A váci és a beremendi cementgyárakat birtokló DDC árbevétele tavaly mintegy 25 százalékkal esett vissza: a 2022-es 112,1 milliárdról 84,5 milliárd forintra zsugorodott. Első pillantásra úgy tűnhet tehát, hogy a vállalat piaci pozícióját érdemben befolyásolta a magyar kormány, amely 2021 júliusa óta kétféle extraadót is kivetett a cementgyártókra.
A német HeidelbergMaterials és a Schwenk Zement 50–50 százalékos tulajdonában lévő Duna Dráva Cement Kft.-t a hírek szerint már évek óta szeretné megkaparintani a magyar állam. Tavalyi német lapértesülések alapján a tervezett felvásárlás célja az lenne, hogy kormányközeli vállalkozóknak játsszák át a normál piaci környezetben egyébként zsíros profittal kecsegtető hazai cementgyárakat. A kabinet terveit nyomatékosítja, hogy a kiegészítő bányajáradék kivetése után 2023-ban a szén-dioxid kvóta (CO2) adót is kirótt a társaságra. A pluszterheket hivatalosan az érintett szereplők extraprofitjával, illetve környezetkárosításával indokolták, a lépések mögött felsejlik azonban, hogy ezek a tételek kifejezetten büntetőadóként lettek „testre szabva” egyes vállalatokra.
Minden adott volt tehát arra, hogy a DDC 99 százalékban belföldre értékesítő hazai gyárai a minimumra szorítsák tevékenységüket. A társaság 2023-as beszámolójának kiegészítő mellékletéből ugyanakkor kiderül, hogy ez nem történt meg. A tavalyi nagyobb árbevétel-visszaesés ugyanis annak köszönhető, hogy az anyavállalat tavaly áprilisban eladta a DDC-csoport legnagyobb értékű külföldi befektetését, a CEEM Invest B.V.-t.
Ha azonban csak a cégcsoport magyarországi tagjait nézzük, akkor az árbevétel a 2022-es 81,5 milliárd forintról 74,8 milliárdra szűkült tavaly, vagyis
A cég hazai cementüzletágának értékesítési bevétele 15,2 százalékkal esett vissza tavaly, a 2022-es 52,1 milliárd forintról 44,2 milliárdra. Emellett a vállalat előre kevert beton gyártásával is foglalkozik: a hazai építőanyag-üzletág csak 4,8 százalékkal zsugorodott, 30,6 milliárdos forgalmat mutatva fel 2023-ban.
A beszámolóban kiemelik, hogy a kiegészítő bányajáradék a csökkenő értékesítés ellenére 3,3 milliárd forinttal emelte az adók, díjak, illetékek összegét 2022- höz képest, míg a CO2-adó további 7,8 milliárdnyi többletterhet jelentett 2023-ban.
A bányajáradék okozta ráfizetés azonban ennél jócskán nagyobb, hiszen e tétel nem csak adóként, hanem ársapkaként is funkcionál. A jogszabály nyomán ugyanis a cementre tonnánként 20 ezer forintos hatósági árat vezettek be, amelynél a gyártó csak akkor adhatja drágábban a termékeit, ha a számlázott nettó ár és a hatóság által megállapított ár közötti különbségből származó bevétel 90 százalékát bányajáradékként havonta befizeti az államkasszába. Mivel a cement piaci ára már jelentősen a hatósági ár fölé szökött, a számokból kiolvasható, hogy a DDC vállalta, hogy
A szabályozás alapján pedig nem csak részlegesen, hanem teljesen ráfizetéses a cementüzletág. A cég minden egyes kilogrammnyi legyártott és eladott cementen veszteséget realizál, s ezt a vállalat szerint még az építőanyag értékesítési árának emelése sem tudta ellensúlyozni.
Mindez meglátszik az üzemi eredményen, a társaság magyar operációja a tavalyelőtti 266 millió forint után 2023-ban 2 milliárdos veszteséget mutatott ezen a soron. Ebben az eredményben azonban még benne van az a hatás is, hogy a társaság hatalmas mennyiségű CO2 kvótát értékesített. Ezt a tételt kiszűrve az üzemi eredmény még vaskosabb mínuszt mutat, de hogy mekkorát, azt a beszámolóban nem részletezik. Annyit azonban elárulnak, hogy az árbevétel arányos üzemi eredmény a 2022-es mínusz 8,9 százalékról 2023-ban mínusz 14,8 százalékra zuhant. A csökkenésben az extraadók mellett a beszerzési árak emelkedése is szerepet játszott – jegyzik meg.
