Gazdaság

Hogyan kerülhet egészséget veszélyeztető élelmiszer a boltok polcaira?

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A Spar október 30-án jelentette a Nébih felé, hogy az 1 kilogrammos, sajátmárkás B rizsükben határérték feletti a kadmium-tartalom, emiatt termékvisszahívást, illetve forgalomból kivonást rendeltek el. A konkrét eset apropóján azt próbáltuk kideríteni, mennyire vagyunk biztonságban, amikor élelmiszert vásárolunk. Hogyan derül ki a boltokban, ha például a rizsben határérték feletti a kadmium, vagy egy termékbe olyan anyag került, amelynek nem szabadna, illetve nagyobb mennyiségben mutatható ki, mint az engedélyezett határérték.

A konkrét esetről megkérdeztük a Spart. Az áruházlánc a lapunknak küldött válaszában azt írta: ebben az esetben saját laborvizsgálatuk mutatta ki a határérték feletti kadmiumot a rizsben. A terméket emiatt azonnali hatállyal zárolták a logisztikai központjaikban és az áruházaikban is, illetve elindították a visszahívást a vásárlóktól. Ezzel párhuzamosan értesítették a beszállítót, aki a nyomonkövetése alapján megvizsgálta, hogy érintett lehet-e más termékük is. Ezután jelezték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) a problémát a megfelelő adatszolgáltatással. Amennyiben a beszállítónál derül ki, hogy probléma van egy termékkel, akkor ő értesíti a bolthálózatot és a Nébihet, a folyamat többi része megegyezik az előzőleg leírtakkal – tették hozzá.

Mindez példásnak, hatékonynak tűnik, ám ugyanakkor aggasztó is, hiszen mégiscsak azt mutatja, hogy olyan élelmiszer is kerülhet a boltok polcaira, ami veszélyes lehet ránk, vevőkre. A bennünk lakó kisördög kérdezi, vajon mindig felfedezik a problémás élelmiszereket? Ezt is próbáltuk megtudni.

Róka László / MTVA A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyik épületének bejárata a főváros II. kerületében, a Keleti Károly utcában.

Mérgezést okozhat a kadmium

A kadmium nehézfém, ha a szervezetbe jut, mérgezéses tüneteket (például hasmenést) okozhat. Élelmiszerek is lehetnek kadmium-szennyezettek – a tápcsatornából felszívódhat a nehézfém. Bizonyos csomagolóanyagok (például: alufólia, élelmiszerekkel érintkező fémtartalmú védőborítások) tartalmazhatnak kadmiumot, így esetleg a csomagolás is kiválthat bizonyos enyhébb tüneteket, bár Magyarországon még nem tapasztaltak ilyet. Olyan ázsiai országokban, ahol a víz, a levegő, a talaj és az élelmiszerek is nehézfémekkel, így kadmiummal szennyezettek, a mérgezés következtében súlyos szövődmények, akár daganatos megbetegedések léptek fel. A kadmium belégzése károsítja a tüdőt, a vérbe kerülve a vesét is. A por vagy gőz belégzése jóval veszélyesebb, mint a szájon bekerülő kadmium. (Forrás: Házipatika.com)

Benne van a pakliban?

Mivel időről időre történnek termékvisszahívások, érdekelt minket, vajon a boltláncok szerint ez „benne van-e a pakliban”, illetve milyen a megelőzés, vannak-e garanciák, mennyire vannak biztonságban a vásárlók.

A Spar válasza szerint éppen azért történnek a visszahívások, mert sokat tesznek a kereskedők és a gyártók is, hogy megelőzzék a problémákat, illetve annak bekövetkezte esetén azonnal tájékoztassák a vásárlókat a transzparencia jegyében, ezzel erősítve a bizalmat. Megfogalmazásuk alapján a kontroll folyamatos. Azt is megtudtuk tőlük, hogy például a sajátmárkás termékeiket évente kétszer vizsgáltatják meg. Hogy ez elég, kevés vagy sok, azt nem tudjuk megítélni.

