A harmadik negyedévben is veszteséget mutatott ki a Jászai Gellért vezette 4iG Nyrt. csoport, 6,3 milliárd forint volt a mínusz adózás után, pedig története során sosem látott méretű, 421 milliárd forint árbevételt ért el. A növekedési sebességet mutatja, hogy a tavalyi évben 277 milliárd bevételt könyvelt el, és már az is 196 százalékkal haladta meg az előző évit. Az idei rekordbevételben része volt a Vodafone esetében az inflációhoz igazított áremelésnek, de erős háromnegyedévet hozott az Antenna Hungária is, amiben jelentős szerepet játszott az atlétikai vb lebonyolítása – említi meg több más tényező mellett a cég prezentációja.
A tőzsde prémiumkategóriájában forgó 4iG pénzügyi jelentése a veszteséget a kedvezőtlen devizaárfolyammal, illetve az akvizíciókkal megszerzett eszközök amortizációjával és a hitelek kamattörlesztésévél magyarázza.
A 4iG az elmúlt 2–3 évben egymás után jelentette be újabb és újabb szerzeményeit:
- 2021 végén megvette montenegrói leányvállalata a One Crna Gora d.o.o. 100 százalékát.
- 2022 januárjában bekebelezte a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.-t (és vele annak leánycégeit 625 millió euróért, ami mintegy 232 milliárd forint).
- 2022 márciusában megszerezte az albán ALBtelecom sh.a 80,27 százalékát.
- 2022 márciusában zárult az a tranzakció, amelynek során az addig állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-be apportálta a fenti vagyonelemeket 534 milliárd forintos értéken. Így az Antenna Hungária részvényeinek 76,78 százaléka lett a 4iG-é, 23,22 százalék maradt az állam kezében.
- 2022 szeptemberében szerződést kötött az AMOS műholdcsaládot működtető izraeli Spaescom többségi részvénycsomagjának megszerzésére.
- 2022. novemberben a 4iG-ben korábban kisebbségi tulajdonrészt szerzett német Rheinmetall AG-val közös informatikai vállalatot alapítottak.
- 2023 januárjában az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos részesedést vett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Az ügylethez a kormány bankja, az Eximbank Zrt. közvetített 750 millió euró hitelt, 150 millió eurót a másik állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) bocsátott rendelkezésre. Az összesen 1,7 milliárd eurós (660 milliárd forintos) ügylet keretében a magyar állam 49 százalékos Vodafone-részesedéshez jutott.
- Márciusban az Antenna Hungária a könyveiben 125,7 milliárd forintos értéken nyilvántartott Yettel-Cetin részesedést cserélt el, amiért a magyar állam 19,5 százaléknyi Vodafone-pakettet adott. A 4iG így 70,5 százalékra növelte a részesedését a Vodafone-ban, az állam tulajdonrésze pedig 29,5 százalékra csökkent.
A terjeszkedésben nincs megállás, ez a vállalkozás stratégiájának a lényege, és a szeptember végi beszámoló zárása után is megaüzletek körvonalazódtak. Drónvédelmi technológiai céget alapítottak 4iG RAC Antidrone Zrt. néven, azután a Telecom Egypttel írtak alá szándéknyilatkozatot az Albániát Egyiptommal összekötő tenger alatti optikai kábelvezeték kiépítéséről, novemberben pedig 150 milliárd forintos szándéknyilatkozatot szignóztak a magyar kormánnyal vezetékes és mobilhálózati beruházásokról.
A 4iG történetében a veszteségtermelés nem kivételes eset, azt mondhatnánk, hogy inkább ez a jellemző, nagyobb nyereség olyankor mutatkozott, amikor jelentős pénzügyi eredményt mutattak ki, vagyis nem a cég távközlési tevékenységéből, hanem valamilyen pénzügyi műveletből adódott – értékelte a csoport legutóbbi pénzügyi beszámolóját Gaál Gellért, a Concorde Zrt. vezető elemzője. Az egymást követő negyedéves mérlegekből az látszik, hogy az operatív eredményt teljes mértékben elvinné a kamatkiadás – utalt arra, hogy a 4iG a nagybevásárlások következtében óriási hitelállományt görget, és a törlesztendő kölcsönök kamatterhe tetemes. Tavaly év végén a hosszú távú hitelek, kölcsönök és kötvények soron 424 milliárd forintot mutattak ki, szeptember végén itt 755 milliárd forint szerepelt,
Oroszlánrészt vállalt a jegybank, az MFB és az Eximbank
A 4iG nem tett le a további terjeszkedésről, különösen a Rheinmetallal való hadiipari együttműködésben lát potenciált. Pedig a piacon már az eddigi bevásárlásokat is hitetlenkedve figyelték, nem szokványos ugyanis, hogy egy nagy adóssághegyet görgető cég további óriáshitelhez jusson egy minden addiginál nagyobb bevásárlásra. A 4iG esetében pedig valami ilyesmi történt: a balkáni távközlési vállalatok és a Digi-cégek bő 500 milliárd forintra tett üzlete után jött az összesen 660 milliárdos Vodafone-bevásárlás (igaz, utóbbinak csak a felét kellett kifizetnie).