Szintén nem derül ki a beszámolóból, hogy a hatósági ár feletti értékesítés számszerűen mekkora veszteséget okozott. A nagyságrend csak a 24.hu-nak adott korábbi közlések alapján becsülhető: a vállalat 2021 júliusa és 2022 áprilisa között több mint 21 milliárd forintot bukott azon, hogy a bekerülési költségeknél alacsonyabb áron kínálta a cementet.
A veszteségek ellenére munkavállalói állományát is igyekezett szinten tartani a vállalat. Csoportos létszámleépítés nem volt a DDC-nél, az átlagos állományi létszám a magyar operációknál a 2022-es 802 főről 733 főre, vagyis mindössze 8,5 százalékkal csökkent tavaly. Ezzel szemben a személyi jellegű ráfordításait 8,1 százalékkal 9,4 milliárd forintra növelte a cégvezetés, ezen belül a bérköltségek 7,7 százalékkal 7,5 milliárdra növekedtek tavaly.
Hogyan sikerült mégis nagyobb profitot kimutatni?
A Duna Dráva Cement Kft. tavaly igen jelentősen növelte adózott eredményét, a 2022-es 3,7 milliárd forintról 14,8 milliárdra ugrott a nyereség tavaly. Nem meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb cementgyártója leányvállalatának akkor is maradnak tartalékai, ha több mint két évig szüntelenül veszteséges működésre kényszerítik. A DDC-nek e tartalékok feléléséből sikerült profitálnia 2023-ban.
„Év végére a csoport a CEEM Investment Fund B.V. eladásának nyereségével és a CO2 kvóta értékesítések révén tudta kompenzálni a kiegészítő bányajáradék és CO2-adó okozta operatív veszteséget” – írják a beszámolóban.
A tavalyig a DDC-hez tartozó CEEM egy Hollandiában bejegyzett pénzügyi cég, amely a bosznia-hercegovinai Kakanjban üzemeltet cementgyárat, emellett beton-beszállítócégekkel is rendelkezik a balkáni országban. Hogy a leányt milyen áron értékesítették, azt nem közölték. Az ugyanakkor kiderül, hogy a teljes átlagos létszámállomány mintegy 360 fővel apadt a cégeladás következtében.
A nyereséghez szintén hozzájárult, hogy a CO2-kvóták visszaadásából származó bevétel a 2022-es 23,7 milliárdról 34,1 milliárd forintra emelkedett 2023-ban. Mivel a DDC jelentős szén-dioxid kibocsátó, az Európai Unióban számára is úgynevezett kibocsátási plafont határoztak meg. Ehhez szükséges a szén-dioxid kvóták használata, amely a károsanyag-kibocsátás csökkenése érdekében országonként vagy vállalatonként meghatározott korlátozás. A kvótákkal lehet kereskedni is, ezt kibocsátáskereskedelemnek nevezik.
A tavalyi kvótaeladások szerepet játszottak abban, hogy a társaság készleteinek értéke 11 milliárd forinttal 30,1 milliárdra apadt tavaly, vagyis érdemben nem rendítették meg a tartalékokat.
Kibekkelhetik a nehéz időszakot
A DDC tulajdonosai 2022-ben, majd 2023 végén is azt közölték a 24.hu-val, hogy elkötelezettek magyarországi befektetésük mellett, és nem tárgyalnak annak eladásáról.
A működési eredményeken is látszik, hogy nem akarnak piacot veszíteni, miközben a társaság – ellentétben a SPAR Magyarország tulajdonosaival – nem konfrontálódik nyíltan a magyar kabinettel.
Az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a kiegészítő bányajáradék miatt, miközben egy korábban indított kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van, a cementtermékek exportkorlátozása miatt. A DDC-nél vélhetően arra is számítanak, hogy a szokásosan hosszú lefutású eljárások lezárásával az EU végül elmarasztalja majd az Orbán-kormányt, így