A Nébih erre a kérdésünkre azt írta, hogy az előállított és forgalomba hozott élelmiszerek biztonságosságát a hatósági ellenőrzések, ezen belül a kockázatbecslésen alapuló monitoring mintavételi rendszer garantálja. A hatósági vizsgálatok rendszere kiegészül az élelmiszer-vállalkozások önellenőrzés keretében végzett vizsgálataival, melyet rendelet szabályoz és tesz kötelezővé, megvalósulását pedig a hatóság felügyeli. A két ellenőrzési rendszer a Nébih szerint kellő mértékben biztosítja az élelmiszer-biztonságot.

Farkas Norbert / 24.hu

Az élelmiszer-vállalkozásoknak – az önellenőrzési mellett – minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termékvisszahívási rendszert is kell működtetniük az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében. De az ellenőrzési rendszereken túl a fogyasztói tudatosságnak is fontos szerepe van az élelmiszer-biztonság fenntartásában – tették hozzá.

Az előállított és forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának garantálásához az élelmiszer-vállalkozóknak tevékenységük során teljesíteniük kell a hatályos élelmiszerjogi követelményekben előírt feltételeket. A feltételektől eltérni nem lehet, mert az kockázatot jelenthet a fogyasztó számára – szögezte le a Nébih, hozzátéve, hogy az élelmiszer-biztonság összetett folyamat eredményeként valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy a teljes élelmiszerlánc minden szereplőjének jogszabályban rögzített kötelessége mindent megtenni ennek biztosítása érdekében – fejtették ki.

A Spar hangsúlyozta, az élelmiszeripari jogszabályok szilárd alapot biztosítanak a biztonsághoz, és ezek betartására mindenkor óriási hangsúlyt helyeznek.

Nébih: azonnal intézkedni kell

A Nébih megerősítette, amit a Spar is írt, vagyis, ha egy élelmiszer-vállalkozás okkal feltételezi (például laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján), hogy az élelmiszer – amelyet behozott, előállított, feldolgozott, gyártott vagy forgalmazott – nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, abban az esetben haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer forgalomból való kivonását, vásárlóktól történő visszahívását.

  • Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha ártalmas az egészségre, esetleg más okból alkalmatlan az emberi fogyasztásra.
  • Számos olyan anyag fordulhat elő az élelmiszerben vagy az élelmiszer felületén, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre, vagy betegséget okozhat.

Különbséget kell tenni a forgalomból való kivonás és a termékvisszahívás között. A forgalomból kivonás az eladótérbe kihelyezett vagy más módon a fogyasztónak átadásra szánt élelmiszerekre vonatkozik. A termékvisszahívást a fogyasztókhoz már eljutott élelmiszerek visszaszedésére indokolt alkalmazni.

Az intézkedést elrendelheti az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, de az élelmiszer-vállalkozó számára is kötelező az általa előállított vagy forgalmazott terméket azonnal kivonni a forgalomból, ha úgy véli, okkal feltételezi, hogy az nem biztonságos. A termék forgalomból történő kivonása történhet fogyasztói panasz alapján is.

Az élelmiszer-vállalkozásnak, az általa megtett intézkedésekről tájékoztatnia kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet. A vállalkozások a termékvisszahívásokra vonatkozó információkat eljuttatják a Nébih részére, a hivatal pedig közzéteszi a honlapján a visszahívásban érintett élelmiszerek adatait a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az élelmiszer-vállalkozók gyakran saját weboldalukon is megjelentetik a kockázatos termékek adatait, és/vagy a vásárlás helyén kihelyezett plakátokon tájékoztatják a fogyasztókat – tette hozzá a Nébih.

Elvileg biztonságban vagyunk

Amit életünk során megeszünk, az jelentősen befolyásolja az egészségünket. Adódik a kérdés, mennyire vagyunk hát biztonságban, főleg, ha nem tudjuk megvenni a drágább termékeket, hanem kénytelenek vagyunk mindig a legolcsóbbakat keresni.