A terjeszkedés forrása részben a jegybank kedvezményes kamatozású növekedési kötvényprogramjából származott: a 2,9, illetve 6 százalékos éves kamatú kötvényből összesen mintegy 388 milliárd forinthoz jutottak Jászaiék. A hazai és külföldi üzletrész-vásárlások finanszírozásához 2021 márciusában 15,45 milliárd forint össznévértékben kötvényeket bocsátottak ki tízéves futamidővel, 2,90 százalék mértékű kuponnal. 2021 decemberében 287,75 milliárd forint össznévértékben, évi fix 6 százalékos kamatozással ugyancsak tízéves futamidejű kötvényt bocsátottak ki, majd ezt megtoldották – ugyanezen kondíciókkal – 83 milliárd össznévértékű kötvénnyel. (A két növekedési kötvény kibocsátása között, szeptemberében további 100 milliárd forint össznévértékű kötvénykibocsátásra került sor, de ezeket azóta visszavásárolták, illetve bevonták.)
A kormány két bankjának, az MFB Zrt.-nek és az Eximbank Zrt.-nek is oroszlánrésze volt a finanszírozási források előteremtésében. A 4iG idei első félévről készült beszámolójában 283 milliárd forintot tüntettek fel „Eximbank beruházási hitelként”. Ezen kívül 22 milliárd, illetve 30 milliárd forint MFB-s beruházási hitel is felbukkan a könyvekben.
A tiltott állami támogatásokra a piaci verseny védelme érdekében kényes Brüsszelben eddig nem érte el az ingerküszöböt a 4iG-ügyletekben játszott jelentős állami szerepvállalás. Pedig tény, hogy a kedvezményes kamatozású kötvények lejegyzésében jelentős szerepet játszottak állami szereplők, közelebbről a jegybank, illetve az MFB, és állami az Eximbank is, amely 750 millió euróhoz juttatta a csoportot, jelzálogjog bejegyzése cikkünk írásakor is megtalálható volt az Antenna Hungária cégirataiban. A 4iG korábban azt hangsúlyozta, hogy ez valójában piaci hitel, az Eximbank csak közvetítette a piacról összeszedett forrást.
Általában azt tekintik vízválasztónak valamely ügylet tekintetében, hogy piaci körülmények között egy piaci szereplő megtette volna-e ugyanazt, amit az állami szereplő lépett. Veszteséget kimutató, tövig eladósodott cégbe újabb nagyhitelt piaci alapon nagy valószínűséggel nem nyújtottak volna, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ennél összetettebb a tiltott állami támogatás megítélése. Már annak eldöntése is kacifántos, hogyan értékeljék meg az Eximbank ténykedését, egyáltalán érint-e közpénzt az egész akció vagy sem. Ez pedig csak egy mozzanat a történetből, amelynek során a 4iG állami segítséggel felvásárolt cégek apportálásával többséget szerzett egy állami cégben (az Antenna Hungáriában), majd az állammal közösen tovább vásárolt (a Vodafone-t) állami szereplők (az Eximbank és az MFB) segítségével előteremtett forrásból.
Ami az adósságterheket illeti, a kamatkiadások jelentősek, Gaál Gellért úgy véli, a jövőre tekintve azt nem feltételezhetjük, hogy a 4iG kamatkiadásokat egyszeri tételek, pénzügyi bevételek rendre ellensúlyozzák, vagyis ez így nem fenntartható. A kamatterhek persze csökkenhetnek a jövőben, például ha a 4iG a kötvényeit és a hiteleit megújítja, és esetleg alacsonyabb kamatszint mellett tudja finanszírozni magát. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy
Ez azt jelenti, hogy a rövid idő alatt óriási bevásárlásokat végrehajtó cégcsoport nem tudja megújítani önmagát, nem tud annyit befektetni, az eszközök karbantartására fordítani, mint amennyivel évente az eszközei értéke csökken. Márpedig így egy idő után elfogynak az eszközei – magyarázta a vezető elemző, miért alapvető legalább az amortizációnak megfelelő mennyiségű beruházás minden cég életében.
