A PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) rendelet hatályba lépésével, a csomagolás teljes életciklusára vonatkozó új szabályoknak köszönhetően a jelenleginél sokkal kevesebb csomagolási hulladék keletkezhet majd a jövőben, a rendelet ugyanis kötelező erejű újrahasználati célértékeket határoz meg, korlátozza az egyszer használatos csomagolások bizonyos típusait, és előírja, hogy a gazdasági szereplők minimalizálják a felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét.
A 2050-es klímacélokhoz kötődő új szabályozás formailag és tartalmilag is mérföldkő – értékelt a portálnak a PPWR rendeletet és elfogadását Polony István, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSzGySz) többutas csomagolások munkacsoportjának vezetője.
Az EU országaiban létező különféle gyakorlatokat egységesítő PPWR kötelező érvényű szabályozás, vagyis az abban rögzítettek mind a 27 tagállamra egyformán vonatkoznak, a helyi törvényhozások pedig nem módosíthatnak benne.
Már a tervezésnél szempont lesz a hulladékcsökkentés
Az új rendelet tartalmilag is paradigmaváltást hozott, elfogadásával ugyanis a legkomolyabban vett csomagolásmennyiség-csökkentési, csomagolás-újrahasznosíthatósági, illetve csomagolásfelhasználási szabályok kodifikálása történt meg. Ez megnyithatja az utat azon célok teljesítéséhez, melyek alapján a 2018-as értékekhez képest 2030-ig 5 százalékkal, 2035-ig 10 százalékkal, 2040-re pedig 15 százalékkal mérsékelni az egy főre jutó hulladékmennyiséget az EU minden országában.
A PPWR alapján minden csomagolást úgy kell létrehozni – és ezt már a tervezés során is szem előtt kell tartani -, hogy újrahasznosítható legyen. Fontos eleme a szabályozásnak az is, hogy a csomagolások minimális újrahasznosított anyag tartalmára vonatkozóan is bizonyos határidőkig teljesítendő erőteljes célértékeket határoz meg.
A többutas (újrahasználható, újratölthető) csomagolások szempontjából lényeges újdonság, hogy kötelező érvénnyel előírja olyan megoldások bevezetését is, amelyek révén ugyanaz a csomagolás a lehető legtöbbször kerülhet újrahasználatra, mielőtt hulladék válik belőle.
A logisztikai csomagolások (például raklapok, rekeszek, ládák, konténerek) esetében 40% a 2030-as célérték. A fogyasztói csomagolásokra vonatkozóan kevésbé agresszív a célérték, sajnos – teszi hozzá a szakértő. Így az alkoholos és nem alkoholos termékek zömére vonatkozóan elfogadott szabályozás értelmében
Komoly kihívás elé állíthatja a kereskedelmet
A 2030-as célérték úgy került meghatározásra, hogy a kötelezett a végső értékesítő. Az előírás teljesítése alól mentességet kaptak a 100 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok és HORECA (szállodák, éttermek, kávézók) egységek, ebbe a halmazba azonban viszonylag kevesen tartoznak.
A 10%-os követelmény teljesítése a kereskedelemben komoly kihívás lesz. Az újrahasználható csomagolások aránya ugyanis jelenleg a magyarországi kereskedelemben mindössze 0,5-1% körül lehet, vagyis az értékesített mennyiség ekkora része kerül forgalomba többutas csomagolásban.
Azáltal, hogy a kereskedelem a kötelezett, ennek az ágazatnak kell keresnie a megfelelést lehetővé tevő megoldásokat, miközben a gyártókat nem szabályozza. A 2040-es 40%-os célérték teljesítésére ugyanakkor már mindenki kötelezett, tehát a gyártókra is kiterjed – mondta a portfolio.hu-nak.
A rendelet lényeges része az is, hogy tiltást vezet be az egészségre káros bizonyos csomagolási alapanyagokra. Ezekről az összetevőkről az utóbbi években kiderült, hogy már akár nagyon kis aranyban is negatív hatással lehet az emberi szervezetre.
Látványos változások
Az új szabályozás által behozott egyik leglátványosabb változást az jelenti, hogy a 2030. január 1-jétől a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező végső forgalmazóknak törekedniük kell arra, hogy
A palackokon a változásról tájékoztató új jelzések jelennek meg, maguk az újrahasznosított alapanyagot tartalmazó pet palackok pedig kevésbé lesznek átlátszóak, mint az elsődleges alapanyagból készült társaik, de a gyártók dolgoznak ennek a halvány szürke árnyalatnak a minimalizálásán.
A vásárlók pénztárcája is meg fogja érezni ezt a változást. Ugyanis – és ezt általánosságban is tudomásul kell venni – az új, környezettudatosabb, fenntarthatóbb rendszer magasabb költségszinten működtethető, mind az eddigi lineáris modell. Például az újrahasznosított PET granulátum ára az addicionális fejlesztési, beruházási igényből adódóan jelenleg körülbelül 50%-kal haladja meg a nem újrahasznosított, úgynevezett szűz PET granulátum árát, ami természetesen a gyártási költségekben is megjelenik.
Ez már a 25% újrahasznosított alapanyagot tartalmazó palackok árát is érezhetően emeli a hagyományos palackokhoz képest, és inflációt generál.
A vásárlók várhatóan például a zöldségek és gyümölcsök esetében is új gyakorlatokat fognak kialakítani, és
