a legperzisztensebb főcsoport dinamikája. Havi szinten az élelmiszerek mellett az üzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését leginkább, melyek a várttal összhangban, 1,4 százalékkal csökkentek a negyedik hónapban. A ruházati cikkek inflációját a szezonhatás indukálta: 2,1 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért érdemben, átlagosan 3,8 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal.
Áprilisban a vártnál kisebb csökkenés hátterében egyaránt találni szerinte maginfláción belüli és kívüli tételeket. A megfigyelhető folyamatok mindemellett rávilágítanak arra az Achilles-pontra, hogy amennyiben a globális nyersanyag- és alapanyagárak kedvezőtlen irányt vesznek, azok érdemben csökkentik a várt hatást. A szolgáltatások árainak újbóli gyorsulása – egy-két egyedi tényezőn túl – a részletek terén megmutatja az inflációs várakozások és az érzékelt infláció jelentőségét: a főként mikro vagy egyéni vállalkozások (szerelés, karbantartás, háztartási, egészségügyi szolgáltatás) egyszerre töltenek be ármeghatározó és fogyasztói szerepet. Az idei év elején 10 százalék magasságába emelkedő inflációs várakozások tükrözik az ezekben a szolgáltató csoportokban megmutatkozó, átlagon felüli átárazásokat – jegyezte meg.
A következő hónapokban úgy véli, kedvezőtlen bázishatásokat örökölnek az árindexek. Ennek eredményeként nem feltétlenül várható további csökkenés a főindexben rövidtávon. A negyedik havi szám – bár magasabb lett a vártnál – ismét a célsáv tetejének közelében alakult. Ugyanakkor érdemes látni, hogy ez nagyban tudható be adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetésük időzített árnyomást pakol a rendszerbe. Mindemellett a világpiaci olajár mérsékelt dinamikája kedvezően hathat a hazai üzemanyagárak alakulására. Az éves átlagos inflációs érték mindent egybevetve 5,0 százalék alatt maradhat jelen állás szerint.
A a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is értékelte a friss inflációs adatot. MTI-közleményükben azt írták, hogy a kormány sikeresen küzd az áremelésekkel szemben, mert áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4 százalékra esett vissza, az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára pedig átlagosan 1,3 százalékkal csökkent.