Mikor hoz pénzt a kisrészvényeseknek?
Ebben az ágazatban azonban nagy a szerepe az innovációnak, nem elég az eszközállomány minőségének a szinten tartása. Ahhoz, hogy a 4iG a versenytárs Magyar Telekommal tartani tudja a lépést, fejleszteni kell, be kell fektetni mondjuk 5G-be, optikai hálózatba. Akkor pedig felvetődik a kérdés, honnan lesz erre forrás, miből finanszírozza a 4iG azt, hogy ne essen a szolgáltatásainak a színvonala. Gaál Gellért úgy véli, ha a cégcsoport így folytatja, akkor a szolgáltatás minőségét nem tudja tartani. Hozzátette azonban, hogy ez a jelen tudásunk alapján mondott vélemény, a helyzet változhat, ha csökken a csoport adóssága, vagy mondjuk a 9–10 százalékos éves átlagos kamatköltség helyett alacsonyabb, 6–7 százalékos kamatszint mellett tudja finanszírozni.
A cégcsoport beszámolójában jelezte, jelentős eredményt vár a távközlési hálózat és a kereskedelmi-üzleti tevékenység szétválasztásától. A cég honlapján található prezentációban már kimutattak 300 milliárd forint cégértéknövekedést. Ez jelentős részben az állammal lebonyolított üzletekből adódott:
- 68 milliárd forintot jelentett az, hogy a Digi felesleges mobilinfrastruktúráját eladták az állami tulajdonban lévő Pro-M-nek.
- A Yettel-Cetin részesedést pedig elcserélték ugyancsak a magyar állammal 19,5 százaléknyi Vodafone-részvényre. (Karácsony előtt a kormány bejelentette, hogy értékesíti a Yettelben meglévő részesedését.)
Az említett átszervezéstől a cégérték további 400 milliárd forintos növekedését várják. Kétségtelenül gyakori a hálózatot tulajdonló cég és a hálózatot használó különválasztása, valahogy úgy, mint a vasúttársaságok és a vasúti pályák esetében történik. Gaál Gellért szerint a hálózat valóban nagy érték, és a kisebbségi részesedések eladása révén – amit belengetett a 4iG – számottevően csökkenthető az adósságállomány.
Hasonló folyamat Ausztriában, az osztrák Telekomnál is végbement, de a Vodafone is kiszervezte a Vantage nevű cégbe a toronyhálózatát, így a 4iG esetében csakis a vezetékes hálózat kiszervezése, részesedéseladása jöhet szóba, hiszen a Vodafone toronyhálózatát nem vette meg. Gaál Gellért nem vállalkozott annak megítélésére, hogy a tervezett lépéssorozat mennyit javíthat a 4iG eladósodottságán. Ahogy azt sem kívánta megjósolni, mit hoz a konyhára az állammal 2028-ig kötött stratégiai megállapodás, amelynek keretében 150 milliárd forint összberuházást vállalt a cég. A következő időszak eredményeinek alakulása attól függ, hogy a nagyra nőtt csoport konszolidációja, a megszerzett cégek, üzletágak működtetése, összehangolása mennyire lesz eredményes. Például hogyan integrálják a Vodafone-t, milyen bevételeket hoz és milyen költségekkel jár a leválás a Vodafone anyacégéről.
A következő évek az adósságkonszolidációról fognak szólni, ugyanakkor a 4iG „nemzeti bajnokként” van beállítva, így Gaál Gellért szerint erős hazai bázisa lesz, és az amúgy erős készpénz-termelőképességű telekomszektorban idehaza megtermelt forrásból finanszírozhatja majd a további külföldi terjeszkedést. Az elemző nem várja, hogy a verseny erősítése irányába mozduljon el a csoport, inkább nőni akarnak, birodalmat építeni. Hogy mikor várhatók újabb akvizíciók, arról úgy véli, előbb „az adósság tekintetében egészségesebb helyzetbe kell hozni a csoportot”.
A brutális felvásárlások és piaci kapitalizáció szélsebes növekedése nem látszik a részvényárfolyamon: márciusban 616 forintig csúszott le, a csúcs szeptemberben 880 forint volt, a karácsony előtti napokban pedig 780–800 forint között mozgott a jegyzés. Osztalékot tavaly nem láttak a részvényesek. Kérdésünkre, hogy ők mikor érzékelhetik a hirtelen regionális multivá nőtt 4iG szárnyalását, Gaál úgy felelt: „annak, hogy a részvényesek a jelenlegi árfolyamhoz viszonyítva érdemi osztalékot kapjanak, a lehetősége csekély”.