A Nébih válasza alapján a hazai élelmiszerlánc-törvény szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszernél pedig az első magyarországi forgalomba hozója felelős. Biztosítottak továbbá, hogy valamennyi előállított és forgalomba hozott terméknek meg kell felelnie az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.Azaz – ártól függetlenül – egyik élelmiszer sem jelenthet veszélyt a fogyasztóra nézve. Hozzátették, a termékvisszahívások előfordulási aránya nem kirívóan magas, figyelembe véve, hogy milyen hatalmas mennyiségű élelmiszer előállítása és forgalmazása történik folyamatosan.

Bocsánatos bűn lehet

Kérdésünkre, alapelvárás-e a Spar részéről, hogy a beszállító „mutasson papírt” arról, hogy az általa behozott termék biztosan forgalmazható, illetve nem szennyezett, a magyar előírások alapján azt a választ kaptuk, hogy a szerződés tartalmazza: kizárólag a jogszabályoknak megfelelő élelmiszert szállíthatnak be.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kíváncsiak voltunk arra is, a kadmiumos rizshez hasonló esetben vajon a beszállító, illetve érdekkörei dolgozhatnak-e továbbra is az áruházláncnak. A Spar azt válaszolta,ez a probléma súlyosságától függ.A konkrét esetet a beszállító azonnal kivizsgálta, jelezte, hogy import alapanyaggal került be hozzá a nem megfelelő termék, illetve, hogy milyen intézkedést tesz azért, hogy a jövőben a problémákat kizárja. Mint megtudtuk, a gyártó információi szerint Olaszországból szerezte be a rizst, és a vásárláskor nyilatkoztatta olasz partnerét, azonban vizsgálat nem volt minden tételnél. A jövőben éppen ezért minden import esetében vizsgáltatni fogja a terméket – írta a boltlánc a 24.hu-nak. És hogy miként győződik meg róla a Spar, hogy a problémakizárás megtörtént? Azt a rövid választ kaptuk, hogy laborvizsgálattal.

Firtattuk azt is, hasonló esetben hogyan történik az elszámolás, illetve kié lesz a visszahívás és a hibás termék költsége. Azé, aki bizonyíthatóan hibázott, jelen esetben a beszállítóé – írta a Spar.

Így ellenőriz a Nébih

Mivel újra és újra előfordulnak a kadmiumos rizshez hasonló esetek, megkérdeztük a Nébih-től, hogy miként ellenőriznek. Válaszuk szerint országos ellenőrzési rendszerük van – beleértve a terv szerinti, az eseti és a célellenőrzéseket –, amely biztosítja a nem megfelelő minőségű, hamisított, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő élelmiszerek kiszűrését a teljes láncból. A hatósági ellenőrzés két fontos alappillére a kockázatbecslésen alapuló létesítményellenőrzési terv és a monitoring mintavételi vizsgálati program.

A kockázatbecslésen alapuló tervezés során figyelembe veszik a lehetséges veszélyeket, azok előfordulásának gyakoriságát, az élelmiszer-biztonsági kockázatokat, az érintett fogyasztói réteget, valamint a területi adottságokat, és ezek alapján határozzák meg az ellenőrizendő létesítményeket és élelmiszercsoportokat – tették hozzá.

Ha a kereskedő forgalomból kivonást és/vagy termékvisszahívást rendel el, a hatóság az élelmiszer-vállalkozó által megtett intézkedéseket vizsgálja. Ha azok megfelelőek, további szankciót nem alkalmaz, viszont amennyiben szükséges, további intézkedéseket rendelhet el annak érdekében, hogy a kifogásolt élelmiszer kikerüljön az élelmiszerláncból. Ha a hatóság ellenőrzése során hiányosságot, hibát vagy mulasztást tár fel, kötelezi annak megszüntetésére az adott vállalkozást, valamint a jogsértéssel arányosan bírság kiszabására is sor kerülhet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik